A differenciált hitel a tudás, a készségek és a fejlettségi szintek meghatározásának egyik formája
Érettségi végzettség
Differenciális hitel, mint a diákok tudásának, készségeinek és fejlettségi szintjének meghatározásának egyik formája
1. fejezet Az ellenőrzés szervezésének pszichológiai és pedagógiai jellemzői a matematika tanításának differenciált megközelítése alapján
1. A kontroll mint a hallgatók tudásának, készségeinek és fejlettségi szintjének meghatározása
2. Az ellenőrzés megszervezésének differenciált megközelítése.
II. Fejezet. A tudás differenciált kontrolljának szervezése az offset formában
1. Az ellenőrzés megszervezésének egyik formája
2. A kreditek tipológiája
3. A differenciált hitel jellemzői
1 A differenciális osztályozáshoz szükséges feladatok kiválasztásának követelményei
2 Megkülönböztetett rendszer a tanulók tudásának, készségeinek és szokásainak értékeléséhez - kreditek
3 Általános megfontolások a differenciális hitelek megszervezésére
III. Fejezet. A témakör differenciált besorolásának módszertani fejlesztése: algebrai frakciók
A téma differenciálódásának általános jellemzői: Algebrai frakciók
3. A témakör differenciálódási problémáinak jellemzői: Algebrai frakciók
4. Megkülönböztetett rendszer a tudás, készségek és képességek értékelésére a témában: Algebrai frakciók
Ezért a mai tanítás fő célja a hallgató személyiségének fejlődése, figyelembe véve potenciális képességeit.
A matematika, mint tudomány, mint iskolai tantárgy, a diák személyiségének fejlesztésében számos alapvető irányvonalat foglal el.
A matematika oktatásának céljai az oktatási iskolában a társadalom egészének fejlődésében és az egyes egyének személyiségének kialakulásában játszanak szerepet.
Az oktatás fejlesztésében a tanuló a tanár és a hallgató megosztott eloszlásának teljes körű tárgya.
A hagyományos tanításban a tanítási és nevelési folyamatot két autonóm tevékenység közötti kapcsolatnak tekintik: a tanár tanítási tevékenysége, a hallgató oktatási és kognitív tevékenysége, ahol a hallgató az oktatás tárgya. Elsősorban az információ a végleges formában (a reproduktív oktatási módszer) kapja a tanulókat, és a tárgyorientált tanulás fő célja egy bizonyos mennyiségű tudás asszimilációja és a konkrét problémák megoldására való alkalmazásuk képessége.
Különösen az oktatás reformja nem befolyásolhatja az ellenőrzési rendszert. Ez azt jelenti, hogy ma szükség van a hagyományos fejlesztésre és az ellenőrzés új formáira, figyelembe véve a modern igényeket, amelyek közül az egyik a képzés differenciálása.
Ezért a munka témája a differenciált hitel, mint a diákok tudásának, készségeinek és fejlettségi szintjének meghatározásának egyik formája.
Így a tanulmány tárgya a diákok tudásának és készségeinek irányítása.
A kutatás tárgya a differenciális osztályozás, mint a hallgatók tudásának, készségeinek és fejlettségi szintjének szervezésének formája.
A munka célja a tudás, készségek és fejlesztés, a matematika tanórákon belüli hallgatók számára történő megkülönböztetett hitel megfelelőségének és lényegének megismerése és elméleti megalapozása.
E cél elérése érdekében a következő feladatokat határozták meg:
A munka három fejezetből áll. Az I. fejezet a kontrollszervezés pszichológiai és pedagógiai jellemzőit vizsgálja a matematika tanításának differenciált megközelítése alapján.
A II. Fejezetet az ellenőrzési ellensúlyozás megszervezésének egyik formájára fordítják. Ebben a fejezetben a vizsgálatok tipológiáját és a különbség végrehajtásának jellemzőit tekintjük