Münchhausen báró kalandjának munkájának összefoglalója
Egy kicsi öregember nagy orrral ül a kandalló előtt és beszél hihetetlen kalandjáról, meggyőzően hallgatja, hogy ezek a történetek az igazság.
Mivel télen Oroszország, Baron elaludt a nyílt terepen, kötődik a lovát egy kis oszlopot. Ébredés, M. látta, hogy a város közepén, és egy ló kötve a kereszt a harangtorony - éjszaka és a hó, teljesen zanosshy város, megolvasztjuk, és egy kis bár kiderült, hogy havas koronát a harangtorony. Félvesszük a kantárt, a báró leengedte a lovát. Utazás nem lóháton, hanem szánon, a báró találkozott egy farkast. A félelem miatt, M. leesett a szán aljára, és becsukta a szemét. A farkas felugrott az utasra, és a ló hátára ugrott. Csapásai alatt az ostor vadállat előreugrott, így az első része a ló és vpryagsya hámban. Három órával később M. kerekes St. Petersburg egy szánkó, amibe vettünk egy vad farkas.
A ház közelében, a vad kacsa nyáján a báró a házból pisztollyal rohant. M. az ajtóhoz csapta a fejét - szikrák esett a szeméből. Már vesz célja egy kacsa, az Baron rájött, hogy nem készített egy kovakő, de ez nem akadályozta meg őt: felgyújtotta a por szikrák a saját szemével, megütötte az öklével. M. nem volt meghökkent, és közben másik vadászni, amikor rábukkantam egy tó tele kacsa, amikor a golyók eltűnt: Baron kacsa felfűzve zsineg, csalogatni madár egy darab nyálkás zsír. A kacsa "gyöngyök" megugrott, és a vadásznak szólt a házhoz; összecsukva egy pár kacsa nyakát, a báró sértetlenül leereszkedett a saját konyhájába. A hiányzó golyók, és nem rontja a vadászat a következő: M. töltött fegyvert tisztító rudat és felfűzve rá 7 fogoly egy lövés, a madár, majd pörkölt egy hot rod. Annak érdekében, hogy ne elrontani a gyönyörű róka szőrme Baron lövés neki egy hosszú tűt. Rögzíteni a fenevad egy fához, M. kezdett ostor ostor ez olyan nehéz, hogy róka ugrott ki a kabátjából, és elszaladt meztelen.
És lõtt egy sertést, az erdõben sétált a fiával, a báró lõtt egy disznó farokot. A vak sertés nem tudott továbbmenni, mivel elvesztette a vezetõjét (egy kölyök farka volt, aki vezette az ösvényeket); M. elkapta a farokot, és közvetlenül a konyhájába vette a disznót. Hamarosan a vaddisznó is oda ment: az M. vadászgörény után a vaddisznó egy fán el volt ragadva; A bárónak csak meg kellett kötnie, és hazavitte. Egy újabb alkalom, M. betöltötte a pisztolyt egy cseresznye csonttal, és nem akarta elfelejteni a jóképű szarvasokat - a fenevad még mindig elszaladt. Egy évvel később a vadászunk ugyanazt a szarvast látta, szarva között egy csodálatos cseresznye volt. Miután elpusztított egy szarvas, M. kapott azonnal, és sült, és a komposzt. Amikor a farkas ismét megtámadta, a báró mélyen a farkas szája felé tolta az ökölét, és kifordította a ragadozót. A farkas halott; a szőréből kiváló kabátot kapott.
Egy őrült kutya megharapta a báró kabátját; ő is dühös és eltörte a ruhákat a szekrényben. Csak a lövés után a bundát el kell kötni, és külön szekrénybe kell felakasztani.
Egy másik csodálatos vadállat fogott, miközben vadászott egy kutyával: M. 3 napot üldözött egy nyulat, mielőtt el tudta volna lőni. Kiderült, hogy az állatnak 8 lába van (4 a has és 4 hátul). Ezt követően a kutya meghalt. Grieving, a báró elrendelte, hogy varrni egy kabátot a bőréről. A frissítés nem volt könnyű: a zsákmányt érzékeli és a farkas vagy a nyúl felé húz, amelyet a lövés gombjaival meg akar ölni.
