A gazdasági szervezetek külföldi gazdasági tevékenységének állami szabályozása
A külföldi gazdasági tevékenység tekinthető az államnak a kereskedelem, a gazdaság, a technológia, a kultúra és az idegenforgalom területén folytatott együttműködés fejlesztésével.
A kétoldalú megállapodások, elsősorban a kereskedelem célja a külkereskedelemben részt vevő személyek preferenciális elbánásának megteremtése. Ugyanakkor az ilyen szerződések általában rendelkeznek a legnagyobb kedvezményes elbánást, ami azt jelenti, hogy a természetes és jogi személyek a szerződő államok megadják a jogot, hogy a kezelés nem kedvezőtlenebbek, mint azok a személyek a harmadik országokban.
Az államok a kedvezőbb elbánáson alapuló preferenciális rendszereket is létrehozhatnak. Így a CIS tagállamának országai kétoldalú megállapodásokat kötnek a szabadkereskedelmi rendszer létrehozására. E rendszer lényege, hogy a szerződő államok nem alkalmaznak vámokat, adókat és illetékeket a területükön előállított áruk tekintetében.
Ugyanakkor, az külföldi gazdasági tevékenység értendő vállalkozói tevékenység mozgásával kapcsolatos, az egész vám határ áruk (termékek) és a tőke (pénzügyi források), valamint a szolgáltatások és munkák elvégzése területén külföldi államok.
A külföldi gazdasági tevékenység jogi szabályozásának tárgyai az üzleti vállalkozások közötti export-import kapcsolatok, valamint a szolgáltatások nyújtásával és a külföldi államok területén végzett munkával kapcsolatos kapcsolatok. Export-import kapcsolatok keletkeznek az áruk (termékek) külföldön vagy Oroszország területén történő szállítása során. A külföldi gazdasági tevékenység lebonyolításában felmerülő kapcsolatok a tőke (pénzügyi források) külföldi állam területére történő mozgásával is összefügghetnek a települések befektetése vagy végrehajtása során.
A külföldi gazdasági tevékenység jogi szabályozásának tárgya mellett meg lehet határozni az e területen működő gazdasági egységek között felmerülő konkrét jogviszonyok tárgyát is. Az ilyen jogviszonyok tárgya az áruk értékesítése, a létesítmények építése, a külkereskedelmi áruk szállítása, a külföldi országok területén lévő tőkebefektetés, az áruk, szolgáltatások, munkák,
A külföldi gazdasági tevékenységet mind a vállalkozói státusszal rendelkező magánszemélyek, mind az üzleti tevékenységre regisztrált jogi személyek végezhetik. A jogalanyok közül meg lehet nevezni az orosz állampolgárok és jogi személyek, a külföldi befektetők, közös vállalkozások, állami vállalatok, helyi önkormányzati szervek által létrehozott vállalkozások tulajdonában lévő vállalkozásokat. Az általános rendelkezés mellett, amely szerint minden gazdasági egységnek joga van külföldi gazdasági tevékenységet folytatni, különleges típusú külföldi gazdasági tevékenység végrehajtására külön eljárást hoztak létre. Ez annak köszönhető, hogy az állam bizonyos típusú külföldi gazdasági tevékenységekhez kötődik. Így a nemzeti érdekek védelme érdekében különleges eljárást hoztak létre stratégiailag fontos áruk kivitelére.
Ha egy vállalkozást stratégiai fontosságú áruk exportőrjeként jegyeztek be, egyéves időtartamra regisztrációs igazolást kap, és bejegyzésre kerül a Kereskedelmi Minisztérium által fenntartott stratégiai importált áruk exportáló vállalkozásának nyilvántartásába. A cégnyilvántartás beérkezését követően a vállalat aláírja a "stratégiai fontosságú áruk exportőre kötelezettségvállalását". Ez a dokumentum különösen arra kötelezi az exportőrt, hogy tájékoztatást adjon a Külgazdasági Kapcsolatok Minisztériuma számára az ilyen áruk exportjáról származó deviza bevételekről.
