Országos termék volumenének mérésére szolgáló módszertan, nemzeti jövedelem
A dokumentum rövid leírása A nemzeti termék volumenének mérésére szolgáló módszertan, a nemzeti jövedelem
Módszertan a nemzeti termék volumenének változására, a nemzeti jövedelemre. Termelési volumen és bevételek. Az árszínvonal meghatározása.
Országos termék volumenének mérésére szolgáló módszertan, nemzeti jövedelem
1. A termelés és a jövedelem cseréje
A bruttó nemzeti termék (GNP) a társadalom gazdasági helyzetének fő mutatója, az év során termelt végtermékek és szolgáltatások piaci értéke.
A végtermékek olyan áruknak és szolgáltatásoknak tekintendők, amelyeket végfelhasználásra vásárolnak, és nem viszonteladásra vagy további feldolgozásra. A GNP olyan termékeket és szolgáltatásokat foglal magában, amelyek végleges jellegűek a termelésükben, azaz A végtermékek költségei már tartalmazzák az összes köztes tranzakciót és tranzakciót. Ha mindezek a köztes műveletek többször elszámoltak, akkor az összesített társadalmi termék a bruttó nemzeti termék túlbecsült becslését tartalmazná.
A nemzeti bruttó termék kiszámításakor a legfontosabb, hogy elkerüljék a kettős számlálást, amelyet a termék mozgásának minden egyes szakaszában elértek, beleértve csak a költségének új értékét, amely hozzáadódik a már létező értékhez.
A GNP kétféle módon számítható ki, ahogy azt a piacgazdasággal rendelkező országok gazdasági elmélete értelmezi, azaz az összes végtermék előállításához szükséges összköltség hozzáadásával vagy az adott termelésből származó jövedelem hozzáadásával.
A GNP kiadása az árukra és szolgáltatásokra (C), a bruttó vállalkozások befektetéseire (ig), a kormányzati beszerzésekre és szolgáltatásokra (G) és a nettó exportra (Xn) vonatkozó fogyasztói kiadások összege.
A GNP = C + ig + G + Xn általános képlet
Ezt a képletet minden oktatási segédeszköz, a nyugati országok közgazdászainak tudományos munkáiban használják.
További érthető felfogás E megközelítések értékelése során a bruttó nemzeti termék szabad elfelejteni, hogy a teljes bruttó hazai terméket úgy tervezték, hogy megfeleljen az összes társadalmi igények, amelyek magukban foglalják a követelményeknek a termelés, a munka szükségességét (személyes fogyasztási kiadások), kormány kell. A termelés iránti kereslet kielégíti a készletek feltöltését, a termelés szükséges elemeit (gépek, szerszámok, nyersanyagok stb.), Azaz mindazt, amit "C" jelzéssel ellátott állóeszköznek neveznek. A termelési tőke elemeit általában bruttó befektetési társaságoknak nevezik, amelyek három fő összetevőt tartalmaznak:
1) gépek, berendezések, szerszámgépek végső beszerzése;
2) minden építmény (épületek, építmények);
3) a készletek feltöltése és növelése (nyersanyagok - anyagok).
A bruttó befektetés olyan befektetésekre oszlik, amelyek a tőke nyugdíjazását pótolják. az ország felhalmozott tőkéjének ugyanazon a szinten tartása, valamint a nettó befektetés (a nettó tőkeemelés nettó növekedése).
A nettó befektetéseket gyakran pozitív vagy negatív jel jelöli. Ha egy növekvő gazdaságról, a reprodukció bővüléséről beszélünk, akkor pozitív nettó befektetésekről beszélünk. Ha a gazdaságban csökken a termelés, akkor a nettó befektetés negatív értéket vesz fel.
A személyi fogyasztási kiadások magukban foglalják a tartós fogyasztási cikkek (autók, hűtőgépek, lakások, házak stb.), A jelenlegi fogyasztási cikkek (kenyér, vaj, tej, cipő, ruházat stb.) Háztartási kiadásait, valamint a szolgáltatások fogyasztói kiadásait (gyógyszerek, felszerelések, jogi szolgáltatások stb.).
Mivel mindezeket a kiadásokat a társadalom tagjai jövedelmének rovására fedezik, amelynek jelentős részét bérekként alakítják ki, a nemzeti bruttó terméknek ezt a részét egy bizonyos mértékű konvencionális jelleggel a D (jövedelem) szimbólum jelöli.
A közbeszerzések és szolgáltatások magukban foglalják az állami kiadásokat, beleértve a szövetségi, állami és helyi önkormányzatokat, a vállalkozások végtermékeit, valamint az erőforrások közvetlen beszerzését és különösen az állami munkaerőköltségeket. Lényegében az aggregált társadalmi termék ezen része az állami gazdasági gazdálkodás testületeinek halmozódik fel, és ez a forma a legátláthatóbb és érthetőbb. Bár vannak különbségek cikk bevételt a kormány, mint például az alábbi költségek: az adók, a nyereség, állami vállalatok, ez a megközelítés meghatározása GNP keresztül bejegyzések közbeszerzés a legmegfelelőbb, ez a rész is ki lehet jelölni a szimbólum Z.
