Az 1. téma oktatása személyesen átalakuló tevékenységként
3. fejezet. A gyermek mint önértékelés és az oktatási folyamat tárgya.
Téma 7. A tanár szakmaisága, mint tevékenységének sikere
valamint az oktatási és oktatási folyamat hatékonyságát. 2 óra.
A pedagógiai professzionalizmus fogalma, szintjei: pedagógiai készség, készség, kreativitás és innováció a pedagógiai tevékenységben. A pedagógiai szakma általános felépítése.
Pedagógiai tevékenység pedagógiai újításai, pedagógiai újítók és a gyermekekkel való munkájuk különlegességei (VF Shatalov, Sh.A. Amonashvili, EN Il'in stb.)
8. téma: A gyermek jogai pedagógiai értékek. 2 óra.
A gyermekek védelmére vonatkozó nemzetközi cselekmények: a Gyermek Jogainak Nyilatkozata (1959), a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény (1989).
A gyermekek jogainak védelméről szóló egyezmény követelményei.
A gyermekkorhoz való hozzáállás etikája történelmi fejlődésében.
9. téma: A gyermek önbecsülése, pozíciója az oktatási folyamatban. 2 óra.
Az iskola a gyermek fejlődésének helyszíne, amely a gyermekek aktív életének feltételeit teremtheti meg.
Az oktatási intézmény légköre.
A gyermekek "elidegenedése" az iskolából, az esemény objektív és szubjektív tényezői.
Mechanizmusai megalakult a pozitív hozzáállás a gyermek az iskolába: a végrehajtása komoly igények, érzelmi kapcsolatot a tanár ?? enni társaik, a bizalom közötti kommunikáció résztvevői pedagógiai folyamat, pedagógiai támogatást a gyermek tanár ?? meg, annak érvényességét kapcsolatban a gyermekek, kreatív pedagógusok végrehajtásához pedagógiai munkaerő.
A pedagógiai folyamatban a gyermek tantárgy-tárgy-tárgyi helyzetének lényege.
1. Az "oktatás" fogalmának lényege. Célok, oktatási célok.
2. Oktatási stratégia a 21. században.
3. Az oktatás szerepe a személyiség kialakulásában, fejlődésében és kialakításában.
4. Folyamatos pedagógiai oktatás.
Az "iskola", "oktatás", "nevelés", "oktatás" és a jövőbeli tanár ismerős jövője szakmailag megértendő.
A szótárakban és enciklopédiákban a következő fogalommeghatározásokat találjuk: "Az iskola valamilyen tapasztalat, valamint oktatási intézmény által elért képzés," ilyen képzést biztosít, tapasztalatokat közvetít. "
A TSB kijelenti, hogy "az iskola oktatási intézmény a fiatalabb generáció szervezett oktatásához, oktatásához és neveléséhez, valamint a felnőttek és a dolgozó fiatalok számára" [TSB, T. 29 - 1978. - p. 424].
Oktatás - egy olyan folyamat, melynek eredménye az asszimilációs képzési rendszerek a tudományos ismeretek és készségek, az erkölcsi és esztétikai nézeteit, filozófiai, vagyis a rendszer határozza meg, hogy a mester ?? ennymi kulturális értékeket. A folyamat során a folyik a kapcsolat generáció: a következő generáció megtanulja a Nap ?? azaz azokat a lelki gazdagság, melyet már korábban kifejlesztett. Az emberiség, hogy teljesen új ?? e és az új ismereteket nyújt a szervezett és szisztematikus képzési mastering a nemzedékek eredményeinek a társadalmi-történeti ismeretek, tükröződik a tudomány a természet, a társadalom és az ember annak részeként, a technológia és a művészet, a kultúra egészét. Fontos része a szervezett oktatás mastering tanul munkaerő képességek és készségek, mert így az alkalmazás a megszerzett ismeretek gyakorlatban.
Az oktatás - rendkívül fontos feltétele egy személy életre és munkára való felkészítésének, amely a kultúrában és mesterkedésben való részvételének fő eszköze. Ugyanakkor - ez az alapja a további fejlődés a kultúra, az alap, amelyre alapozva egy személy létrehoz egy növekménye a meglévő alapvető emberi fejlesztési tapasztalat a különböző területeken: a tudomány, a művészet, otthon, stb
Az oktatás bizonyos szintjének elsajátításának fő módja a különböző oktatási intézményekben való tanulás. Az egyén személyes fejlődéséhez szükséges ismeretek, készségek és készségek asszimilációjában alapvető szerepet játszik az önképzés és önképzés, a kulturális és oktatási munka, az aktív részvétel a társadalmilag hasznos tevékenységekben, a társadalom életében.
