A szükséges és elegendő számú szabályozó-pénztáros számának kiszámítása az optimális működés érdekében

1 Bevezetés

Jól ismert, hogy a kiskereskedők jelenléte erősen függ a napi, a hét napja, a hónap napjaitól és más tényezőktől. Ezt a kérdést elég részletesen tárgyaljuk [1], ezért itt nem foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Csak azt vesszük észre, hogy míg a statisztikai tudósok vitatkoznak a vevők ilyen viselkedésének okairól, a kiskereskedelemben közvetlenül részt vevő szakemberek ezt a tényt úgy kell figyelembe venni, ahogy azt az adott módon adják és szervezik.







Eléggé nyilvánvaló, hogy egy kereskedelmi vállalkozás érdekelt a tevékenységéből származó nyereség maximalizálásában. E cél elérése érdekében sokféleképpen lehet. Az egyik ilyen mód az, hogy csökkentsük a forgalom kereteit, és különösen a munkaerő-források felhasználásának optimalizálását. A munkaerőforrások használatának optimalizálásának fő célkitűzése az az elv: - "A kiskereskedő bármely időpontjában a személyzetnek pontosan annyit kell tennie, amennyire szükséges. Nem több és nem kevesebb. "

Amikor ezt a deklarált elvet próbálják végrehajtani, a kérdés meglehetősen ésszerű: - "Nem több, és nem kevesebb, mennyibe kerül ez?"

Más szóval, hogyan lehet meghatározni a szükséges és elegendő létszámot?

Próbáljuk meg a kérdést megválaszolni a hipermarket szabályozó-pénztárosainak optimális működésének példáján.

2 A nyílt pénztári irodák számának kiszámítása egy napra

Először is tisztázzuk a felmerült problémát. Pontosabban megfogalmaztuk. Tegyük fel, hogy a hipermarket éjjel-nappal fut, és további számításokhoz 30 perc tervezési intervallumot választottunk. Ezután az eredeti probléma a következőképpen fogalmazható meg.

Hány nyitott pénztárgép kell a hipermarket munkájának félóránként a tervezett napokon belül? Más szóval, meg kell adnia 48 számot, amelyek mindegyike a kérdésre adott válasz: "Hány nyílt pénztárgépet kellene kapnom például 12-00 és 12-30 között?"

Ebben az időben a matematikai tudás ilyen megosztása, mint a sorbanállás elmélete jött létre. A tudomány elméleti következtetéseinek megbízhatóságát évtizedekig a gyakorlatban tesztelték, és sok valódi helyzethez hasonlították össze.

Végül kiderült, hogy alapvetően kétféle módon oldhatók meg a fenti megfogalmazott probléma. Ez elsősorban, úgy a szakértői vélemény, másrészt a számítás alapján a kérelmek az áramlási sebesség (ebben az esetben az adatok alapján a vásárlók száma belépett a hipermarket azzal a céllal, hogy a vásárlás a tervezett időre) a módszerek sorbanálláselméletben. Más módszerek ál vagy csalárd őszintén valahogy - találgatás igénybe venni, lélektan és varázslók vagy pénztárosok kell meghatározni, kapott információ alapján keresztül pénztárgépek (ellenőrzés), akkor nem térünk ki. 1







Nézzük ezeket a módszereket részletesebben.

2.1 A szakértői értékelés módszere

Ez a módszer szisztematikus megfigyelésen alapul (anélkül, hogy bármi eszközt vagy eszközt használna) a hipermarket pénztárában lévő sorok számára. A lineáris vezetők fokozatosan (bár szubjektív) meggyőződéssel alakítják ki a szükséges és elegendő számú pénztáros számát egy bizonyos munkaidőben. Annak ellenére, hogy az egyszerűség (ez néha rosszabb, mint a lopás), ez a módszer leggyakrabban használt. A módszer fő előnye, bizonyos értelemben, szabad. A fő hátrány a becslések szubjektivitása és pontatlansága.

