Aysek-Dora Duncan tragikus halála Sergiy Yesenin ugyanilyen tragikus halálát követően
Fotó: commons.wikimedia.org/public domain
Jó emberek ... Jó emberek egyszerűen azok, akik nem voltak elég erős kísértésnek alávetve ... Bennünk bennünket minden jogszabály megsértője, aki készen áll az első alkalomra ugrásra ...
Aseidora Duncan.
- Az életem.
... És néhány nő,
Negyven páratlan év,
Nevetett a csúnya kislánynak
És kedvesem.
Szergej Yesenin,
- A Fekete ember.
„A tragikus halála Ayse-Dory Duncan után egyformán tragikus halála Szergej Jeszenyin, kifinomult gesztus-bone amelyben lehetetlen a to-be ismét emlékeztetett, drámai hangulatú folyamatosan élt ez Choo-dovischno paradox pár” - így írta át me-syats halála után Duncan a párizsi újságban belga költő, műfordító Ellens, társ-tory több éve a TEN távú proximity figyelte köl-mootnosheniya ez supruzhes Coy párok.
"Shock a mi útunk!" - olyan szavak lehetnek Duncan és Yesenin rövid közös életének mottója.
Fotó: Isadora Duncan a diákjaival
Mire megismerte, 44 éves volt, és 26 éves volt ... Soha nem volt elvi alapon "törvényes házasság", és kétszer is házasodott. Három gyermeket vesztett el: 1913-ban két autóbalesetben halt meg, 1914-ben pedig egy fiút adott, aki csak néhány órát élt. Yeseninnek három gyermeke van (van egy változat, ez a négy). Nem ismerte az orosz nyelvet, de oroszul beszélni akart.
És nem ismerte idegen nyelvet, és nem akart tanítani.
Számtalan barátja és barátai gyűlölték őt, "öregasszonynak" nevezték. Környezetét megvetően "vadember", "ta-bunshchikom", "gigolo" -nak nevezte. Nick sosem tudta, és nem tudja, mit csinálnak. Mert nincs igazság. Vannak értékelések, barátok és ellenségek véleményei, vannak emlékek.
De, látod, ez is érdekes.
Egy barátja Isadora, Mary Desti emlékeztet: „A nap ne-ed így Oroszország kiadott Xia számunkra roppant démon-végén, de mi is folyamatos a látogatás a jósnő ...” A jósnő azt mondta, hogy Ayse-Dora megy egy hosszú az út az, hogy sok gondot és megtévesztést kap. Isadora csak nevetni las, „Persze, megyek egy ország, ahol van egy polgárháború, és nem félek semmitől. Az oroszok várnak rám, szükségük van a művészetemre. " De amikor a n-Dahlke azt mondta: „Ön házas, és egy év telt el,” Ai-Sedor mérges: „Badarság! 44 éves vagyok, nem voltam házas, és nem!
Meg kell mondani, hogy az érett nő elragadtatása az új oroszországi közelgő utazás tekintetében meglepő. Elhagyása előtt számos interjút készített az európai és az amerikai újságokban. Ezt mondja a francia újságíróknak: "Szellemi menedéket keresek. Párizsban többé nem tudok dolgozni. A szovjetek az egyetlen olyan hatóság, amely korunkban a művészet és a gyermekek iránt érdeklődik. Nagyon szívesen látom, hogy van olyan hely a világban, ahol az emberek nem helyezik a kereskedelmet magasabbra, mint a gyermekek szellemi és fizikai fejlődése. "
Azt mondta, hogy az oroszországi polgárháború után darazsak TALIS hajléktalanok több tízezer gyermek-ki, hogy sokan közülük tanúi a pusztítás és a megaláztatás az apák és az anyák: „Milyen iskolába az ősi tánc álommunkád? Ez egy utópia! "A válasz így szólt:" Nem szereted az oroszokat, és nem a pónik. Talán nincsenek enni, de lelki táplálékban gazdagok.
Egy ilyen épületben 1921 nyarán egy világszerte ismert táncos érkezik Oroszországba. Igen, nyugati problémákkal küzdött, de senki sem ítélte el őt. Csak azzal vádolta meg, amit mond.
