Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás (co2-egyenérték) kiszámításának módszertana az "e-150 np" interregionális szövetség

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás (co2-egyenérték) kiszámításának módszertana az

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának kiszámításának módszere (co2-ekvivalens) - idő-e-150 np

A Lipetsk régióban folytatódik a lakóépületek közös tulajdonú ingatlanok javításának programja.

A térségben történő végrehajtás részeként sürgős feladat az épületek energiahatékonyságának javítása.







Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás (co2-egyenérték) kiszámításának módszertana az

Benyújtott nyilvános vita állásfoglalás-tervezetet a kormány az Orosz Föderáció „A szabályok módosítása nyújtott pénzügyi támogatást az állam társasági - Alap támogatás reformja lakás-és kommunális szolgáltatások Nagyjavítási lakóépületek” teljesítmény szempontjából a felújítás működik az energiahatékonyságot.

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás (co2-egyenérték) kiszámításának módszertana az

A fő cél a végrehajtását a regionális energetikai rendszer a Belgorod régióban - hatékonyságának javítása az energiafelhasználás, az építkezés egy központosított ellenőrzési rendszerének energiafogyasztás, bevezetése az energia intézet szintjén régiók és települések.

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás (co2-egyenérték) kiszámításának módszertana az

A megnyitó a Tudományos és Szakértői Testület meghosszabbított látogatásának ülése volt a Föderációs Tanács munkacsoportjában az energia, az energiatakarékosság és az energiahatékonyság területére vonatkozó jogszabályok végrehajtásának nyomon követéséről.

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának kiszámításának módszere (co2-ekvivalens) - idő-e-150 np

Összeállításakor energiahatékonyság értékelése az orosz régiók az Orosz Föderáció Energiaügyi Minisztérium A szakértők több fontos tényezőt: a felvételét az energiahatékonyságot az állami program, a végrehajtás mechanizmusát energia nyilatkozatok, az energiahatékonyság világító utcai és a közúti infrastruktúra, az energiaellátás az állami szektorban.

A kibocsátások kiszámításához használt kezdeti adatok a vállalkozás tevékenységeire vonatkozó adatok. A tevékenységre vonatkozó adatok az évente elégetett fosszilis tüzelőanyagok mennyisége és típusa, vagyis azon tényleges üzemanyag-fogyasztás, amelyre a vállalkozások nyilvántartást vezetnek.

A tüzelőanyag-tüzelésből származó növények szén-dioxid-kibocsátásának értékelése

Az üzemanyag-elégetésből származó CO2-kibocsátás kiszámítása a következő lépésekből áll:

1) ténylegesen elfogyasztott üzemanyag minden típusára vonatkozóan minden egyes létesítmény fizikai egységekben (m, m 3) az adott fajta termelési esetében megszorozzuk az ahhoz együtthatóval entalpiája TNZ (TJ / t, 3 m);







2) a kapott termék (tüzelőanyag-fogyasztás energiaegységben - TJ) szorozva a szén-kibocsátási tényezővel (t C / TJ);

3) az eredményül kapott terméket a tüzelőanyag elégetett elégetése miatt korrigálják - megszorozva a szén-oxidációs együtthatóval (CO2, СО aránya);

4) a széndioxid kibocsátás CO2-kibocsátásának újraszámítása - a korrigált szén megszorzásával 44/12.

A CO2-kibocsátás kiszámítása minden egyes tüzelőanyag-típusra az egyes forrásokra (égetőművek) a következő képlettel kerül kiszámításra:

Е - Éves СО2 kibocsátás tömegegységben (tonna / év);

M - az év tényleges üzemanyag-fogyasztása (tonna / év);

К1 - a szén oxidációjának együtthatója az üzemanyagban (az égetett szén részarányát mutatja), 2. táblázat;

ТНЗ - fűtőérték (J / tonna), 3. táblázat;

K2 - szénkibocsátási tényező (tonna / J), 3. táblázat;

44/12 - szén konverziós arány szén-dioxid (molekulatömeg, rendre: a szén - 12 g / mol O2 = 2 x 16 = 32 g / mol, CO2 = 44 g / mol).

A tényleges tüzelőanyag-fogyasztás meghatározása a vállalat különböző típusú tüzelőanyagok fogyasztásával kapcsolatos számviteli adatokon alapul.

Üzemanyag elégetésekor az összes szén nem oxidálódik CO2-be. Az üzemanyag elégtelen tüzelését a K1 szén-oxidációs együttható jelenti. A K1 átlagértékét a 2. táblázat tartalmazza.

2. táblázat - Szén oxidációs együtthatói (K1)

A közúti tüzelőanyag-elégetésből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának értékelése

A közúti közlekedés jelentős mennyiségű üvegházhatást okozó gázkibocsátást, például széndioxidot (CO2), metánt (CH4) és dinitrogén-oxidot (N2O) jelent. Az IPCC-módszertan szerint a közúti közlekedés, mint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának egyik forrása, szerepel az "Energetikai tevékenységek" modulban, mivel a gépjárművek üvegházhatást okozó gázkibocsátása az üzemanyag elégetésével jár. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának becslésekor az IPCC iránymutatásaiban az alapértelmezett nemzeti kibocsátási tényezők vagy üvegházhatást okozó gázkibocsátási tényezők használhatók.

A járművek kibocsátásának kiszámítása a teljes üzemanyag-fogyasztásra vonatkozó adatokon alapul. Az egyes tüzelőanyag-típusok fajlagos hőjét és kibocsátási tényezőit részben kiszámították, figyelembe véve a felhasznált tüzelőanyag sajátosságait.