Összességében a bruttó hazai termék, vagy ugyanaz, mint a teljes társadalmi termék az ország előállított egy éven belül kerül a következőképpen jelöljük: GDP = C + D + G + Che, ahol C - a beszerzési költségei gépek, berendezések, E - jövedelem, W - állami vásárlás, CHE - nettó export. A GNP-t piaci áron mérik.
Ebben a megközelítésben a bruttó nemzeti termék fogalommeghatározása egy jelentős hibát rejt magában, nevezetesen: a rendes termelésnek az előző évek eredményéből adódó részét nem veszik figyelembe. Ebben az esetben a GNP költségeinek arányáról beszélünk, amely megfelel a berendezések és gépek értékcsökkenésének, és amelyet le kell vonni az éves teljes termelésből.
Az Egyesült Államok Nemzeti Számlák Országos Rendszere tiszta nemzeti termék (NNP) mutatót vezetett be, amely pontosabban tükrözi az adott év során létrehozott összesített társadalmi termék szintjét, mivel a GNP-t csökkentik a használt berendezések értékcsökkenésének összege. Más hiányosságok vannak a bruttó nemzeti termék elszámolásában, különösen a kettős számolásnál, amikor a béreket a szolgáltatások fogadására használják, és a szolgáltatásokat jövedelemként számolják el. Kiderül, hogy ugyanazt a jövedelmet kétszer számolják el.
A globalizáció a piaci viszonyok, beleértve azokat a módszereket a nemzeti számlák, mondta módszertana a bruttó nemzeti termék, annak ellenére, hogy ezeket a hiányosságokat, amelyek a gazdasági eszköze a gazdasági tevékenység alapján van, amelyet az információt a helyzet az állam, stratégia, előrejelzés és hatása tervek a termelés és a társadalmi termelés egyéb szférái, elosztása, cseréje, fogyasztása és felhalmozása.
A nemzeti jövedelem az összesített jövedelem, amelyet az árukra és a szolgáltatási vállalkozásokra kivetett közvetett adók nettó nemzeti termékéből (PPP) vonnak le.
Az átutalások az alábbi típusú fizetéseket tartalmazzák:
Minden adót megfizetve a fennmaradó rész a személyi jövedelmet képviselő pénzösszeg. Ez a jövedelem a családok és a magánszemélyek életszínvonalának mértéke, mivel a pénz ezen részének rovására az egyének fogyasztási cikkeket szereznek és személyes megtakarítást tesznek.
A bruttó nemzeti termék mérete valós és monetáris dimenzióval bír. Az infláció és a defláció bonyolítja a bruttó nemzeti termék kiszámítását. Mivel a bruttó nemzeti termék monetáris formában van kifejezve, a GNP fajlagos mennyisége a pénz árától függ. A kérdés az, hogy a monetáris mutatót úgy kell beállítani, hogy megfelelően tükrözze az adott év során termelt termékek fizikai volumenében bekövetkezett változásokat.
Ha az év során a teljes kibocsátás 5% -kal nőtt, akkor választ kell adni, mi alapján van ilyen mutató. Talán öt százalékos növekedés az infláció 4 százalékának és a termelés 1 százalékos növekedésének volt köszönhető.
A bruttó nemzeti terméknek az infláció hatásától való "tisztításához" szükséges ismerni az adott év árindexét, vagyis az infláció tényleges növekedését. Ehhez meg kell határozni a bruttó nemzeti termék összefoglalása előtt és után megállapított árak szintjét.
2. Az árszínvonal meghatározása.
A különböző évek termelési volumenének költsége csak akkor lehet összehasonlítható, ha a monetáris egység értéke változatlan marad.
Az árszínvonal változása index formájában történik. Az árindex a bázisidőszakban "meghatározott piaci kosár" -nak nevezett meghatározott árukészlet és szolgáltatások aggregált árának arányát méri. az előző évben. A fogyasztói kosár árszintjét, amelyet referenciaértéknek tartunk, "alapévnek" nevezzük.
Ezt a következő képlet képviseli:
Árindex (század)
Így a valódi GNP megszerzéséhez a tényleges adatokat a névleges GNP szintre kell használni az egyes évekre, és az adott évre vonatkozó általános árindex-index alapján kell kiigazítani, azaz az az év, amely tudományos vagy gyakorlati szempontból érdekes számunkra.
Ha a GNP névleges szintje egy adott év piaci áron termelt anyagi javak összességét tükrözi, akkor a valódi GNP "megszabadítja" a monetáris forgalom inflációjának és deflációjának nominális GNP-jét.
9. Edwin J. Dollan, Colin D. Campbell, Rosemary J. Campbell. Pénz, bank és monetáris politika.