Mivel Litvánia volt, a báró egy őrült lovat zaklatott. Akarta megmutatni, mielőtt a hölgyek, M. repült be az ebédlőbe, és óvatosan progartseval az asztalra, semmi nélkül összeomlik. Az ilyen kegyelemért a báró ajándékként lót kapott. Talán éppen ebben a ló Baron betört a török vár, a törökök bezárta kapuit - és levágta a hátsó fele a ló, amikor a ló M. úgy döntött, hogy a vizet a kút, a folyékony ömlöttek belőle. Miután a hátsó felét elkapta a réten, az orvos varázsolta a két darabot babérrudakkal, amelyekről hamarosan nőtt a kerítés. A török fegyverek számának felderítésére a báró ugrott a táborba indított magra. A bátor embere visszatért a közeledő maghoz. Üti a lovat egy mocsárban, M. kockára fulladás, de szorította szigorúbbak a copf parókát húzott mindkettő.
Amikor a bárót elfogták a törökök, méhpásztornak nevezték ki. Miközben a méhét legyőzte a két medvétől, M. kihúzta az ezüst sáskát a rablókba - igen annyira, hogy a holdra dobta. A pulyka hosszú száránál, amelyik ott degenerált, a pásztor felmászott a Holdra, és egy fegyverét egy halom szalmára helyezte. A nap megszáradta a borsót, ezért vissza kellett térnünk a kötelet, a rothadt szalmából szőttetni, időnként vágni és a saját végére kötni. De 3-4 mérföldre a Földre a kötél leállt, és M. elesett, áttört egy nagy lyukon, ahonnan kijött a szögek által ásott lépcsőkön. És a medvék megkapták, amit megérdemeltek: a báró egy csapdázott mézet vett egy klubos lábú emberbe, amelybe egy fodrozódó medve mögött egy körmös kalapált. Sultan felnevetett, míg el nem hagyták az ötletet.
A fogságból való otthonról elhagyva, M. szűk úton nem hagyhatta le a találkozó legénységét. A vállamon és a lovakon - a hónaljam alatt, és két fordulóban kellett átvennem a holmiját egy másik személyzeten keresztül. A báró vezetője szorgalmasan kifújta a kürtöt, de egyetlen hangot sem tudott felrobbantani. A szállodában a kürtön olvadt és felengedett hangok öntötték.
Amikor a báró India partjainál hajózott, egy hurrikán több ezer fát törölte a szigeten, és átvette őket a felhők közé. Amikor a vihar véget ért, a fák az üléseikre esettek és gyökerestek - mindössze egy, amely az uborkákat gyűjtötte (a bennszülöttek egyetlen ételét), két parasztot. Vastag parasztok csúsztatták a fát, és a királyra esett, összetörve. A sziget lakói szörnyen boldogok voltak, és felajánlották a koronát M. Bár elutasította, mert nem szerette az uborka. A vihar után a hajó Ceylonba érkezett. A kormányzó fiával való vadászás során az utazó elveszítette útját, és egy hatalmas oroszlánt kapott. A báró rohanni kezdett, de a krokodil már felállt mögötte. M. feküdt a földre; Az oroszlán ugrott rá, és közvetlenül a krokodil szájába landolt. A vadász levágta az oroszlán fejét, és olyan mélyen beleütötte a krokodil szájába, hogy megfojtotta. A kormányzó fia csak gratulálhat a barátjának a győzelemhez.
Majd Amerikába ment. Útközben a hajó egy víz alatti sziklán átesett. A ugrál az egyik férfi dobták a tengerbe, de megragadta a gém csőrét, és így maradt a víz megmentésére, és a báró feje beleesett a saját gyomra (néhány hónapon belül, elővette a haját). Szikla volt egy bálna, aki felébredt a roham a düh egész nap húzta mögött egy hajó horgonyzott a tengerben. Útközben a legénység egy óriási hal holttestét találta, és levágta a fejét. A rothadt fogak lyukában a hajósok a lánccal együtt találtak horgonyukat. Hirtelen vizet öntöttek a lyukba, de M. becsukta a lyukat a saját csizmájával, és megmentett mindenkit a halálból.
A Földközi-tengeren, Olaszország partjainál, a báró lenyelte a halat - vagy inkább egy golyóba vetette magát, és egyenesen a nyílt szájába rohant, hogy ne szakadjon el. Bélyegéből és felhajtásából a hal felsikoltott, és a fülét a vízből ragadta. A tengerészek egy harponnal ölték meg, és levágták egy fejszével, felszabadítva a foglyot, aki egyfajta íjjal fogadta őket.
