A kultúra mint társadalmi valóság
Rendelje meg a rezahnikot, és hamarosan az oldalon lesz
Kedves diákok és diákok!
Most már használhatja az oldal több mint 20.000 összefoglalók, jelentések, kiságy, irány és diploma rabotami.Prisylayte minket az új művek, és közzéteszi azokat. Folytassuk a gyűjteményünk összeállítását.
Összesen 19436 absztrakt található.
A kultúra a két legnehezebb szó a gyakorlati és tudományos gyakorlatban. Ez részben azzal magyarázható, hogy, hogy van egy összetett, bonyolult nyelv történetét, részben arra a tényre, hogy az kiterjed a legnagyobb kihívást jelentő fogalmakat a különböző tudományágak, valamint a különböző gondolati rendszerek.
A szó kultúra különböző jelentéseinek kialakulásáról és fejlődéséről szól a Williams nyelvész. E szó különböző európai nyelveken történő megjelenését közvetlenül megelőzte a colera nevű latin kultúra szó. Az utóbbi sok értelme volt: lakni, művelni, pártfogolni, imádni és tisztelni. Néhányan közülük végül önálló kifejezést alakítottak ki, bár részben átfedik egymást. Tehát a latin oszlopon való letelepedés jelentése kolóniává változott, és olvasta, a latin kultuszon keresztül imádkozott - kultuszgá. Az angol, a kultúra szót eredetileg értelme fejleszteni, művelni, bár egy kis szolgáltatást, tisztelet, és a középkori angol néha jobb használunk, mint szolgáltatás. Korai használat esetén a kultúra szó a művelés folyamatát, valami műveltséget, állatokat és növényeket jelentett. Ez a szó további jelentéseinek - pl. Angol - megjelenéséhez vezetett. Coulter - részesedés, amely a latin culterből származik, ugyanazt a fegyvert jelölve. További fejlődés nyilvánvalóan összefügg az átadása elképzelések termesztés, termesztés a természetes folyamatok az emberi fejlődés, a mezőgazdasági módszerek, farm sokáig van mentve. Francis Bacon tehát "kultúráról és műtrágyáról" beszélt.
Különösen meg kell jegyezni két pontot. Először is, a metafora egyre ismertebbé válik, míg végül olyan kifejezések, mint az elme kultúrája közvetlenül és közvetlenül, nem figuratív értelemben; Másodszor, a magánfolyamatok felé hajló kultúra szót egyre inkább használják a fejlesztési és fejlesztési folyamatok jellemzésére
általában, ami a kifejezés univerzálását jelentette. A XIX. Század XVII. Elején ez a fordulat kezdte meg a kultúra szórványos és bonyolult modern történelmét.
Körülbelül ugyanazok a folyamatok (bár bizonyos késedelmekkel) meg vannak említve az orosz nyelvben. A kultúra szó először a Pocket Dictionary of Foreign Words-ben rögzült, de nem volt különleges alkalmazása, és nem is fordult elő a végzet elméjében. De a 60-as években jogosan telepedett le az orosz nyelvek szótáraira, és a 80-as években széles körben elterjedt. V. Dal szerint a kultúra - a feldolgozás és a gondozás, a termesztés, az oktatás, a mentális és a morális.
Hasonlóképpen a civilizáció kifejezés a megfelelő fordítási könyvekkel együtt Oroszországba lépett. A 20. században, Oroszországban a társadalom általános állapota, sőt az oktatás szintje vagy a konkrét személyek ellentétben álltak a haraggal vagy a barbársággal. Próbáljuk összefoglalni a modern kultúrák nyelvének nyelvi fejlődését:
1) a szellemi, szellemi, esztétikai fejlődés általános folyamatának absztrakt kijelölése;
2) a társadalom törvényi és rendi állapotának kijelölése, az erkölcs lágysága stb. Ebben az értelemben a kultúra szó egybeesik a civilizáció szó jelentésének egyikével;
3) absztrakt utalás egy adott társadalomra, egy embercsoportra, egy bizonyos történelmi időszakra jellemző létezés vagy életmód jellemzőire;
4) a szellemi és mindenekelőtt művészeti tevékenység formáinak és termékeinek absztrakt kijelölése: zene, irodalom, festészet, színház, mozi és. (vagyis mindazt, amit a Kulturális Minisztérium tesz); talán a helyi közönség leggyakoribb a kultúra szója. A szó kultúra felsorolt jelentései részben eredetileg, részben értelemben kapcsolódnak egymáshoz.
