Mi történik velem - pszichológia ingyen
Először is, NINCS véletlen. Ez a világ egy bizonyos módon rendeződik, és vannak magasabb törvények, amelyekhez minden dolog alárendelt. A törvények tudatlansága, félreértése vagy elutasítása nem érvénytelenít. Azt mondhatjuk, hogy az élet az iskola alapelveire épül, ahol meg kell tanulnunk a bölcsességet: tudniuk kell az élet törvényeit, és összhangban kell lenniük velük, örülniük kell az élet minden pillanatában. Zárt rendszerben élünk, amelyben minden része szorosan összefügg egymással és közös hatással van
Helló Nekem van ez a helyzetem: mindig szeretem azokat az embereket, akik korábban nem állnak rendelkezésére. Eleinte nagyon szerelmes voltam egy híres színésznek. Szerencsére idővel telt el. Aztán nagyon tetszett a fiatalember, akivel csak az interneten tudtam volna kommunikálni. És most már értem, hogy nem közömbös az intézet egyik tanára. Talán túlzásom van. De nem akarom, hogy ez a helyzet rendszeressé váljon. Tisztelettel, Sonia >>
Helló 27 éves vagyok. Van néhány érthetetlen személyes problémám. Úgy érzem, hogy az emberek nem érdekelnek bennem. Érzelmileg hideg vagyok, lelassul, figyelmetlen, szétszórt, de nem annyira, de mások ezt gyakran észreveszik számomra, meglep egy kicsit, elbűvöl bennem. Rengeteg érdeklődési köröm és barátaim vannak, azt mondhatom, hogy egyedül vagyok, kivéve a férfiakkal való találkozást, akik egy ideig unokámtól mentenek, nem kommunikálok senkivel. Régen találkoztam egy fickóval, aki én vagyok
Álmodok arról, hogy közeledjek az ablakhoz és látni egy fehér és piros nagy pókot. A mellettük lévõ emberek is félnek. Elfutok, és a pók az én irányba fut. Igaz, akkor felmászik a falra, és eltűnik, majd ismét megjelenik mellettem. Az álom abból áll, hogy többször elfutok a pókból. Csak álmában éreztem azt az érzést, hogy a pók nem üldözi utánam, de épp ellenkezőleg elfut az emberekből, de kiderül, hogy megijesztik, és az irányba fut. Majd elszaladok a halottkémre
Biztonságos, mért életem van. A férjnél a kapcsolat megbízható. Úgy tűnik, minden jól megy. De abban a pillanatban élni akarok egy lakatlan szigeten, egész életemben. Nem vagyok semmi érdekes. Az utóbbi időben elhagytam a munkát, bár sokat értek el, és még mindig sok dolog érdekel. A csapat csak a távozáskor kapott helyet, de már nem tudtam, úgy érzem, elégetett izzó. Fizikailag nem tudok dolgozni, annyira, hogy a hétvége után
Körülbelül egy éve nem értem, mi folyik itt, nem örülök ennek az életnek. Nem látok semmi érdekeset, nem látok értelmet az életben. Az életem valahogy megtorpant és leállt, monoton lett. Léteznek, de nem élök. Kérem, mondja meg, mit tegyen. (((((I maga nem érti, mit akarok, mint minden ott ugyanabban az időben, nincs semmi. Én sikeresen érettségizett, én posttupila az egyetem, párhuzamosan a teljes oktatási főiskolán, és én keresni a szabadidejükben, mint egy normális kapcsolata osztálytársa.> >