A kár keletkezésének kötelezettsége
A károkozás okozta kötelezettség fogalommeghatározása (károkozási kötelezettség) a törvény nem ad. Azonban a fő elképzelést, amely jellemzi, az 1. cikkely 1. cikke tartalmazza. 1064 Polgári Törvénykönyv, amely szerint az állampolgár személyére vagy tulajdonára okozott kár, valamint a jogi személy tulajdonában okozott kár teljes kárt szenved a kárt okozó személy számára.
A legfontosabb dolog, amelyet ebben a szabályban állapítanak meg, a károsodást okozó személy kötelezettségének megállapítása az okozott kár megtérítése érdekében. A másik fél joga nem szerepel közvetlenül. A törvény azonban természetesen szem előtt tartja az áldozatnak azt a jogát, hogy kár megtérítését kérje, mivel a kötelezettség csak a tárgyat megillető jogviszony fennállása esetén létezhet. Következésképpen itt van egy kötelező jogviszony, amely a következőképpen definiálható:
Azáltal kötelezettség miatt sérülés személy kárt okoz a személy vagy vagyon egy másik személy (természetes vagy jogi), köteles megtéríteni a kárt teljes egészében, és a károsult követelheti, hogy az elszenvedett kár általuk visszatérítésre került.
A kár keletkezése, mint más polgári kötelezettségek, akkor keletkezik, amikor bizonyos jogi tények vannak. Az a jogi tény, amellyel a törvény e kötelezettség keletkezésére vonatkozik, az az, hogy kárt okoz.
A kártérítési felelősség feltételei kötelező általános követelmények, amelyek tiszteletben tartása akkor szükséges, ha az elkövetőre a megfelelő felelősségi intézkedések - szankciók, azaz kényszeríteni őt arra, hogy teljesítse a kár megtérítésére vonatkozó kötelezettséget.
A károkozásért való felelősség, és ennek megfelelően a kárt okozó károkért való felelősség a következő feltételek fennállása esetén keletkezik:
- a kárt okozó személy jogellenes magatartása;
- az ártalom okozójának jogellenes magatartása és a felmerült kár közötti okozati összefüggés;
a kárt okozó személy hibája.
Az okozó magatartása hibás
Az illegális magatartás akkor ismerhető fel, ha egy személy először megsérti a jogállamiságot, másrészt egy adott személy szubjektív jogát sért.
A törvény a jogsértő magatartás vélelmezéséből származik, amely kárt okozott, ami az általános károkozás elvéből következik. Ennek az elvnek megfelelően a személy vagy a vagyont érintő károkat jogellenesnek kell tekinteni, kivéve, ha törvény másként rendelkezik. A fent említett elvből az is következik, hogy az áldozat nem köteles bizonyítani a károsító károsítójának hibáját, mert vélelmezett (vélelmezett).
Az illegális viselkedés kétféleképpen jelenhet meg: cselekvés vagy tétlenség. A jogsértést csak akkor lehet jogellenesen elismerni, ha az okot adó kötelessége egy bizonyos cselekmény végrehajtása. A jogsértő magatartás egyik formájaként csak az Art. 1069 CC: az állam vagy egy helyi hatósági szerv tisztviselőjének cselekménye vagy mulasztása miatt kárt okozhat. A jogellenes tétlenség azonban más esetekben kárt okozhat. Például a szülők gyermeknevelésében bekövetkező inaktivitása a gyermek által okozott károkkal járhat (1073. cikkely).
A felelősség törvényes cselekvései által okozott károkat nem érinti. Az ilyen kár csak a törvényben meghatározott esetekben kártéríthető. Például a hivatalos feladatok ellátásában jelentkező kár (például ha a megmentőnek meg kellett szakítania az áldozat lakásának ajtaját).
Az Art. 1066 CC nem tartozik a szükséges védekezéshez szükséges kár megtérítéséhez. A szükséges védelem fogalma nem tartalmaz polgári jogszabályokat. Az Art. A büntető törvénykönyv 37. cikke szerint a szükséges védelem az egyén védelme, valamint a védelem alatt álló vagy a törvény által védett személyek jogai a társadalom vagy az állam társadalmi veszélyeztetettséggel szembeni védelmében.
Mindazonáltal a szükséges védelem korlátainak túllépése esetén kárt okoznak jogellenes cselekménynek. Az Art. 37. Büntetőjogi határértékeket túllépő szükséges védelemhez szándékos cselekmény, nyilvánvalóan nincs összhangban a természet és a társadalmi veszélyt visszaélés, nem érintő erőszak veszélyes az élet az alperes vagy más személy, vagy közvetlen fenyegetés az ilyen erőszak (az ilyen tevékenységet csak szándékos).
Az Art. 1066 CC utal a leginkább sértett jogokra és a törvény által védett érdekekre. Ha a szükséges védelemhez kapcsolódóan kárt okoz harmadik személyeknek, általános indokok alapján visszatérítésre kerül.
A szükséges védekezésben okozott kárral ellentétben a szélsőséges szükségállapotban okozott kár megtérítésére kerül sor (a polgári törvénykönyv 1064. cikkének (3) bekezdése, 1067. cikke). Rendkívüli állapot törvény olyan helyzetet, amelyben a tevékenységeket, amelyeket kárt okoznak, elkötelezett extrém körülmények között annak érdekében, hogy megszüntessék a veszély fenyegeti a károkozó, vagy mások (harmadik fél), ha ez a veszély ilyen körülmények között nem lehetett megszüntetni más eszközökkel.
Ezekben az esetekben a bíróság, hogy az adott ügy körülményei, hogy előírják, hogy kompenzálja a kárt harmadik fél vagy arra kötelezni, hogy kártérítést részben vagy egészben egy harmadik fél és a károkozó (a megosztott felelősség elve), vagy teljesen mentes a kompenzáció és ezt, és másik, i. hátrányos következményekkel jár az áldozatra nézve.