Használhatom az orosz nyelvet az angol nyelvórán, a dmitrij nikitin blogon
Az orosz angol nyelvű órák használata a modern tanítási módszerek meglehetősen ellentmondásos kérdése. Ha 10 évvel ezelőtt minden szót, a saját nyelv alatt a „modern tanulsága az angol nyelv” volt tekinthető tabu, most módszerek támaszkodva az anyanyelv és a fordítás egyre népszerűbbek a tanítás az angol. Tehát hogyan angoltanár nem kerülheti el az egyik szélső, és nem kapcsolja be a leckét a nonszensz, mert az a tény, hogy a belépő szintű tanulók nem értik a nyelvtani magyarázatok angolul, de nem megy túl messzire használatát az orosz nyelv az osztályban?
Először is megértsük, amiért elkezdték kritizálni az angol nyelvtanulás módját idegen nyelvként, olyan népszerűnek a 20. század elején. Mindez a Maximilian Delphinus Berlitz kritikai cikkével kezdődött, amelyet a huszadik század elején írt. Berlitz az idegen nyelvek tanulmányozására két alapvető alapelvet javasolt: (1) az idegen nyelv és a gondolkodás közvetlen viszonya (más szóval, idegen nyelv használata közben kell gondolkodni); (2) az idegen nyelv állandó használata (tehát a "merítési technikák"). Ez a két egyszerű elv az alapja annak a marketing kampánynak az alapja, amely több mint egy évszázadon keresztül új módszereket kínál az angol nyelvtanuláshoz.
- Túl sok időt fordítanak a diákok anyanyelvének használatára, és kevés időt fordítanak az idegen nyelv használatára.
- A fordítás technikáival soha nem fogja megérteni a "nyelv szellemét", és nem fog megszokni.
- Az idegen nyelv ismerete, melyet fordítással fogadnak, "rosszabb" és helytelen, mert - írja Berlitz - egyetlen nyelvből sem egyetlen szót sem lehet pontosan lefordítani egy másik nyelvre.
Bertits első elve élesen izgatja azokat, akik nagyon jól megtanulják az angol nyelvet, pontosan olyan módszerekkel, amelyek a fordítás használatát foglalják magukban. Végtére is, az anyanyelv használata az osztályokban nem biztosítja a teljes uralmát. A legfontosabb dolog nem túlzás. Egyetértek azzal, hogy az angol nyelv tanárai vannak, akik az osztályukban orosz nyelvükről mesélnek személyes életüket. De nagyon kevesen vannak.
A második ok nagyon ellentmondásos, mivel Berlitz nem tisztázta. mit jelent a "nyelvi szellem" kifejezéssel. Valószínűleg szem előtt tartotta a benne hallgató hangszórók kulturális és nemzeti sajátosságait. Ebben az esetben ez az ok nem feltétlenül releváns a 21. században, amikor a legtöbb ember, akik angolul tanulnak idegen nyelvként, nem angolra, hanem az angolra, hanem a nemzetközi kommunikációra.
Továbbá, ha elutasítjuk a modern angol nyelvhez való tartozás elképzelését egy adott kultúrához, akkor kétség merül fel annak helyességével kapcsolatban. Az a tény, hogy mindannyian elkezdünk idegen nyelvet tanulni az információgyűjtés színpadáról. Aztán, miután a rendelkezésére álló egy bizonyos mennyiségű új szavak, kifejezések, nyelvtani szerkezetek idegen nyelven, akkor elkezdik építeni az ötlet, és kifejezni azt szóban vagy írásban idegen nyelven. Ez különböző módokon különböző módokon történhet. Ugyanakkor a legtöbb ember, aki magas szinten ismeri az angol nyelvet, megjegyzi, hogy életük egy pillanatát ("Eureka!"), Amikor rájöttek, hogy angolul gondolnak. Az erkölcs? Mindaddig, amíg idegen nyelven gondolkodunk, meg kell élnünk (vagy inkább oktatnunk kell). Az angol nyelvtanulás kezdeti szintjén tanácsot ad a diákoknak angolul gondolkodni - ez valahogy abszurd.
Nos, az utolsó kérdés. Mindenki, aki idegen nyelvet szeretne angolul tanulni, angolul gondolkodni akar? Ha angolul kell az irodai irodalom olvasására vagy az e-mailes levelezésre, akkor mindig szükségem van angolra gondolni?
A harmadik ok, amiért az anyanyelvre való hivatkozás megtagadása - az idegen nyelvű szavak pontos egyenértékének hiánya - rendkívül eltúlzott. Igen, például a költői szövegek esetében nagyon nehéz megtalálni a pontos megfelelést. A legtöbb szöveg azonban helyesen lefordítható egyik nyelvről a másikra.
Általában véve az idegen nyelvi leckék fordításának módszerei ellenfelei szélsőséges példákat hoznak az anyanyelvüket ártalmasra: a tanár csak oroszul beszél, lehetetlen átadni az összetett konstrukciók értékeit stb.
De a legtöbb esetben az anyanyelv forrásainak alulbecsülése lelassítja az idegen nyelv tanulási folyamatát, és a leginkább negatív következményekhez vezethet. Miért? Erről a következő bejegyzésben.