Meg kell jegyezni, hogy az általános szabály alól történő kivonás esetén egyes üzleti vállalkozások stratégiai árukat is exportálhatnak külön lajstromozás nélkül, mint ilyen áruk exportőrei. Így az export stratégiai áruk (kivéve a nyersolaj és a finomított termékek) területén előállított a kalinyingrádi régió, amelyet meg kell erősítenie által kiadott kalinyingrádi kamara bizonyítvány, vállalkozások végezhetnek nélkül külön regisztráció.
A külföldi gazdasági társaságok közvetlenül beléphetnek a külföldi piacokra, külföldi szolgáltatásokat nyújthatnak be, importálhatnak termékeket (áruk), külföldi gazdasági tevékenységet folytathatnak közvetítőkön keresztül. Egy és ugyanaz a vállalkozás mind önállóan léphet be külföldi piacokra, akár közvetítőkön keresztül. Például, ha exportálja termék (áru), amelyek között a stratégiailag fontos nyersanyagok, az export az ilyen áruk, ha a vállalkozás nem rendelkezik jogi státusza exportőre stratégiailag fontos nyersanyagok, közvetítők útján, akik egy ilyen státusz (regisztrált megfelelően). A közvetítők számára ebben az esetben a vám a közvetítői szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések megkötésére irányul.
A külföldi gazdasági tevékenység tárgyát képezik azok a vállalkozások is, amelyek közvetett tevékenységet folytatnak azon külföldi gazdasági tevékenységek területén, ahol nincs szükség külön nyilvántartásba vételre. Ezek a mediátorok közvetlenül kötődnek az ügyfelek egymással megtalálni a leginkább jövedelmező partnerek külkereskedelmi ügyletek megkötésére külkereskedelmi szerződések értelmében a szerződés jutalék, hogy nevükben és saját költségén, foglalkozik export-import műveletek és más külföldi gazdasági tevékenység. Mind a közvetítők, mind pedig a közvetítők közvetítésével üzleti tevékenységet végző vállalkozások a külföldi gazdasági tevékenység tárgyát képezik.
A külföldi gazdasági tevékenység végrehajtására gyakorolt állami hatás.
Állami megvédeni nemzeti érdekeit, érdekeit az egész társadalom szabályozza külkereskedelmi tevékenységet, valamint a hatás valamilyen módon a résztvevők ebből eredő kapcsolat, támogatja őket, vagy hozzon létre kedvezőtlen feltételek mellett történő végrehajtásának bizonyos típusú külföldi gazdasági tevékenység. Állami befolyás az alanyok külföldi gazdasági tevékenység lehet közvetlen, mint például ezzel ösztönözve szakértőket vámot fizetni vagy közvetett, például azáltal, magas importvámok egyes termékek annak érdekében, hogy ösztönözze a résztvevőket külkereskedelmi import nem ezek és más termékeket.
Ez a hatás a külföldi gazdasági tevékenységek lebonyolításával kapcsolatos kapcsolatokat szabályozó törvényi és egyéb normatív jogi aktusok elfogadásával valósul meg, amelynek célja a köz- és magánérdek védelme.
Az állami hatás az alábbi területeken valósul meg:
a) a gazdaság megerősödésének, stabilitásának és fejlődésének biztosítása
Minden állami szabályozás célja, hogy azok a célok, és különösen az állami tervek export-import műveletek végez vám- és deviza-szabályozás, így biztosítva a hazaszállítás a deviza jövedelem, annak érdekében, hogy megakadályozzák a tőkekiáramlás az országból, és következésképpen, hogy megvédjék a gazdasági érdekeit.