Úgy tűnik, hogy a meglévő számos enciklopédiában, szótárakban és pedagógiai tankönyvekben az "oktatás", az "iskola" stb. Lényegét már régóta teljesen meghatározzák. Ugyanakkor a megváltozott és gyorsan változó társadalom valóságai megkövetelik újragondolásukat és pontosításukat.
A modern megértésben az oktatás szabad és kreatív alkotása a személyiségének egy személyénél, személyiségének képén, meghatározva tevékenységét az élet minden területén.
Ezzel kapcsolatban a megértés a „nevelés” az ő legfontosabb cél figyelembe kell venni, nem is annyira a beszerzés határoztuk ?? ennoy mennyiségű tudás, a formáció alapján a készségek és képességek meghatározásában ?? ennyh tevékenységek „bevezetését és használatát az emberi erők és képességek összhangban a törvényi az ember természete és a racionális élet elrendezése - gazdaság, társadalom, nooszféra. Ember kell találni magát a világban és a társadalomban, hogy felfedezzék és a bennük rejlő lehetőségek, a lényeg „[7, 5. o]. (Az Vernadszkij a nooszféra megértésébe integráljuk - egy új, magasabb fokozat a bioszféra kapcsolódó kialakulását és fejlődését az emberiség benne, ĸᴏᴛᴏᴩᴏᴇ, ismerve a természet törvényei és tökéletesítik a technika, egyre erő meghatározó befolyást a fejlesztés az élet a Földön, és később a Föld-közeli tér , mélyen megváltoztatta a munkáját).
Az oktatás globális céljának meghatározása és megértése lehetővé teszi a legfontosabb feladatok azonosítását:
- a diák megismerése az emberi társadalom általános kulturális és nemzeti értékeivel;
- a hallgatók megértése a tudás és a kompetencia életében betöltött prioritás, magas szakmai színvonal;
- a tanuló világképének kialakulása, világnézete és hozzáállása;
- A létrehozandó személy önmegvalósításának feltételei (a társadalomban, a természetben.
Fontos, hogy épül a tudományos ismeretek oktatás, amely birtokba veszi a hallgató, segített kidolgozni a gondolatait, és a lelki elvek meg előre, hogy az eszmék és normák az élet és jelentős szemantikai reprezentáció és értékorientáció.
A tanár legfontosabb eszköze, eszköze és forrása. Ő az, aki ki kell nyitnia a hallgatónak (a feltörekvő személynek) minden új és új lehetőséget a lelki és szakmai fejlődéséhez, és ugyanabban az irányban kell növekednie.
Ez a megközelítés a tanárképzés és a tanár szerepének megértésében megváltoztatja a pedagógiai elmélet és gyakorlat céljait és célkitűzéseit. A pedagógiai elméletnek és a modern pedagógiai technológiáknak ma a végtelen lehetõségre való felkészülõ megközelítésen és az emberiségben az emberi elv kialakulásának végtelenül javuló folyamatán kell alapulnia.
2. Oktatási stratégia a 21. században. Az emberi társadalom fejlődésének különböző történelmi szakaszaiban létezett és létezik saját oktatási stratégiája (a stratégia általános célú cselekvési módszer a cél elérésére). A pedagógia és az oktatás történetének tanulmányozása során megismerkedhetünk az oktatás fejlődésének stratégiáival a különböző történelmi időszakokban hazánkban és külföldön. Mi az oktatási stratégia a 21. században?
Meghatározza a század elejének jellegét és sajátosságait. Az N.I. Latysh szerint ez az évszázad számos nevet tartalmaz. Ezt nevezik a kor kiváló technológia, az információs társadalom, a posztindusztriális gazdaság, ökológia században, a biológia, a pluralizmust. Generalizált következő évszázadban is lehet nevezni a század oktatás, de nem a hagyományos oktatás, amelynek fő feladata az volt, hogy át generációról generációra határozza ?? ennoy összege tudás, készségek, értékek és az új, amelynek lényege, amint azt már azonosították, nem lehet csökkenteni az információk asszimilálására és feldolgozására [7].