2.2 Számítás a sorbanállás elméletével

Tekintsük ezt a módszert egy egyszerű példára.

Vessünk úgy, hogy egyik vagy másik módunkban tudjuk, hogy fél órában 150 potenciális vásárló lépett be a hipermarketbe. Ezenkívül például az időmérési módszert alkalmaztuk, hogy minden pénztáros átlagosan 2 percen belül képes kiszolgálni egy ügyfelet. Vagyis 15 vásárló fél óra alatt. Megpróbáljuk megválaszolni a kérdést: "Hány pénztárosnak kell 150 ügyfelet kiszolgálnia, ha tudják, hogy egy pénztáros fél óránként 15 ügyfelet tud kiszolgálni?"

Úgy tűnik, hogy a kérdésre adott válasz egyszerű. Osszuk 150-öt 15-vel és kapj 10 pénztáros. Egyszer régen, mi már megtettük. De a gyakorlat, egy ilyen egyszerű elmélettel ellentétes, és ugyanakkor nagyon erősen. Kiderült, hogy 150 ügyféllel fél óra alatt hat hivatalban hatalmas sor állhat.

Szóval hogyan lehet helyesen megoldani ezt a problémát?

100 éven át a kifejezés nem kicsi, és az emberiség természetesen sikerült kidolgozni a helyes és viszonylag pontos módszereket ennek a problémának a megoldására. Ehhez óriási számú könyvet kellett írni a tömegszolgálat elméletével szörnyű (nem szakszerű) képletekkel és differenciálegyenletekkel. Ennek az elméletnek a következtetéseit, amelyeket egy nagyon könnyen hozzáférhető nyelven, és ennek megfelelően a működő pénztárosok számának megoldására (nyitott pénztárgépek számával kapcsolatban), az N.A. Pankina [2]. Retell a saját szavaival, még egy rossz szöveget sem, itt semmi értelme nincs. Ezért az olvasót erre a cikkre utaljuk. Csak megjegyezzük, hogy a kíváncsi olvasók kényelme érdekében az AFM-Laboratory LLC dolgozói egy egyszerű programot fejlesztettek ki - "NA számológép. Pankina "-ot, amellyel elvégezheti az összes szükséges számítást, két szám beírása után (150-es és 15-es példánk esetén) és egy kattintással a" Számítás "gombra. A program teljesen ingyenes, és letölthető a www.mnogosmenka.ru címen.

Ezért úgy használja ezt a módszert, hogy hány pénztárosok meg félóránként, meg kell tudni, hogy a két érték - az áramlás az ügyfelekkel (belépett a szupermarket egy fél órát), és a szolgáltatás intenzitás (hány ember lehet a pénztáros szolgálni, hogy a fél óra).

Mindkét paramétert a tervezés minden egyes időtartamára a kísérletből (kísérleti adatok alapján) kell megkapni. A pénztárosok teljesítményének viszonylag pontos meghatározásához rendszerint egy jól kidolgozott időmérési módszert alkalmaznak, és meghatározzák a beérkező ügyfelek számát, az utóbbi 10-15 évben használják az úgynevezett ügyfélszámlálókat. Az infravörös sugárzás megszakításán alapuló fogyasztói számlálók nagyon olcsóak és pontosan számolják a hibát, legfeljebb 3 százalékos hibával, ami több mint elegendő gyakorlati célokra.

3 A pénztárosok számának havi számítása

Tételezzük fel, hogy sikerült akár a szakértői értékelések, illetve számoljuk az ügyfelek alapján a kiválasztott szolgáltatási szint (lásd. Cikk Pankina NA) kiszámítottuk minden egyes időintervallum tervezés, és minden nap a hónapban, az alkalmazottak száma pénztárosok (nyitott pénztárgépek).

A munkánk eredménye egy napra hasonlít az 1. ábrán bemutatott diagramra