b) a polgárok egészségének biztonsága és a környezet védelme
c) a hazai gazdasági egységek külföldi piacokhoz való hozzáférésének biztosítása
A világkereskedelem minden országában korlátozások szülnek számos áru behozatalára. Ezek a korlátozások lehetnek átmenetiek vagy tartósak. Az export végrehajtásának feltételeiről szóló információk birtoklása előfeltétele a külföldi gazdasági tevékenységek sikeres lebonyolításához az orosz vállalkozók megfelelő versenyképességének elérése érdekében. E célból az orosz kormánynak - más államok példáját követve - szüksége van egy olyan rendszer létrehozására, amely tájékoztatást és tanácsadási szolgáltatásokat nyújt a hazai exportőröknek, ami az államnak a gazdasági fejlődést előmozdító kötelezettségéből ered, beleértve az orosz áruk kivitelét is. Ennek megfelelõ alapja külföldön képviselõ testületek formája, és nagy lehetõsége van a szükséges információk összegyûjtésére.
d) állami szükségletek biztosítása
e) a hazai vállalkozók versenyképességének biztosítása
A jelen témakör minden témája:
A fegyelem terjedelme és az akadémiai munkák típusa
№ п.п A tudomány szakasza PZ előadások vagy szemináriumok Laboratórium
Referencia-technika
A külkereskedelmi tevékenység a következőképpen oszlik meg: 1. Kereskedelem tekintetében: 1) az alapműveletek az áruk megvásárlására, értékesítésére vagy árucserére (barter) vonatkozó szerződéses műveletek;
Export műveletek elszámolása
Az áruk kivitele olyan vámrendszer, amelyben az árukat az Orosz Föderáció vámterületén kívül exportálják anélkül, hogy köteleznék behozatalukat e területre (a Vámkódex 97. cikke
A települések számlázása a HÉA-költségvetéssel.
A "kiviteli" HÉA adókötelezettségeit a szokásos rendszer szerint alakítják ki - a becsült adó összege és az orosz posta által fizetett adó összege közötti különbség
Import műveletek nyilvántartása
Behozatal (szabad forgalomba bocsátás) - a vámrendszer, amelynek értelmében az Orosz Föderáció vámterületére behozott áruk véglegesen ezen a területen maradnak anélkül, hogy
Д-т сч. 41, 10, 07 és mások. 60
vásárolt árut (az értéktárgyak szerződéses értéke figyelembe vételével). Az importált áruk mozgásának ellenõrzése érdekében célszerû rögzíteni a helyüket mindegyikre
A vámfizetések kifizetésének elszámolása
Az áruk mozgása révén a vámhatóság határon az orosz importőrnek meg kell fizetnie a következő Vámdíjak: vám, áfa, jövedéki adó, díj vámkezelésre. különálló
Barter és egyéb külföldi gazdasági ügyletek elszámolása
A külkereskedelmi barter-ügyletek jellemzői A külkereskedelmi barter-ügyletek speciális szabályozás alá esnek. A jutalékrendet a következő dokumentumok szabályozzák:
Д-т сч. 90, al. 2, K-t sc. 45
az eladott termékek (termékek) költsége (a termelési költség ár) kerül leírásra. Közvetlen árutovábbítás esetén a szállítmányok helyének megváltozása nem tükröződik a számlákban
Д-т сч. 41, 10, 07 és mások. 60
vásárolt árut egy külföldi partnertől (a figyelembe vett értékek szerződéses értéke). Az árucsere sorrendjében megszerzett áruk mozgásának ellenõrzése érdekében célszerû rögzíteni
Д-т сч. 68, 60, 76, K-t sc. 51, 52
a bankszámláról a tartozást a költségvetésbe fizették (a szolgáltatóknak, a vámhatóságnak); Д-т сч. 68, al. "Számítások a HÉA-költségvetéssel az áruk importálása során," K-t sc. 19, al.
Külföldi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások könyvvizsgálata
1. Az ellenőrzés célkitűzései. A belső kontrollrendszer értékelése és a külkereskedelmi tevékenységben részt vevő vállalkozások számvitelének értékelése Az ellenőrzési tevékenység legfontosabb feladata
A hitelkérdések listája
1. A külföldi gazdasági tevékenység lényege és jelentősége. 2. Külföldi gazdasági tevékenység tantárgyai. 3. Külkereskedelem mint a külföldi gazdasági tevékenység alapja