Oroszország versenyképessége és a versenyképesség elvei
Bezkrovnaya S.V. Oroszország versenyképessége és a versenyképesség elvei
A Nizhnevartovsk ágának vezető tanára
A Vállalkozás- és Jogi Intézet, Nizhnevartovsk
Az első kifejezés: intézetek
Az intézményi környezetet azon jogi és adminisztratív rendszerek határozzák meg, amelyekben magánszemélyek, cégek és hatóságok kölcsönhatásba lépnek jövedelemszerzés és a gazdasági jólét javítása érdekében.
A közintézmények minősége jelentős hatással van a versenyképességre és a növekedésre. Ez befolyásolja a beruházási döntéseket és a termelés szervezését, valamint kulcsfontosságú szerepet játszik a politikák végrehajtásával és a stratégiák kialakításával járó gazdasági hatás és költségek terjesztésében
A második kifejezés: infrastruktúra
A gazdaság hatékony működése lehetetlen, elágazó és hatékony infrastruktúra nélkül. Ez fontos tényező a gazdasági tevékenységek helyének kiválasztásában, valamint bizonyos típusú vagy tevékenységekben, amelyek bizonyos országokban fejlődhetnek.
A fejlett infrastruktúra csökkenti a régiók távolabbi hatását: egyesíti a nemzeti piacot, és összekapcsolja azt más országok és régiók piacával, ugyanakkor csökkenti az ilyen mozgások költségeit. Ezenkívül az infrastruktúra elterjedése és minősége serkenti a gazdasági növekedést, és csökkenti a jövedelem és a szegénység egyenlőtlen elosztását.
A hatékonyság a közlekedési ágazatban, beleértve a kiváló minőségű utak, vasutak, kikötők és a légi közlekedést, lehetővé teszi a vállalkozók, hogy azonnal és garantálja a biztonságot, hogy mutassák be termékeiket és szolgáltatásaikat a piacon, ráadásul, ha a mozgás a munkaerő helyezni a legmegfelelőbb állást. A gazdaság számára is fontos, hogy megszakítás nélküli és elegendő áramellátással rendelkezzen, ami megteremti a vállalkozások akadálytalan működésének feltételeit. Végül egy megbízható és kiterjedt távközlési hálózat gyors és korlátlan információáramlást biztosít, és növeli a gazdaság egészének hatékonyságát, mivel garantálható, hogy a gazdasági szereplők által hozott döntések figyelembe veszik az összes szükséges információt.
A harmadik kifejezés: a makrogazdasági környezet
Az állandó költségvetési hiány korlátozza a kormány azon képességét, hogy a jövőben reagáljon a gazdasági ciklusokra. A cégek nem tudnak hatékonyan működni olyan környezetben, ahol az emelkedő infláció az irányítás alatt van. Más szóval, a gazdaság nem fog folyamatosan fejlődni, amíg stabil makrogazdasági környezet nem biztosított.
A negyedik kifejezés: az egészségügy és az alapfokú oktatás
Az egészséges munkaerőforrások létfontosságúak a nemzeti versenyképesség és a termelékenység szempontjából. A betegségben szenvedő munkavállalók nem tudják felmérni potenciáljukat, termelékenységük alacsony. A rossz egészség jelentős üzleti költségekhez vezet, mivel a beteg munkavállalók gyakran hiányoznak, vagy alacsony hatékonysággal dolgoznak. Így az egészségügybe történő beruházások az erkölcs és a gazdaság szempontjából fontosak.
Az egészségen kívül ez a komponens a lakosság alapképzésének volumenét és minőségét is figyelembe veszi, mivel az oktatás egyre fontosabbá válik a modern gazdaság számára. Az alapoktatás növeli az egyes munkavállalók munkájának hatékonyságát.
Ráadásul az alacsony iskolázottságú emberek csak egyszerű fizikai munkát végezhetnek, és nagy nehézséggel alkalmazkodnak a modern gyártási folyamatokhoz és technológiákhoz. Így az alapfokú oktatás hiánya akadályozhatja az üzleti fejlődést, és nehéz lesz a vállalkozások számára az értéklánc mentén haladni a technikailag nagyobb kapacitású termékek előállítása felé.
Ötödik ciklus: felsőoktatás és képzés
Az ötödik ciklus a népesség lefedettségét a középfokú és felsőfokú végzettséggel, valamint az oktatás színvonalával határozza meg, az üzleti közösség által értékelt módon. A továbbképzést is figyelembe veszik, mivel a "munkahelyi" képzési programok és a hosszú távú "on-the-job" képzés számos országban figyelmen kívül hagyva rendkívül fontos a személyzet készségeinek folyamatos javítása érdekében.
