Ötlet, probléma, hipotézis, elmélet episztemológiai fogalmak - filozófia - kasyan vi könyvtár
51 Ötlet, probléma, hipotézis, elmélet gnoseológiai fogalmak
A fő szerkezeti elemeinek elméleti tudás, mint a legmagasabb és legfejlettebb formája a tudás van egy ötlete, problémája, hipotézis, elmélet, azonban fellépni „pólusok” építésére és ro ozvitku ismeretek elméleti urovnechnomu rіvnі.
Ötlet Egy általános formában elmondható, hogy egy ötlet a valóság és a célok törekvésének egysége
van ez a vélemény, felfogja a jelenségeket, az objektív valóság folyamatát, és egyidejűleg egy célt képez, előre jelzi a világ megismerésének és gyakorlati átalakulásának további menetét
A tudományos ismeretek a gondolat válik fontossá Egyrészt összefoglalja a tapasztalat a korábbi tudás fejlesztése egy adott tudományterület Másodszor, az alapja az általánosítás, összevonása ismeretek egységes rendszerként Harmadszor generál különleges elvek és módszerek további problémáinak tudományos ismeretek.
A probléma az, hogy a tudás a tudatlanság tükrözi negatív szempontból a probléma helyzetet, ami jelzi, hogy a korlátozott kognitív és gyakorlati lehetőségei a téma egy bizonyos fejlődési szakaszban a tudás, de ez mind az eszközök és a módszer keresi az új tudást maguk probléma merül fel, vagy annak eredményeként az ütközés az elmélet és a megfigyelés, illetve ennek eredményeként a ellentmondások egy bizonyos elméletben.
Meg kell különböztetni a tudományos problémákat az tudománytalan, pszeudo-problémáktól (például a örök mozgógép létrehozásának problémájával). A tudományos problémák mellett gyakorlati problémák is vannak
Minden egyes probléma megoldása lényeges pillanat a tudás fejlesztésében, amely során új problémák merülnek fel, valamint néhány vagy egyéb fogalmi elgondolás is előterjesztésre kerül, beleértve a hipotéziseket
A hipotézis egy tudományos feltételezés egy olyan jelenség okairól, melynek igazsága nem igazolható és igazolható a tudás és a termelés jelenlegi állapotára, például a naprendszer eredetére vonatkozó hipotézis.
Hipotézis mindig fejlett a tudás speciális problémák megoldásához annak érdekében, hogy magyarázza meg az új kísérleti adatok vagy megszünteti az elmélet ellentmond a negatív kísérletek eredményeit ntiv Mivel a feltételezett tudás valószínű, de nem hiteles karakter, ez ellenőrzést igényel, alátámasztás A hipotézisek bizonyítása néhány ők az igazi elmélet, más módosítások yuyutsya adja és bonyolult, mások dobni, lesz zavaró, ha ellenorzés negatív eredményt ad.
A jelölés az új hipotézisek, mint általában, eredményei alapján a vizsgálat a régi, még ha az eredmények negatívak voltak Sőt, a csere minden hipotézis más, megfelelő első, nem jelenti azt, hogy az előző hipotézis volt teljesen rossz és haszontalan egy bizonyos szakaszában tudományos ismeretek kialakulását hipotézis végül szükség van történelmi és logikus lépés a kialakulását a másik m, egy új hipotézist tehát az út a kialakulását és fejlődését a hipotézisek már nyitott és Mengyelejev szakaszos és Darwin elmélete halálos.
A bizonyított és bizonyított hipotézis a megbízható igazságok kategóriájába lép, és tudományos elméletgé válik
Az elmélet - ez a legmagasabb formája a tudományos ismeretek, amely egy átfogó képet a minták és jelentős kapcsolatokat bizonyos területen a valóság a legszélesebb értelemben vett - egy sor fogalmak, gondolatok, amelyek célja Nia magyarázatokat bármely yavleniya.
Minden elmélet az igazi tudás, a fejlődő rendszer integrált rendszere, amely összetett struktúrával rendelkezik és számos funkciót lát el
- kezdeti alapjai, azaz alapfogalmak, elvek, törvények, axiómák stb.
- egy bizonyos elméletből származó törvények és kijelentések bizonyos elvekkel összhangban;
- egy idealizált tárgy, vagyis a tanulmányozott alapvető tulajdonságok és kapcsolatok absztrakt modellje (például "ideális gáz", "teljesen fekete test" stb.);
- Az elmélet logikája, amelynek célja a struktúra megmagyarázása és a tudás megváltoztatása
Az elmélet legfontosabb alapvető strukturális eleme a törvény. Ezért az elmélet tekinthető a vizsgált tárgy lényegét kifejező jogrendszernek
Az elmélet alapfunkciói:
- egy szintetikus függvény - az egyéni megbízható tudás egy egységes, holisztikus rendszerbe való egyesítése;
- magyarázó funkció - az okozati összefüggések azonosítása, egy bizonyos jelenség összekapcsolása, eredete és fejlődése alapvető jellemzői stb.
- módszertani függvény, vagyis az elmélet alapján a kutatási tevékenység különböző módszerei, módszerei és módszerei alakulnak ki;
- prediktív függvény - az ismert jelenségek állapotának elméleti fogalmai alapján következtetéseket vonnak le a korábban ismeretlen tények, tárgyak vagy tulajdonságaik létezéséről, a jelenségek közötti összefüggésekről stb. A jelenségek jövőbeli állapotának előrejelzését tudományos előretekintésnek nevezik;
- gyakorlati funkció - bármely elmélet végső rendeltetése a gyakorlat megtestesülése, a valóság átalakítása, figyelembe véve az ember érdekeit