Győzelem harc nélkül
A legkorábbi évektől kezdve a társadalomba való beilleszkedés elkerülhetetlenül konfliktusban vesz részt.
Ahol két ember van, fennáll a nézeteltérés lehetősége.
Gyakran, anélkül, hogy észrevennénk, a konfliktusok túszává válunk, és teljesen elpusztulnak a pusztító érzelmek erejéig, és szeretnék bizonyítani az ügyüket. A vágy, hogy uralja és mindig helyes legyen, megfosztja a konfliktusban részt vevő feleket felesleges izgalomtól és idegektől, hogy megoldja azt.
Mi az ellenfeleinkkel igazi küzdelembe kerülünk, pszichológiai traumát és sérülést okozva az ellenségnek (gyakran a legközelebbi személynek).
A konfliktus felbomlásának hiánya gyakran komoly pszichoszomatikus betegségekhez vezet, amelyek mentális rendellenességek, amelyek fiziológiai szinten nyilvánulnak meg. Bronchiális asztma, dermatitis, ízületi gyulladás, fekély - ez az idegek által okozott betegségek klasszikusja.
Hogyan tudunk megbirkózni az idegekkel és küzdelem nélkül megoldani a konfliktust?
A modern világban a harcművészet, mint az aikido, egyre népszerűbb. Ebben fontos szerepet játszik a harcban győztes, de a konfliktusok harmóniájának és békés rendezésének módja. Ez egy harcművészet, amelynek legfontosabb alapelve nem csak a saját jólét megőrzése, hanem az ellenség jóléte is.
Az aikido filozófiája azt tanítja nekünk, hogy használjuk az ellenség energiáját, és a párbajt a harmónia táncává tesszük. Az aikido az erő és az együttérzés útja. Ennek a harcművészetnek a célja, ahogy a híres aikido mesterek azt állítják, hogy hozzájáruljon az emberi élet javításához, a világ javításához, az emberek javításához. Nagy figyelmet fordítanak nemcsak (és talán nem annyira) fizikai önfejlesztésre, hanem spirituális növekedésre is.
Ezért az aikido elvei könnyen átkerülnek a mindennapi életbe.
Az aikido filozófiája megtanít bennünket, hogy a pozitív érzelmekkel, örömteli és boldogsággal küzdjön.
"Nincs verseny, nincs vesztes és legyőzött". - az aikido egyik alapelve.
A vita kimenetele, vagy a sokaság képviseletében folytatott küzdelem az egyik oldal győzelme és a másik veresége. Az aikido-ban a cél nem az, hogy legyőzzük az ellenfelet, hanem megnyerjük magunkat.
Amikor konfliktusba kerül, próbálja elhagyni a versenyt, feladja az ellenfeled győzelmét. Ő nem ellenség, csak a konfliktus második oldala az elvárásaival és érdekeivel.
- Soha nem leszel jobb, mintha soha nem lenne rosszabb, mint bárki más. - mondja a film "A békés harcos" egyik hőse.
Ha nem vagyok rosszabb, és nem jobb, miért bizonyítom a lényegemet, miért versenyeznek?
Nem kell többé versengeni vagy összehasonlítani magunkat másokkal.
Mi előttünk nincs ellenség, nyugodt maradhatunk.
Az Aikido egyik alapelve az "Erõ a nyugalomban". Az Aikido az egyensúly útja. Ha nyugodtságot veszítesz, nem tudod ellenőrizni, hogy mi történik, nem tudod irányítani magadat.
Hogyan reagál a gyermek, amikor kiabálnak rá?
Megijed, sír, visszhangzik. De alig hallja Önt.
Hallod, amikor a férjed / feleséged felsikolt, szülők, főnök?
Alig. Csak egy sírást hallasz, de nem hallod a szavakat, nem érted őket. Hallani és megérteni az ellenfelet, csak a gondolatok és érzelmek egyensúlyának megtartása.
Végül, az Aikido művészetének legfontosabb dolog, hogy ne ellenálljon a támadó energiájának, hanem békés célokra használja. Mint egy igazi aikido mester, feladja a támadó ütéseket konfliktushelyzetben. A konfrontáció győzelmét nem érik el az erők ütközésének köszönhetően, hanem a támadó energia átirányításával valahol a múltban.
Aikido mester, aki a támadó energiáját használja, kellemetlen helyzetbe hozza, ezzel megsemmisítve a támadást. Minél erősebb és erősebb a támadás, annál gyorsabban, erőteljesen és energikusan összeomlik a nyugalmad és az egyensúlyod. Ez a szabály mindig érvényes.
A keleti bölcsesség szerint:
"Ha kitöltöd, akkor állsz a teszten,
- Add vissza az ellenállást.
Ha megérted az aikido filozófia bölcsességét, és megtanulod alkalmazkodni konfliktushelyzetekben, meg tudod mutatni a megértést, a türelmet és a türelmet mások felé.
Megállítja a sérülést, sérülést másokra és magára, és akkor békésen oldhatja meg a konfliktust, megőrizve a harmóniát és az örömöt.