A hatodik fogalom: az áruk és szolgáltatások hatékonysága
Az egészséges piaci verseny, mind a hazai piacon, mind a külső piacon fontos a piaci hatékonyság, és ezáltal a termelékenység ösztönzése szempontjából. Ez a verseny garantálja, hogy a piac által igényelt legeredményesebb termékeket előállító vállalatok fognak fejlődni. A kereskedelem számára a legkedvezőbb feltételek megteremtése csak az állami kereskedelmi tevékenységben való minimális interferenciával lehetséges. Így a FDI-t terhelő adóztatás, korlátozó vagy diszkriminatív szabályozás negatív hatást gyakorol a versenyképességre és a nemzetközi kereskedelemre. A piac hatékonysága a kereslethez kapcsolódó feltételek függvénye is, például a vállalat fogyasztókra és a vásárlók kifinomultságára összpontosít. A vásárlók kifinomultsága jelentős versenyelőnyt teremthet: a vállalatok kénytelenek törekedni az innovációra és maximalizálni az ügyfélorientációt, ami viszont növeli az üzleti hatékonyságot és a gazdaság termelékenységét.
Hetedik ciklus: a munkaerőpiac hatékonysága
A munkaerőpiacoknak elegendő rugalmassággal kell rendelkezniük annak érdekében, hogy a legkevésbé költségesek legyenek a munkavállalók egy gazdasági ágazatból a másikba történő gyors átjutása, valamint biztosítsák, hogy a bérösszeg jelentősen ingadozik. Ezenkívül a hatékony munkaerőpiacoknak egyértelmű kapcsolatot kell teremteniük a munkavállalói javadalmazás és az elért eredmények, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőség tiszteletben tartása között.
Nyolcadik ciklus: a pénzügyi piac fejlődése
A közelmúlt pénzügyi válsága kimutatta, hogy egy különösen fontos vállalkozás számára megbízható és jól működő pénzügyi szektor. A hatékony pénzügyi szektor elosztja az ország polgárai által felhalmozott forrásokat, valamint a külföldről beérkező pénzügyeket, hogy azok a legtermékenyebbek legyenek. Az erőforrások arra irányulnak, hogy azok a vállalkozói vagy beruházási projektek, amelyek maximális jövedelmezőséget biztosítanak. A legfontosabb szempont az alapos és megfelelő kockázatelemzés. Beruházások az üzleti fejlődés szempontjából kritikus teljesítményt, így a gazdaságnak szüksége van a pénzügyi piacok fejlődésének, ami a tőke rendelkezésre beruházás a magánszektorban keresztül olyan forrásokból, mint kölcsön kapott egy biztonságos bankrendszer megfelelően szabályozzák tőzsdék, kockázati tőke és egyéb pénzügyi eszközök .
A kilencedik term: technológiai szint
A technológiák egyre fontosabb feltétele a vállalatok versenyképességének és jólétének. A "technológiai szint" kifejezés azt mérlegeli, hogy a gyorsan fejlődő technológiák hogyan alkalmazkodnak a gazdasághoz, növelve ezzel az iparágak termelékenységét. Ugyanakkor különös hangsúlyt kap a gazdaság azon képessége, hogy az információs és kommunikációs technológiák (IKT) maximális kihasználását a mindennapi tevékenységekben és a gyártási folyamatokban a hatékonyság és a versenyképesség növelése érdekében. Meg kell jegyezni, hogy az adott országban működő vállalatok számára elérhető technológiák fejlettségi szintje eltérő hatást gyakorolhat a termelékenységre, ami nagymértékben függ az ország innovációs képességétől és az új tudás felvételétől.
A tizedik idő: a piac mérete
A piac mérete befolyásolja a termelékenységet, mivel a nagy piacok lehetőséget nyújtanak a vállalatok számára méretgazdaságosságra. Hagyományosan a vállalatok rendelkezésére álló piacok az országon belül koncentrálódtak.
A tizenegyedik ciklus: a vállalatok versenyképessége
Az áruk és szolgáltatások termelésének hatékonyságának növelése a vállalatok termelékenységének növekedéséhez és az ország versenyképességének növekedéséhez vezet. Ez a kifejezés magában foglalja a vállalatok közötti kölcsönhatás minőségét és az ország beszállítóinak ökoszisztémájának fejlesztését, valamint a stratégiák minőségét és az egyes vállalatok működésének tökéletességét.
A tizenkettedik kifejezés: innovációs potenciál
A versenyképesség utolsó összetevője a technológiai innovációhoz kapcsolódik. Az innovatív tevékenységek megkövetelik az állami és a magánszektor által támogatott környezetet. Ez különösen elegendő beruházást jelent a kutatás és fejlesztés területén, különösen a magánszektorból; magas színvonalú kutatóintézetek jelenléte; az egyetemek és az ipar közötti intenzív kutatási együttműködés; valamint a szellemi tulajdon védelme.
Bár a jelentés mindegyik 12 kifejezésre külön-külön mutatja be az eredményeket, fontos megjegyezni, hogy nem függetlenek: mindezek a kifejezések megerősítik egymást, és egyikük gyenge fejlődése gyakran negatív hatással van másokra.
Az alkalmazott források listája.