A szakszervezetek hatása a hatékonyságra és a munkatermelékenységre
Nyilvánvaló, hogy a szakszervezetek pozitív és negatív hatással lehetnek a termelés hatékonyságára. Először fontold meg a negatív hatást. Három fő módszert alkalmaznak, amelyek segítségével a szakszervezetek súlyosbíthatják a vállalkozás gazdasági hatékonyságát.
Sok szakszervezet kétségtelenül hozzájárult a munkatermelékenység csökkenéséhez a mesterségesen felgyorsítva a zsarolás gyakorlatában ismert munkát. Gyakran a szakszervezetek megakadályozták az olyan új technológiák és folyamatok bevezetését, amelyek növelik a munka termelékenységét. Egy kollektív szerződésben a szakszervezetek megállapíthatják a gyártási brigádok méretét, technikailag ez csak a szerződés megkötésekor igazolható. Rövid idő alatt a munkaerő-megtakarítási technológiák fejlesztése indokolatlanul nagy méretűvé fogja tenni a dandár létszámát. Ugyanakkor az unió ragaszkodni fog a munkahelyek számának fenntartásához. Összefoglalva a fent említetteket, fel kell ismerni, hogy a szakszervezetek felelősek olyan szabályok és termelési politikák kialakításáért, amelyek gátolják a termelés hatékonyságának növekedését. [5]
A harmadik eszköz, amellyel a szakszervezetek negatívan befolyásolhatják a termelés hatékonyságát, a szakszervezeti tagok előnye a bérekben.
A szakszervezetek azonban nemcsak negatív hatással vannak a gazdaságra, egyes esetekben pozitívan járulhatnak hozzá a termelékenység és a hatékonyság javításához.
A szakszervezet tevékenysége okozhat az úgynevezett "sokkhatást". Az, hogy a szakszervezet által elért bérek növekedése arra kényszerítheti a vállalatot, hogy bevezesse a munkaerő irányításának és szervezésének javítását, ami növelni fogja a hatékonyságot. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szakszervezeti tagok magasabb bérének növekedésével járó költségek miatt a munkaadók kénytelenek lesznek csökkenteni a teljes költségeket több berendezés használatával, és olyan jobb gyártási módszereket keresnek, amelyek kevesebb munkaerőre és többletegységenkénti tőkére számíthatnak. Ennek eredményeképpen a szakszervezet tagjai magas fizetése a munkaerő-termelékenység növekedéséhez fog vezetni.
Így a szakszervezetek két módon csökkentik a munkaerőforgalmat. Először is az önkéntes elbocsátás helyett a szóbeli szerződések mechanizmusát alkalmazzák. Hatékonyan szabályozzák az ipari konfliktusokat, amelyek egyébként a munkahely önkéntes megváltoztatásával megoldódnának. Másodszor, a szakszervezetek tagjai számára előnyös a bérekben, ami megakadályozza a munkahelyváltás lehetőségét. A munkaerő-forgalom csökkenése viszont a termelés hatékonyságának növekedéséhez vezet. Először is megnövekszik a munkavállalók tapasztalatai, következésképpen a termelékenységük növekszik. Másodszor, a vállalat új alkalmazottak felvételének költségei csökkentek. Harmadszor, a fluiditás csökkenése arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy jobban hajtsanak be munkatársaik képzésébe.
Ugrás az oldalra: 1 2
Ingyenes gazdasági övezetek és működésük sajátosságai a Belarusz Köztársaságban
A gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszában a piaci kapcsolatok változásakor a gazdasági fejlődés területi formáinak jellege megváltozik. A piaci rendszerre való áttérés egyik legfontosabb módja a szabad gazdasági övezet. Jelenleg a szabad gazdasági övezetek hatalmasak.