Roy Singh az "Oktatás egy változó világban" című cikkében az új nevelés kulcsfontosságú irányát a múlt újraértékelésén alapuló törekvése a jövőre nézve tartja. Úgy véli, hogy a hagyományos oktatásban, amely nem felel meg az új évszázad követelményeinek, a múltból megtudtuk, megpróbálva újrateremteni és újjáépíteni. Ma van az ideje tanulni a jövőből, közelebb hozva és előre. A múlt örökségét meg kell tudnia, de nem szabad elutasítania, és újraértékelnie kell a jövő perspektíváját [10].
OA Belyanova hangsúlyozza, hogy a XXI. Században az emberiség egyre jobban tudatában van önmagának, mint egységes egésznek: az egész világgazdaság szerves gazdasági mechanizmusként alakul ki, nemzetközi információs rendszerek fejlődnek, a közlekedési eszközök javulnak. Mindez ma lehetővé teszi, hogy rájöjjünk, hogy a Föld egy közös otthona az ott élők számára, és egységes oktatási rendszert alakít ki. Ennek kapcsán a modern oktatás legfontosabb stratégiai iránya tekinthető nemzetközivé válásának [1, 1. o.]. 127 ± 134].
Az UNESCO-n a múlt század végén megalakult az európai felsőoktatási központ, amely Nyugat- és Kelet-Európa országainak képviselőit is magában foglalta. A központ kezdeményezésére európai országok egyetemi rektorainak konferenciái, különböző tudományos találkozók, diákok és pedagógusok válogatják a diákokat a központ tagjai felsőoktatási intézményei között.
A XXI. Században a globális anyagi és kulturális értékek kialakításának feladata, a földi lények bolygó tudatosságának kialakulása, a valóságban tényleges, hogy a társadalom és az egyén igényeihez igazodó, az oktatás fejlesztésének optimális módjait keressük.
Ugyanakkor megállapítást nyert, hogy az egyetemes egyetemes emberi küldetésnek az államok tudományos és gazdasági integrációjával diktált kijelentése ellentmond a nagy- és kis nemzetiségek azon kívánságának, hogy megőrizzék nemzeti oktatási rendszerüket. Végtére is, minden ember előtt nehéz, de sürgető probléma van: "megérteni a helyét a világban, meghatározni úgy, hogy ne oldódjon meg egymás között, és ne kerüljék el az önelzáródást" [12].
Ebben a helyzetben, a tudomány képviselői, a kultúra és az oktatás (pl elsősorban tanár) kidolgozásának feladatát a nevelési koncepciója, amely harmonikusan egyesíti a nemzetközivé az oktatási folyamatban, és szintjének fenntartása a nemzeti tudat kialakult egy ember. A probléma megoldása Fehéroroszország számára nagyon fontos. Ebben a tekintetben, a végén a második évezredek ?? etiya és az elején a mi állami jellemezték a fejlődés egy országos nevelési koncepciója, amely a legfontosabb stratégiai meghatározott irányba ?? én gondolata megújulás és fejlődés a nemzeti identitás beloruszok.
Az oktatás fejlődésének legfontosabb stratégiai irányai az egész világon az oktatás többszintű és folytonosságának biztosítása. A többszintű képzés célja a személyes fejlődés a diákok, vagyis van szükség, mert a képzés és az oktatás szükségességét tekintve-motivációs szféra fejlesztése személyiség, természetes jellemzői, hajlamait, képességeit, stb
Folyamatos képzés célja, hogy olyan összekötő ?? ix óvodai, általános középfokú, szakmai és posztgraduális oktatás holisztikus élethosszig tartó folyamat megszerzése és frissítése tudását és képességeit. Ez a stratégiai irányt az oktatás a nap ?? enni világ által diktált gyors fejlődése a tudományos és technológiai haladás, a civilizáció egészét.
Összegezve a Sun ?? e a fenti megalakult a stratégia HH1 században, mi arra a következtetésre jutott, hogy a kialakulását az új évszázad, amelynek célja a probléma megoldásának a formáció az egész ember, a kreatív és erkölcsi tulajdonságai a személy, a képesség, hogy dolgozzon ki egy civilizált társadalom, ugyanakkor tudatában felelősségét a szerepe a nemzet a világ kultúrájában és a közgazdaságtanban.