1. fejezet
Remélem, mint kulturális koncepció
A kifejezés fogalmát vagy koncepcióit például arra használták, hogy meghatározzák F. de Saussure elméletének értelmét és a 19. század végén lévõ pszichológiai irányt. Természetesen ugyanakkor a nyelvi fogalmak tartalmára vonatkozó elképzelések bizonyos mértékig eltérhetnek.
Kérdések kognitív nyelvészet egyaránt érdekes és kulturális tanulmányok és etno-pszichológiai kutatók, valamint a „hagyományos” nyelvésznek itt vajon mi része a helyzetet, tükröződik a lexikai szó jelentését, lesz a témája a reflexió anyanyelvi kultúra.
A kulturális és vallási forrásokban a remény az egyetemes emberi érték, mint kulturális koncepció, mint komplex mentális és érzelmi nevelés, amelynek fő jellemzői: a remény objektumának valószínűségi jellege, pozitív érzelmi összetevő jelenléte; a tantárgy tudatosságának különböző foka a helyzet alakulásának pozitív és negatív tényezőivel kapcsolatban; a remény állapotának különböző intenzitása. A remény jelentőségét az ember és az emberiség életében a társadalmi-kulturális és történelmi összefüggések határozzák meg, de bármennyire is változnak, a remény továbbra is a hit és a szeretet mellett az emberi lét meta-értéke. A remény létező filozófiai eszméi hangsúlyozzák a különböző összetevőket:
1) érzelmi-értékelő - a remény érzelmi állapotra, szenvedélyre, bizonyos hatásra csökken;
2) a kognitív - a remény az értékek racionális-gnoseológiai hozzáállása, az emberi elme végtelen törekvése, hogy megismerje a létezés magasabb igazságait;