Furcsa, amint úgy tűnik, a szovjet kormány nem volt kész az iskola megnyitására. A jövendőmondó megjósolta. Végül, Duncan munkájáért a híres orosz ballerina kúriából kisajátították. Megnyílt az ősi tánc iskola. Igaz, Duncan álmosan ezer lányt álmodott, és a kormány csak 25-et osztott ki pénzért. Nem volt tűzifa osztályok melegítése. Isadora fokozatosan átállt egy öntámogató rendszerre. Ideges volt, elvesztette a súlyát, de nem adta fel: tele volt szándékkal és energiával. Az osztályok az International énekével kezdődtek és végződtek. Ő lett a legdivatosabb nő Moszkvában 1921-ben.
Fotó: amerikai táncos és koreográfus Isadora Duncan diákokkal, akik közül az egyik a lánya egy táncórán.
Duncan a kormány elitével beszélve meglepődött: "Miért kezdtek ilyen véres forradalmat elindítani? Palotákat és gyémántokat vettek a yardokból. Maguk a palotákba telepedtek, a gyémántokat az elfogyasztott nők viselik. Az eredmény ugyanaz, mint volt. Csak rosszabb.
Isadora sokkal érdekesebb volt a művészekkel. Örömmel belenyúlt a bohém életébe, minden este valahol táncos tengelyben egy sálban és bo-sikban lévő tunikában. Ez az, amit Ser-gay Yesenin látott először. Anatolij Mariengof emlékeztet: "Piros, puha, összehajtott tunika, vörös haja ragyogó rézzel, nagy test, könnyedén és finoman léptet. A szemével körülnézett a szobán, mint a kék fajanszból készült csészealj, és megállította Yeseninben.
Egy kis, finom száj rámosolygott. Izadora feküdt a kanapén, és Yesenin a lábánál. A férfi kezét a fürtök közé vetette, és azt mondta:
- Solotaja golova! Aztán megcsókolta az ajkán. Reggel együtt távoztak.
Yesenin letelepedett Isadora stúdiójában. Néhány hónappal később, ő lett a törvényes felesége. A házasságot Moszkvában jegyezték be, Duncan-Yesenin házastársa azonnal távozott Németországba.
Isadora valószínűleg azt akarta, hogy fiatal férjét igazi életre kelti. Gondoltam, hogy Yesenin elcsodálkozik, és elveszíti az idejét, a gyönyörű Európában a vad Oroszországból. Álmodott múzeumainak és színházainak bemutatására, és barátaival elfutott, és megállt a füves helyeken, vagy kis panziókban rejtőzködött. Keresi őt.
Azt mondta a barátoknak: "Ez lett. Fáradt vagyok - és akkor - nagyon kedves nő, Izadorom, csak egy csodálatos nő. Nem értem.
A skandináv Oroszországban kezdődött. Körülbelül szinte mindenki Yesenin-t őrültnek tartotta, de őrült volt: élvezte a nagyon gazdag nő szeretetét, jóságát és pénzét.
Fotó: commons.wikimedia.org/public d omain
És azt gondolta volna, hogy az ő al-verseire néz, mint egy rémálom, amely már ismerős, nem ijed, de még mindig nyomja ...
Aztán Duncan, fáradt, térdre esett, és a költő arca bámulatos, részeg mosollyal bámult. Yesenin a vállára tette a kezét, de élesen elfordult.
Valami oknál fogva egyik szovjet sem hitte, hogy Yesenin őszinte érzelmei vannak Isadorának, de hogy ő szerette őt - mindent láttak. Igaz, Yesenin szerelmét különböző módon értékelték: egyesek megvetéssel és nevetséggel (Gorky, Marienhoff), de mások ...
"Némi zavartsággal is lehetőséget kaptam arra, hogy megfigyeljem a fiatal orosz költő és a már táncoskodó táncos szakszervezetét, aki szinte szörnyűnek tűnt nekem, ahogy mondtam. Úgy gondolom, hogy egyetlen nő sem ismerte meg az anyavállalat mint anyja, mint Isadora szerepét.