A hajó Törökországba is hajózott. Sultan meghívta M.-t vacsorára, és üzleti tevékenységet folytatott Egyiptomban. Útközben M. találkozott egy kis motorkerékpárral, kettlebellokkal a lábán, egy érzékeny fülű emberrel, egy jól célzott vadászral, egy erős emberrel és egy hőskkel, egy levegővel a malmok fonódó pengéjének orrlyukaként. Ezek a fickók a báró bevették a szolgáit. Egy héttel később a báró visszatért Törökországba. Vacsora közben a szultán egy különösen jó drága vendéget hozott egy titkos szekrényből egy üveg jó bort, de M. kijelentette, hogy a kínai bogdyhannak jobb borja van. Erre a szultán azt válaszolta, hogy ha bizonyítékként a báró délután 4 órakor nem szállít ki ebből a borból a palackot, az istenfélő lesz. A jutalomban azonban M. olyan aranyat követelt, mint egy olyan ember, akit egy ember elviselhet. Az új szolgák segítségével a báró bort szerezve, és az erõs ember kivette az összes szultán aranyát. Minden vitorlán M. sietett, hogy menjen a tengerbe.
A teljes szultán haditengerészet folytatta a törekvést. Erõs orrlyukak szolgája a flottát visszaküldte a kikötõbe, és hajóját Olaszországba szállította. M. meggyógyított egy gazdag embert, de egy csendes élet nem volt neki. Baron futott a háború között, a brit és a spanyolok, és még magát az angol ostromolták a várat Gibraltár. A tanácsot M. angol küldött a hordó puskáját csak abba az irányba, a pofa a spanyol ágyú, ami a nucleus ütközött és mindketten repült a spanyol, a spanyol központi ütött a tető egy kunyhó és megrekedt a torokban a vénasszony. A férje hozta a dohányfüstöt, tüsszentett és a mag kifolyult. A gyakorlati tanácsok háláját illetően a tábornok az ezredesekben akart előállítani M.-t, de visszautasította. Álcázott spanyol pap, Baron kúszott az ellenség táborába, és dobta a pisztolyt dadelko a parttól, leégett a fa járművet. A spanyol hadsereg rémülten rohant, hogy elmeneküljön, és úgy döntött, hogy éjszaka meglátogatták számtalan angol angol hordán.
Londonban letelepedve, M. egyszer elaludt egy régi ágyú szájába, ahol elrejtette a hőt. De a fegyveres lövöldözött a spanyolok győzelmére, és a báró a szénakazalban megütötte a fejét. 3 hónap múlva kiborult a szénakazalban, eszméletlen. Ősszel, mikor a munkások dobtak egy köteget a pálcika, M. felébredt, leesett a fejét a tulajdonos, és megtörte a nyakát, ami nagyon boldog volt.
A híres utazó Finne meghívta a bárót egy expedícióra az Északi-sarkra, ahol M.-et egy jegesmedve támadta meg. A báró megfordult és levágta a három ujját a fenevad hátsó lábán, aki felengedte és lelőtték. Több ezer viselő vesz körül az utazónak, de egy halott medve bőrére húzta, és mindegyik medvét a fej hátára késtesztette. Az elpusztult állatoktól kiszakadt a bőr, és a hasított testet sonkákra vágták.
Angliában M. már nem volt hajlandó utazni, de gazdag rokona látni akarta az óriásokat. A keresés óriás expedíció hajózott a Déli-óceán, de a viharfelhők emelte a hajót, ahol, miután egy hosszú „lebegő” hajó horgonyzott a Holdra. Utazók körül hatalmas szörnyeket a háromfejű sas (retek helyett fegyvereket, pajzsokat, légyölő galóca, hasa, mint egy bőrönd, mindössze 1 ujját a kéz, a fejet el lehet távolítani és a szemet - eltávolítása és a változás, az új lakók nőnek a fák, mint a dió és az idős kor, szétolvad levegő).
És ez az úszás nem volt az utolsó. Egy félig romos holland hajón, M. átszállt a tengeren, amely hirtelen fehérvé vált - ez volt a tej. A hajó kitűnő holland sajtra landolt, amelyen még a szőlőlé is tej volt, és a folyók - nem csak a tejtermékek, hanem a sörök is. A helyiek háromlábúak voltak, és a madarak hatalmas fészket vándoroltak. Az itt lévők hazugságait súlyosan megbüntették, amellyel M. nem értett egyet, mivel nem hazudni. Amikor a hajója hajózott, a fák kétszer is meghajoltak. A tengeri hajózás nélkül a vitorlázók különböző tengeri szörnyekkel találkoztak. Egyetlen hal, lelógó szomjúság lenyelte a hajót. A gyomra szó szerint fel volt töltve hajókkal; amikor a víz lecsillapodott, M. a kapitánnyal együtt sétált, és sok tengerésznek találkozott a világ minden tájáról. A báró javaslatára a két legmagasabb árbocot a halak szájába helyezték, így a hajók úszni tudtak - és a Kaszpi-tengerben találtak magukat. M. sietett a partra, azt mondta, hogy nagyon kalandos.
