A modern választási rendszerek - a választások, mint a hatalom és a kormányzat alakításának módja

A választási rendszer egy jogi normát, szabályokat, hagyományokat és eljárásokat foglal magában, amelyek biztosítják és szabályozzák a hatóságok törvényes formációját.

A társadalom politikai rendszere szerves része. Mint bármely más rendszerben, strukturális összetevőkre oszlik. Bennük a legfontosabb a választójog és a választási folyamat (a választási eljárás).

Egy demokratikus társadalomban a választási rendszer az egyik eleme. És sok országban változatos.

Kétfajta választási rendszer létezik, amelyek különböző módosításokkal rendelkeznek, és amelyek bizonyos történelmi viszonyoktól függenek. Nevezetesen a többségi és arányos választási rendszerek.

A többségi rendszer - meghatározza a szavazási eredmények sorrendjét, ahol a kerületben a legnagyobb számú szavazatot kapott jelöltet választják. Másfelől a többségi rendszer kétféleképpen oszlik meg:

Többségi rendszer esetén a szavazás egy vagy két fordulóban történhet.

A többségi rendszer itt van, hogy megnyerje a választást, a jelöltnek egyszerű számú szavazatot kell kapnia, vagyis a szavazatok többségének + 1 szavazatának többségét.

A többségi rendszer - elegendő ahhoz, hogy a többi jelölthez képest a legtöbb szavazatot megkapja (még akkor is, ha ez a többség kevesebb mint a fele). Ezt a rendszert Angliában, az Egyesült Államokban, Indiában stb. Használják.

Az arányos rendszer a világ legáltalánosabb rendszere. Itt a szavazás eredményét a mandátumok megoszlása ​​határozza meg azok között a felek között, akik jelöltjeiket egy képviseleti testületnek nyújtják be. Ez az elosztás az általuk kapott szavazatok számának megfelelően történik.

Az arányos rendszerben nagy körzetek jönnek létre, ahol a párt megadja a jelöltlistát. A választó pedig szavazásra bocsátja az érintett párt listáját. A szavazás eredményének meghatározásához egy küszöbértéket határoztak meg, vagyis egy minimális szavazatot, amely szükséges egy helyettes mandátum megszerzéséhez. A megbízások kinevezése maga a pártlistán belül megegyezik azzal a sorrenddel, amelyben a listán szerepelnek. Ezt a rendszert demokratikusabbnak tartják, mivel az ilyen alapon választott testületek reprezentatívabbak. Ezt a rendszert Ausztráliában, Svédországban, Norvégiában, Belgiumban stb. Használják.

Az arányos és többségi rendszerekhez hasonlóan, mindkettőnek előnyei és hátrányai vannak. A többségi rendszer érdeme magában foglalja azt a tényt, hogy van lehetőség egy hatékonyan működő kormány létrehozására. Ez segít a nagy pártoknak, hogy könnyebben nyerjenek választásokat. Ezen túlmenően létrehozhatnak egypárti kormányt is. A többségi rendszer legfőbb hiányosságai a következők lehetnek:

a) Az ország szavazóinak többsége továbbra sem képviselteti magát a kormányban;

b) Az a párt, amely a választásokon kisebb számú szavazatot kapott, mint riválisai, elsősorban a parlamentben képviseli a helyek többségét;

c) Két, egyenlő vagy megközelítőleg azonos számú szavazattal rendelkező párt egyenlő számú jelöltet ad a hatóságoknak;

Az arányos rendszer megítélése szerint tulajdonítható, hogy a hatóságok, amelyek átformálták azt, valós képet mutatnak a társadalom politikai életéről. A politikai erők elrendezését is bemutatják. Az arányos rendszer elősegíti a többpárti és pluralizmus szerepének növekedését.

Az arányos politikai rendszer hiányosságai mérlegelhetők:

a) A kormány kialakulásában nehézségek merülnek fel. És ennek oka lehet a vezető párt többpárti koalíciójának hiánya, amely különböző célokat és célokat tartalmaz. Ennek a hiányosságnak az eredménye a kialakult kormány instabilitása;

b) A szavazók és a képviselők közötti kapcsolat nagyon gyenge. Valójában a szavazók nem szavaznak konkrét jelöltekre, hanem pártokra;

c) Pártjaik képviselőinek objektív álláspontja, különben függetlenségük.

Valójában nagyon nehéz megmondani, hogy ezek közül mely választási rendszerek demokratikusabbak. Először is úgy tűnik, hogy az arányos rendszer lefedi a nézetek és vélemények teljes spektrumát, de a többségi rendszer lehetővé teszi a szavazók számára, hogy alaposan gondolkodjanak, mielőtt bármilyen jelöltet szavazna.

Fejlesztésük során a választási rendszerek hosszú utat tettek meg. A folyamatban vegyes választási rendszer alakult ki. Ez magában foglalta mind az arányos választási rendszer, mind a többségi rendszer érdemeit. E rendszer keretében a mandátumok egy részét a többségi elv szerint osztják szét. És a másik rész arányos. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a lehetőség demokratikusabb és hatékonyabb a politikai stabilitás elérése érdekében.

Így azt mondhatjuk, hogy a modern körülmények között használt választási rendszer igen változatos, a hagyományoktól, a nemzeti sajátosságoktól és az ország helyzetétől függően.

Ha hibát észlel a szövegben, válassza ki a szót, és nyomja meg a Shift + Enter billentyűt