Az orosz népmesék jellemzői 1
Az orosz népmesék sajátosságai
Az oroszországi mesék mesélnek az ősi idők óta. Az ókori írásokban vannak terepek, motívumok és képek, amelyek tündérmesékhez hasonlítanak. A mesék elbeszélése egy régi orosz szokás. Az ősi időkben a tündérmesék teljesítménye mindenki számára elérhető volt: férfiak, nők, gyermekek és felnőttek számára. Voltak olyan emberek, akik imádták és fejlesztették mesebeli örökségüket. Az embereket mindig is tiszteletben tartották.
A szó meséje a XVII. Századból ismert. Ezúttal a "kerékpár" vagy a "mese" kifejezést használta a "denevér", a "mond" szóból. Ez a szó először használták fel a voevoda Vsevolodsky charterében, ahol elítélték az embereket, akik "a mesék soha nem látottak". De a tudósok úgy vélik, hogy az emberek korábban használták a "mese" szót. A népszerű mesélők mindig voltak, de legtöbbjüknek nem volt információja. A 19. században azonban már megjelentek az emberek, akik elkezdték gyűjteni és szisztematizálni a szóbeli népművészeteket.
A 17. század első felében 10 történetet rögzítettek az angol úton Colling számára. A XVIII. Században több tündérmesék gyűjteménye volt, amelyek jellegzetes kompozíciós és stilisztikai mesebeli alkotásokat tartalmaznak: "A cigány mese"; "Timashka téveszméje."
A V.I. Dalia történetét "egy kitalált történet, egy példátlan, sőt megvalósíthatatlan történet, egy legenda" határozza meg. A folklór műfajához kapcsolódó számos közmondás és mondás is létezik: vagy csinálni, vagy mesélni. Tale fold, és a dal volt. Egy mese, egy raktárral, a dal összhangban van a piros. Sem tündérmesében, sem tollal nem írható le. Ne dobja el a tündérmeséket, ne dobja el a tollakat. A mese az elejétől kezdődik, a végére olvasható, de a középen nem szakad meg. Ezekből a közmondásokból nyilvánvaló: a mese a fikció, a népi fantázia műve egy "összecsukható", világos, érdekes munka, amely bizonyos integritással és különleges jelentéssel bír.
Nagy jelentőséggel bír az A.N. Afanasyev „orosz népmesék” (1855 - 1965): ez magában foglalja a mesék, hogy létezett sok orosz területeken. Legtöbbjük legközelebbi tudósítóit Afanasyevre rögzítette, amelyből meg kell említeni V.I. Dahl. A XIX. Század elején, a XX. Század elején egész mesenyi mesék gyűjteményei jelentek meg. Adnak egy ötlet a művek ebben a műfajban, az ő állapota előadott új elveket gyűjtését és publikálását. Az első ilyen gyűjtemény D.N. Sadovnikova "A mesék és legendák a Samara régióban" (1884). Ez 124 művet tartalmazott, ezek közül 72-et rögzítettek, csak egy A. Novopoltsev mesélővel. Ezt követően, vannak gazdag gyűjtemény a tündérmesékben "Seven Tales", "The Great mesék a Perm tartomány" (1914). A szövegeket magyarázatok és mutatók kísérik. Az orosz mese soha nem volt gazdag önértékelés, és a gazdagok még soha nem volt ilyen, becsületes és tisztességes ember. A gazdagság fontos szerepet játszott más célok elérésénél és elvesztette jelentőségét a legfontosabb életértékek elérésekor. Ebben a tekintetben a gazdagságot az orosz mese soha nem szerzett nehézség: véletlenül történt (segítségével tündér segítők - Sivka-Burke, púpos ló.) És gyakran véletlenül került.
A szovjet időszakban kezdtek megjelenni gyűjtemények, amelyek egy előadó repertoárját képviselik. Van ilyen nevünk: A.N. Baryshnikova (Kupriyanikha), M. M. Korguev (halász az Astrakhan régióból), E.I. Sorokovikova (szibériai vadász) stb.
Az orosz mesékben gyakran ismételt meghatározások vannak: jó ló; szürke farkas; a piros lány; jó fiú. És a szavak kombinációja is: ünnep az egész világnak; menj oda, ahol a szemek látszanak; hevesen felakasztotta a fejét; sem tündérmesékben, sem tollal nem írhatók le; hamarosan egy tündér érinti, de hamarosan nem történik a dolgok; hosszú, akár rövidesen.
Gyakran az orosz mesékben a meghatározás a definíció után történik, ami különleges dallamot hoz létre: a fiam szép; a nap piros; szép írott.
Jellemző az orosz mesék rövid és csonka melléknevek: vörös nap; Felfüggesztette a fejét szégyent, - és az igéket: ahelyett, hogy megragadta volna, ahelyett, hogy megragadna, ahelyett, hogy megy.
Az emberek lelki életének fontos eleme a katolicitás. ez tükröződik a mesékben. A munka nem kötelesség, hanem nyaralás. Sobornost - a cselekvés, a gondolat, az érzés egysége - ellenáll az önzés és a kapzsiság meséinek. Mindazért, ami az életet szürke, unalmas, prózai. Minden orosz tündérmese, amely a munkás örömét testesíti meg, ugyanazon az ízvilággal végződik: "Itt az öröm, hogy mindannyian táncoltak együtt." A mese tükrözi mások erkölcsi értékek: kedvesség, mint szánalmat a gyenge, ami legyőzi az önzést és nyilvánul meg a képesség, hogy egy másik múlt, és így az élet egy másik; az erényes cselekedetek és tettek motívuma; a lelki hatalom fizikai erejének győzelmét. Ezeknek az értékeknek a megtestesítője a tündérmese jelentőségét tükrözi, ellentétben a céljának naivitásával. A jó győzelmének megerősítése a gonosz fölött, a káosz feletti rend, meghatározza az élő lény életciklusának jelentését. Az élet jelentését nehéz kifejezni szavakkal, önmagában érezhető vagy sem, és akkor nagyon egyszerű.
Az orosz mesék képei átláthatók és ellentmondásosak. Minden olyan próbálkozás, hogy a mesebeli hős képét egy ember képéröl használják, arra ösztönözze a kutatókat, hogy gondolkodjanak egy ellentmondásban a népmesében - a hős-bolond, az "alacsony hős" győzelme. Ezt az ellentmondást felülkerekedik, ha a "bolond" egyszerűségét minden olyan szimbólumnak tekintjük, amely idegen a keresztény erkölcsiséghez és elítéléséhez: kapzsiság, ravaszság, kapzsiság. A hős egyszerűsége segít neki abban, hogy higgy a csodában, átadva a varázslatának, hiszen csak ezzel a feltétellel lehetséges a csodálatos hatalom.
Az orosz népmesék a népi bölcsesség kincse. Az ötletek mélysége, a tartalom gazdagsága, a költői nyelv és a magas szintű oktatási orientáció különbözteti meg ("a mese hazugság, de benne egy csepp"). Az orosz mese a folklór egyik legnépszerűbb és legnépszerűbb műfaja. Mert nem csak a szórakoztató történet, nem csak a csodálatos karakter, hanem azért, mert a történet van értelme az igazi költészet, amely feltárja, hogy az olvasó a világ az emberi érzelmek és kapcsolatok szerint a kedvesség és az igazságosság tulajdonít az orosz kultúra, a bölcs hazai tapasztalatok , az anyanyelvhez.