A gerincvelő, mint az emberi idegrendszer legfontosabb része
A központi idegrendszer egy bizonyos részét gerincvelőnek nevezik. Henger alakú, keskeny csatorna. A külső héj három rétegből áll: puha, szilárd, arachnoid.
A gerincvelő struktúrája nagyon bonyolult, mivel a legfontosabb funkciókat látja el. A csigolya csatornában található, amelyet a csigolyák folyamata és teste alkot. Az agy nagyméretű nyakszáján fekszik. És a vége az első-második lumbális csigolyák területén van. Itt van, hogy szűkít az agykúpba.
A kúpból a terminális szál elágazik, amelynek felső részében az idegszövet elemei találhatók. Az agyi kúp kötőszövetből áll, és három rétegből áll. Azon a helyen, ahol a második köcsögcsigolya és a periosteum együtt növekszik, van egy végdarab vége. Körülbelül az alsó gerincvelő idegei gyökerei. Egy gerenda alakul ki, amelyet "póni faroknak" neveznek. Hossza egy felnőttben 41-45 cm, súlya 34-38 g.
A gerincvelő szerkezetének rendszere
Hézagok és tömítések
Két osztály van, amelyek jelentős megvastagodással és hasonló funkciókkal rendelkeznek. Ez a nyaki és lumbosacrális. Itt halmozódnak fel az idegszálak, amelyek felelősek a végtagi mozgásokért.
A gerincvelő szimmetrikus felére van osztva. Közöttük két elhatároló határ van: az elülső középső rés és a hátsó barázda. Az elülső oldalsó horony a középső rés mindkét oldaláról áthalad. Egy ilyen barázda ered a motor gerince. Elkülöníti az oldalsó és az elülső kábeleket. Mögött van a hátsó oldalsó horony, amely ugyanazokat a feladatokat látja el.
Gyökerek és anyagok elrendezése
Vannak első és hátsó gyökerek. A személynek 62 gyökere van, amelyek mindkét oldalon egyenlően oszlanak el. A két gyökérpár között elhelyezkedő részek a gerincvelő szegmensei.
Tehát a felnőttben a gerincvelő 31 szegmensre oszlik.
- Az ágyéki szegmens 5 szegmensből áll.
- Sacral szakasz - 5 szegmens.
- Nyakrész - 8 szegmens.
- Torakos osztály - 12 szegmens.
- Coccyx - 1 szegmens.
A gerincvelőbe belépő anyag fehér és szürke. A szürke az idegrostokból és a gerincvelő és az agy sejtjeiből áll, míg a fehér csak a hátsó idegrostjait tartalmazza.
Az anyag szürke
A szürke anyag fehér színű. Kifelé úgy néz ki, mint egy pillangó. A központban egy folyadékkal töltött csatorna van. A cerebrospinális folyadék cirkulációja a központi csatorna, az agykamrák és az agyi membránok közötti térközön keresztül történik. A központi idegrendszer betegségeinek diagnosztizálására szolgál.
Ez a következőkre vonatkozik:
- neoplasztikus betegségek;
- parazita betegségek;
- gyulladásos betegségek;
- fertőző betegségek.
A szürke anyag szürke oszlopokból áll, amelyek egy keresztirányú lemezzel vannak összekötve - forrasztással. A tüske szürke, központi csatorna van a közepén. Az ember két tüskével rendelkezik: elülső és hátsó.
A szürke anyagból a kiemelkedések irányába - kürtök. Az elülső részen párosított széles szarvak vannak, a hátsó párok szűk szarva esnek, a széles szarvakban motoros neuronok találhatók, amelyek hosszú folyamatai neuritok.
Az idegsejtekből gerincvelői magok képződnek. Mindössze öt: központi és két oldalsó és mediális. A magoktól a vázizmokig a celluláris folyamatok elindulnak.
A keskeny szarvak közepén az interkalaurális neuronok által alkotott mag. A folyamatok egy széles kürt felé irányulnak, és az első tüskén keresztül haladnak, az agy másik oldalára esnek.
Egy másik magot a dendritek alkotnak - ezek nagy interkaláris neuronok. A keskeny szarv alapjain a magot alkotják.
A keskeny és széles szarvak között a szürke anyag nyolcadik nyaki szegmenséből az oldalsó kürtök közé kerül. Az ilyen szarvakat az idegsejtek oldalirányú köztitermékei töltik meg.
A gerincvelő felépítése egy szakaszon
Fehér anyag
Az idegrostok fehér anyagot alkotnak. Ezeken a szálakon az agy felé és a dorsalis alsó része felé irányított impulzusok továbbadnak. Így történik a szegmensek közötti kapcsolat. A fehér anyagnak van elülső, hátsó és oldalsó pár tekercse.
Hogy működik az emberi gerincvelő
A gerincvelő két funkciót végez:
A reflex funkciónak köszönhetően a motor és az autonóm reflexek kerülnek végrehajtásra. Az agy az afferens (érzékszervi) útvonalakhoz kapcsolódik a receptorokhoz és az efferensekhez az összes belső szervhez és izomzathoz.
Vezető módon az afferens impulzusok információt szolgáltatnak a test változásairól a hátulról a fejre. Az impaktor neuronokat impulzusok szabályozzák lefelé haladva.
Reflex funkció
A szegmentális (működő) központok neuronjai receptorokkal, munkaszervezetekkel társulnak. Az ilyen központok nemcsak a gerincvelőt, hanem a hosszúkás és a középsőt is tartalmazzák. A motor neuronjai a törzs, a nyak, a légzőgyulladás (diaphragma, intercostal) összes izmét mozgatják. A reflex funkciónak köszönhetően a személy egyensúlya megmarad.
Vezérlő funkció
A reflex funkció mellett a gerincvelő is vezetőképes. Ezt a fehér anyag növekvő és csökkenő pályái hajtják végre. Az ilyen utak összekapcsolják egymással és az agygal. A gerinc-agyi funkciók megegyeznek annak szerkezetével.
A csecsemõ gerincvelõje hosszabb, mint egy felnõtté. Elérte a harmadik lumbális csigolyát. Ahogy a baba felnő, a növekedés mögött elmarad a gerinc. Ezért az alsó vége felfelé mozog. A gyermek csigolya-csatornája nagyobb, mint a gerincvelő. 5-6 év alatt ez az arány olyan paramétereket ér el, mint egy felnőttnél.
A gerincvelő 20 éves korig növekszik, súlya 8 másodpercenként nő a születés pillanatától. A vér belép a gerincvelőbe és az artériákba (elülső és hátsó), amelyek a szegmentális ágaktól távolodnak.
Általánosságban elmondható, hogy a gerincvelő összetett szerkezetű és nagyon fontos funkciókat lát el. Ezért betegségeinek és kórtörténeteinek diagnosztizálására számos szakember bevonható a gerincvelő vizsgálatába: egy neurológus, egy neuropathológus, egy ortopédiai traumatológus, egy vertebológus. Gyakran, hogy segítséget nyújtsanak a beteg állapotának enyhítésében, mindezen szakemberek figyelik. A gerincvelő megbetegedésekhez való rossz magatartás, a munkaképesség csökkenéséhez, sőt a beteg halálához is vezethet.