Védák, Krsna

A Védák felépítése

A Védák három fő részre tagolódnak:

1. Sruti az, amit egy magasabb forrásból hallottak. Sruti a négy alapvető Védát hozza létre: yajurveda, atharvaveda, samaveda, rigveda. Ezek a részek más részeket hoznak létre: Brahmanas, Samhitas, Upanishads és Aranyaki. És mindegyik Védán alatt van a Upades. Upavedas a következő sastra: Ayurveda - az orvostudomány, Dhanur Veda - harcművészet, Gandharva Véda - a zene és a szakrális táncok, Astra-Shastra - hadtudomány, Sthapatya Véda - Architecture, Shilpa Shastra-kat - iparművészet.

2. Smriti az, amit emlékezett a hallotta (a Sruti). A sastrák következő védikus részeit általában halálnak nevezik:

-Dharmasastra vagy törvények (18 könyv);

-Ichihasas vagy történetek, legendák ("Mahabharata" és "Ramayana");

-Puranák vagy ősi epikusok (18 könyv). Ezek azok a szentírások, amelyekben Krsna vagy Vishnu a legfelsőbb Isten formáihoz dicsőítik;

-Agamák vagy doktrínák. A három fő rész: Shiva, Vaisnava és Shakta. (Mantra, Tantra és Yantra).

3. Nyaya - logikai és logikai következtetések. A fő rész ebben a részben a Vedantasutra. A vedanta a tudást jelenti, és a szútra jelenti a véget. A Vedantasutra az alapismeretek vége vagy összefoglalója.

Minden Sruti, melyet az Upanisadok töltenek be, az Isopanisadban született. A fő Panishad több mint 100. A Panishad alapelvei az Isopanisadban találhatók. A Panishad 18 fő mantrája belépett Isopanisadba. Isho az uralmat jelenti. A Bhagavad-gita is a Panishádok lényege. A Bhagavad-gita másik neve a Githopanishad. Ez a Panishad dalszövegben, mintegy 700 versben, amelyek a Védák összes legfontosabb elveit tartalmazzák.

Srimad-Bhagavatam a védikus irodalomban is nagyon fontos helyet foglal el, mint az Isopanisad és a Bhagad-gita. A Srimad-Bhagavatam a Védák második részének (Smriti) befejezése. A Srimad-Bhagavatam neve Bhagavat Purana.

A Védák összehasonlítják ezt a világot a határtalan óceánnal, az emberi test pedig egy csónakkal, amelyen az egész óceánt kell úszni. Míg egy élő lény egy állat testében van, nem képes tudást használni és szabadon lenni az anyagi fogságból. Az állatok érzik az érzéseket és ösztönöket, és nem ismerik a legmagasabb tudást. Az ember olyan lélek, amely magasabb állandósultsággal áll az állatok felé. Az emberi test Istennek hasonlatossága. És az ember képes megvalósítani és szeretni Istent. A Védák legmagasabb értéke a lelki tudás, a lélek és Isten tudata. Gyakorlati tudás, asztrológiai ismeretek, ájurvéda és egyéb ismeretek is jóak, de nem tudják megadni a végső tudást.

A Védák három alapvető megközelítést írnak le az életre:

1. A legtöbb ember életének első megközelítése utilitárius. Az utilitarista megközelítés olyan megközelítés, amelyben egy személy úgy gondolja, hogyan tudja a legjobban kihozni az anyagi életből annak érdekében, hogy megfelelően élvezhesse. Ezt a filozófiát a legtöbb ember él. A Védák pedig különböző rituálékokat és technológiákat írnak le, amelyek végrehajtásában az ember képes elérni a sikereket az anyagi életben.

2. A második megközelítés filozófiai megközelítés. Wise materialisták azt állítják: „Az életben van egy bizonyos öröm, de a bánat és nyomor is van, ugyanakkor az mindent visz, még életben.”. A legtöbb tudással rendelkező materialista végül ezzel a tudásfolyamattal fejeződik be.

3. A harmadik megközelítés esztétikai. Ez a megközelítés a legjobb. Ebben a megközelítésben az ember megérti, hogy az anyag nem örök, és a lelki élet az élet végső célja. Ebben a megközelítésben valaki szeretheti Istent.

A megismerés lényünk szellemi része. Isten szeretete a létezés érzelmi része. Ezek a tudásmódszereknek egynek kell lenniük, és nem ütköznek össze egymással. De nyugaton ezek a módszerek eltérnek egymástól. Ez a nyugati civilizáció gyengesége. Az elme és a hit (szentimentális és racionális) divergálódnak a Nyugaton. A Védákban éppen ellenkezőleg, létezik egy egység a hit és az ész között. És ez a szakszervezet adja a lény teljességét, a tudás és öröm örökkévalóságát.