De amint M. kiszállt a hajóból, egy medve támadta meg. A báró olyan keményen préselte az első mancsát, hogy fájdalmasan bökött. M. 3 napig és 3 éjszakaig könyörtelen maradt, amíg el nem éheztette az éhségét, mert nem tudta szopni a mancsát. Azóta senki sem merte támadni a leleményes bárót. Said egér
A forróan olvadt kandallóban egy kis öregember lenyűgöző orrával elmondja kalandjait, támaszkodva arra, hogy ezek a legtisztább igazságok.
Oroszországban utazó Baron Munchausen elaludt a nyitott területen, és megkötötte a pálca hegyét. Reggel, amikor a hó megolvadt, az oszlop volt a harangtorony teteje. Miután a kantáron lőtt, M. leereszkedett a földre, és folytatta útját a szánon. Útközben találkozott egy olyan farkasval, aki a kanca hátát evett, de a báró sikerült kihasználnia őt, és folytatta útját.
Aztán a báró közölte a közönséggel, hogy soha nem látott sikere a vadászatban. Forgatás kacsa, felgyújtotta a port a fegyvert szikra a szeméből, és egyszer elkapta őket egy zsineg az égő szigorú főnök sikerült szabhat hét fogoly, és egy hosszú tű fogott egy róka és szempillák tette elveszíti luxus bőr ép. Egy másik vadászat után M. a golyó helyett egy cseresznye kőt tüzelt a szarvasba. Állati sikerült elmenekülnie, de egy évvel később lelőtte a báró, egyre hússal és párolt cseresznyefa nőtt egy szarvas a homlokán. Nagyon segített a baron kabátnak a kutyából való vadászatában, és egy farkas és egy nyúl pálya felé mutat.
Valahogy a bárót elfogták a törökök, és kinevezték, hogy mészei legelnek. A medvék méheinek védelmében M. megtalálta a Holdon, ahonnan leereszkedhetett, miután hosszú hosszú kötelet kötött a rothadt szalmából. A medvék a csőre csalogattak, mézzel megkenve. Sultán dicsérte a fogoly fikcióját, és hagyta, hogy hazament. Visszatérve hazájukba, M. kénytelen volt karjaiba vinni a legénységet és a lovakat egy keskeny úton, egy ellenkocsiral.
Ceylon szigetén találta magát, majdnem egy oroszlán és egy krokodil áldozata lett. De sikerült levágnia az oroszlán fejét, és olyan mélyen beakasztotta a krokodil szájába, hogy megfojtotta. Ezután a báró Amerikába ment, de ahogy a hajója lenyelte egy hatalmas bálnát. A hasában több száz hajó volt, és M. mesterkedésének köszönhetően sikerült kijutni.
A báró ismét Törökországba költözött, egy gyorsbéllel, egy nagyon érzékeny féllel, erős emberrel és hősfúvóval. A szultánnal minden aranyat vitatkozott, hogy a kínai uralkodónak a legjobb borai vannak a Földön. Négy órakor elrendelte, hogy egy üveg kínai bort adjon neki, hogy ellenőrizze. A szolgák segítségével M. megnyerte a vitát, és az erős ember elvette a szultán aranyát. A szultán teljes flottáját később küldték hozzájuk, de a bogatyr-ventilátor könnyen elszakadt tőlük. M. Olaszországba került, és szórakozni kezdett, de hamarosan úgy döntött, hogy részt vesz az angol és a spanyolok háborújában. Köszönhetően leleményességének és bátorságának, a brit hadsereg megnyerte, és a báró Londonban telepedett le. A rokonával együtt, aki álmodozva látta az óriásokat, elindult egy útra, és egy sajtszeleten találta magát, ahol tej és sör folyók mindenütt folytak. Mivel minden hazugság nagyon súlyosan büntett, és M. teljes mértékben támogatta ezt a szokást, mert leginkább gyűlölte a megtévesztést bármilyen formában.
A kaland után a báró úgy döntött, hogy letelepedni fog, de amint a partra lépett, egy vad medve karjaiba találta magát. M. sikerült leküzdeni, és azóta egyetlen állat sem merte támadni.