Ő vette Yesenin-t Európába, aki lehetőséget adott neki arra, hogy elhagyja Oroszországot, felkérte őt, hogy vegye feleségül. Igazán önfeláldozó volt a habarcsban, mert tele volt áldozattal és fájdalommal.
Ő nem voltak illúziói, tudta, mennyi az idő a riasztás boldogság rövid életű, hogy ő túléli Dramaten-cal sokkok, hogy előbb-utóbb a kis vadember, akart PLAY-tolvaj, társ funkcionalitású viadal ismét lesz saját maguk és dobja ki talán kegyetlenül és szomorúan az a fajta szerelmi gondoskodás, amelyet annyira szerette volna körülölelni.
Isadora szerette szenvedélyesen a fiatal költő költőjét, és rájöttem, hogy ez a szerelem kezdettől fogva kétségbeesett ", mondta F. Ellens belga költő, Isadora halála után.
Kétségtelen, hogy Isadora nem adott nyugalmat a megingathatatlan anyai ösztönének. Gyermekek felizgatásával igyekezett jó, szépséget és harmóniát átadni a gyermekkor világába. Nem kell szakértőnek lennie Sigmund Freud munkáiból, hogy feltételezze, hogy a solotaja golova Esenina emlékeztette őt Patrick halott fia kudrijára. Ezért szerette az ujjait Sergei könnyű hajának hullámaiba tölteni. Ily módon sok mindent megbocsátana neki, amikor Yesenin úgy viselkedett, mint egy zsarnoki tinédzser.
Talán a legmeghatóbb nye emlékeit találkozó ezzel a „paradox Th-edik” elhagyta orosz etessa, ex-felesége Alekszej Tolsztoj, gyermekei anyja, in-véletlenül Krandievskaya-Fat „Alig csúszott az én lila szeme, és marad Ő irányította Nikitát, akit a kezem vezetett. Sokáig bámult, mintha rémülten nézett az öt éves fia, és az expanzió mértéke Atro-ping szemét shirilis egyre ömlött könnyek.
Sidor! Yesenin zavarta őt. - Sidora, mit vagy?
Ó - nyögött a végéig, és nem vette le a szemét a Nee-bálnából. - Ó, oh. - És letérdelt előtte, közvetlenül a járdán.
Az ijedt Nikita farkas mosollyal nézett rá. Mindent megértettem. Megpróbáltam felemelni. Yesenin segített nekem. Érdekes emberek zsúfoltak körül. Isadora felállt, és Yesenin-ból dúcolt, a fejét egy sállal söpörte, az utcákon sétálgatott, anélkül, hogy megfordult volna, és nem látott volna bárki előtt - ez a figura a Szophokles tragédiáiból. Esenin hülye hengeren futott végig, zavartan.
Sidora - kiáltotta -, esik az eső! Sidor, mi történt?
Paul Berger - Isadora Duncan, Deirdre és Patrick (1913) pic.twitter.com/1jVzgX2jKh
Nikita keserűen sírt, és belemerült az ölébe. Ismertem Isadora Dun-kang tragédiáját. Gyermekei, egy fiú és egy lány, Párizsban halt meg egy auto-mobil balesetben, sok évvel ezelőtt. Egy esős napon elmentek a kormányzóval az autóban a Szajna felett. A sofőr lassított a hídon, az autó csúszós végein csúszott, és a korláton keresztül átjutott a folyóba. Senki sem mentett.
A végtelen botrányok, amelyekben Isadora Yézinben szenvedett, extravagáns és temperamentumos volt, mindkettőt kimerítették.
Nem akarták bevenni őket drága hotelekbe, ahogyan már tudták: ezek a szép állami apák két-három estén túl sok étel és tükör túlerődnek, és olyan bútorokat törnek, amelyek miatt a szállodának egy tőkejavításra lesz szüksége. Még ha Madame is fizet mindent, még mindig nem akarja. És nem minden bérlő szeretné hallgatni a fülsiketítő orosz matracot angolul. Különösen a nem-cham.
A házastársak elfáradtak egymástól, és mindegyikük úgy döntött, hogy elhagyja a "félhibáját" amint visszatért Moszkvába. 1923-ban Duncan-Yesenin visszatért Oroszországba és elszakadt.