A közúti közlekedésből származó tüzelőanyag-égetésből származó kibocsátás kiszámításának módszere két részre osztható: a szén-dioxid kibocsátásának becslése és a többi gáz kibocsátásának becslése. A CO2-kibocsátás becslését a legjobban a megégett üzemanyag mennyisége és típusa, valamint a benne lévő széntartalom alapján lehet kiszámítani. Az oxidált szén mennyisége gyakorlatilag nem változik az alkalmazott üzemanyag égetési technológiájától függően. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának becslése bonyolultabb, a jármű típusától, a tüzelőanyagtól, a jármű működési jellemzőitől és a kipufogógáz-megfigyelési technológia típusától függően.

Az üzemanyag-elégetés közúti szén-dioxid-kibocsátásának értékelése

A belső égésű motorokban lévő tüzelőanyag-elégetésből származó széndioxid-kibocsátás kiszámítása javasolt az üzemanyagtípusok és a motortípusok alapján. A módszerrel végzett szén-dioxid-kibocsátás becslése a következő. Először is, becslések szerint minden típusú üzemanyag fogyasztása közlekedési módokonként (személyszállítás, árufuvarozás, buszok, speciális járművek). A teljes CO2-kibocsátás becslése úgy történik, hogy a kibocsátási tényező által felhasznált üzemanyag mennyiségét megszorozzák az egyes tüzelőanyag-típusokra és -szállítási módokra vonatkozóan az alábbi képlet szerint:

Е - Éves СО2 kibocsátás tömegegységben (tonna / év);

M - az üzemanyag tényleges fogyasztása az évre (tonna / év);

К1 - a szén oxidációjának együtthatója az üzemanyagban (az égetett szén részarányát mutatja), 4. táblázat;

ТНЗ - fűtőérték nettó értéke (J / tonna), 4. táblázat;

K2 - szénkibocsátási tényező (C / J tonna), 4. táblázat;

44/12 - a szén-dioxid-kibocsátás C-nak szén-dioxid-széndioxid CO2-kibocsátásának újraszámítása.

Ahhoz, hogy megbecsüljük a szén-dioxid-kibocsátás a közúti szállítási szektorban a használt tüzelőanyagok (benzin, gázolaj, cseppfolyósított propán-bután gáz, sűrített földgáz) regionális konverziós arányok elégetett üzemanyag a CO2 (fűtőérték nettó értékek, az együtthatók a szén, az oxidált szén frakció) kiszámítottuk . A 3.4. Táblázatban bemutatott konverziós tényezők számításait a tüzelőanyag-összetétel és fizikai jellemzőik alapján a következő adatforrások alapján végezték el: GOST adatok különböző tüzelőanyagokhoz; referenciaadatok; egyes olaj- és gázmezőkből származó adatok.

4. táblázat - Az égetett üzemanyag CO2-kibocsátásának átalakítására szolgáló együtthatók

A fűtőérték nettó értéke alacsonyabb,
TNZ TJ / ezer tonna

A szénkibocsátási tényező,
K2. tC / TJ

A fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó CO2-kibocsátások kiszámításához használt együtthatók

Az üzemanyag-elégetésből származó CO2-kibocsátás nem csak az üvegházhatást okozó gázok összes antropogén kibocsátásának fő összetevője, hanem a legpontosabban ismert részük is. Minden országban az üzemanyag-elégetés szigorú statisztikai jelentés tárgyát képezi. Ugyanakkor a szén, a gáz, az olajtermékek és a tőzeg elégetése során keletkező CO2-kibocsátás elsősorban az alkalmazott üzemanyag mennyiségétől függ. Az üzemanyag-elégetés energiahatékonysága nagyon fontos az energia és a közlekedés szempontjából, de a CO2-kibocsátás gyenge. A legfontosabb dolog pontosan mennyi üzemanyag égett. Itt nem tekintjük az országok energiáját. Azonban, mint a referencia, hogy töltse ki az energiahatékonysági tanúsítványt, és a 7. melléklet „Data vetítve a CO2-kibocsátás az energia források számviteli (bázis) évben” hasznos a konverziós tényezők - az adat arról, hogy mennyi CO2 kerül a légkörbe égése során egy tonna üzemanyag.

5. táblázat - A fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó CO2-kibocsátások kiszámításának együtthatói

1,85 t CO2 / (ezer m 3)

2,7-2,8 t СО2 / t, a szenetől függően

1,5 t СО2 / t, egy tonna tőzeg adja be

2-szer kevesebb energiát, mint egy tonna szén

3,0 tonna CO2 / m vagy 2,1-2,3 kg CO2 / l függően a hőmérséklet a tüzelőanyag és bélyegek (megtakarítás sűrűbb és kevésbé sűrű télen)

3,15 tonna CO2 / m vagy 2,6-2,8 kg CO2 / l függően a hőmérséklet a tüzelőanyag és bélyegek (megtakarítás sűrűbb és kevésbé sűrű téli

Faüzemi és mezőgazdasági hulladék

A CO2-kibocsátás nulla, mivel a CO2. által kapott a levegő égés során korábban felszívódik a légkörbe növényi növekedést (egy ördögi kör, anélkül, hogy a növekedés a légköri CO2)

Honlapunkon is:

  • Ön itt van:
  • legfontosabb
  • Módszertani anyagok
  • Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának (CO²-egyenérték) kiszámításának módszertana

Az energia útlevél bejegyzéséhez az energiatanúsítók SRO-ja és az Oroszország Energiaügyi Minisztériuma

AWP "Energia Auditor"

Automatizált munkahely az energiafelügyelők számára

Fejlesztő: LLC "Center for Energy Saving Automation".




Kapcsolódó cikkek