a kultúra a legszélesebb értelemben a szó, hogy mi teszi az idegen, amikor elhagyja otthonát. Kultúra tartalmazza az összes hiedelmek és elvárások, amelyek kifejezett és mutatni az embereknek ... Ha a csoportban, az emberek között, hogy osztoznak a közös kultúra, akkor nem kell gondolni és tervezni a szavak és a tettek, minden van - és te, és elvben ugyanúgy látják a világot, tudod, mit várhat el egymástól. De marad egy idegen társadalomban, akkor nehéz lesz, a tehetetlenség és tájékozódási zavar, hogy lehet nevezni kulturális sokk. A lényeg a kulturális sokk - a konfliktus a régi és az új kulturális normák és szokások, valamint a régi belső az egyén, mint a képviselője a társadalom, amelyben megérkezett. Szigorúan szólva két kultúra konfliktusa az egyéni tudatosság szintjén. Bock szerint ötféleképpen lehet megoldani ezt a konfliktust: az elsőt gettósnak nevezhetjük. Példa: szinte minden nagyobb városban, többé-kevésbé elszigetelt vagy zárt területeken, amelyek más kultúrák képviselői által lakott. Ez Chinatown Chinatown és a teljes, gátolja vagy ahol rendezni más országokból származó emberek a Commonwealth és a különböző, általában azonos nemzetiség vagy a hit.
A második út az asszimiláció, amely lényegében a gettósítás ellentéte. Az asszimiláció esetében az egyén éppen ellenkezőleg teljesen elutasítja a kultúráját, és teljes mértékben elnyeli a másik kultúrájának olyan kulturális poggyászát, amely az élethez szükséges. De ez nem mindig lehetséges. Ennek oka a kulturális környezet ellenállása, amelynek tagja kíván lenni. Az ilyen ellenállás például Franciaországban és Németországban fordul elő az orosz bennszülöttekhez és a nemzetköziség országaihoz. Még teljes elsajátítását idegen nyelv elérése elfogadható szintre, a környezet nem fogadja el őket, mint a saját, akkor postoyannovytalkivayutsyav a környezetet, amit nevezhetünk láthatatlan gettó - a következő törzsek kénytelenek munka után csak kommunikálni egymással.
A kulturális konfliktus megoldásának harmadik módja egy közvetítő, amely kulturális csere és interakció. Általában az ilyen kölcsönhatások eredményei nem mindig nyilvánvalóak a végrehajtás pillanatában. Jelentős idő után jelentősek és jelentősek lesznek.
Negyedik - részleges asszimiláció, amikor az egyén adományoz a kultúra mellett a kulturális környezet részben azaz, hogy valaki a területeken az élet, mint például a munka vezetett a szabványok és a követelmények a kulturális környezet és a család, a szabadidő, a vallási szférában - a normák a kultúra . És végül az ötödik a gyarmatosítás. A kolonizáció mechanizmusának meghatározása a legáltalánosabb formában nagyon egyszerű. A kolonizáció tud beszélni, akkor, amikor a képviselők a külföldi kultúra, érkezett az országba, aktívan elő saját értékek, normák és viselkedés.
A) tudás, ötletek, hiedelmek és más általános emberi tapasztalat; B) értékek, normák, célok és eszmék;
C) hagyományok, szokások, rituálék.
amit az emberek generációról generációra továbbítanak.
Az anyagi és szellemi kultúra azon része, amelyet a múlt generációk hoztak létre, továbbadta a későbbi nemzedékeknek, elfogadta őket és asszimilálta őket, kulturális örökség. A kultúra múltja nem mindenütt kulturális örökségként működik, de csak az a része, amelyet érdekesnek és hasznosnak tartanak a jelenlegi generációk számára, és azokat használják. Tehát nem minden, az elmúlt évtizedek és évszázadok ruhadarabjai, amelyek például a múzeumokban tükröződnek, szerepelnek a kulturális örökségben, de csak a modern módon használatosak.