Erő és erőszak, kivonatok
2. MILYEN TEVÉKENYSÉG?
Feltételezhető, hogy a hatalom az emberek, köztük, a társadalom és az állami-politikai intézmények közötti kapcsolatok szabályozására szólít fel. Itt az esszé fő részévé válunk - a hatalom és az erőszak összefüggésében.
3. A VILLAMOS ENERGIA ÉS A SZILÁRD RATÓJA
Köztudott, hogy a kormány célja, hogy megoldja „közötti ellentmondás van szükség annak érdekében, és a különböző érdekeit a társadalomban, amelyek eredményeként a konfliktus” 4. Ebben az esetben, természetesen, senki sem fog támaszkodni a „tudat” a polgárok, senki megpróbálja meggyőzni őket, hogy veszélyeztetné az érdekeiket egyedül mások kedvéért. Ezért bármely politikai rendszer alatt léteznek olyan intézkedések és mechanizmusok, amelyek megakadályozzák és büntetik a bűncselekményeket, a büntetőintézményeket. Természetesen az állam és a kormány szorosan kapcsolódik az erőszakhoz. Hobbes azt is mondta, hogy "az állam fő jele a kényszerítés és az erőszak monopóliuma" 5.
Érdekes, hogy az erőszakhoz való jog kizárólag az államhoz tartozik. Természetesen az erőszakot nem csak az állam, hanem például a szülők a gyermekeikkel, a szervezetek és intézmények vezetőit használják alárendeltjeik tekintetében. De a cselekedeteik illegálisak. Ráadásul a törvény tiltja ezeket a cselekményeket az erőszak elleni erőszakkal szemben. Meg kell mondanom, hogy az erőszak, a fenyegetések és a kényszer nem az állam egyetlen rendjének létrehozása, és a törvények nagyon szigorúan szabályozzák őket. Ezért beszélnek az állam jogszerű (törvényes) jogáról az erőszak alkalmazására vonatkozóan.
4. KÖVETKEZTETÉS
Tehát a hatalom meglehetősen bonyolult dolog. Nem adható konkrét meghatározás, mivel ez egy sokoldalú jelenség. De lehetséges egy olyan közös dolog kijelölése, amely összekapcsolja a hatalom minden értelmezését, az ember alárendelése a másik akaratához.
A hatalom különböző megnyilvánulásokkal rendelkezik: erőszak és kényszerítés, büntetés és bátorítás, ellenőrzés és irányítás, versengés és együttműködés. Mind negatív, mind pozitív lehet. Ezért a hatalom nem korlátozható csak az erőszak működésére.
Az erőszak azonban nagy befolyással bír a hatalom erejére: erőssége fordítottan arányos az alkalmazott erőszak mértékével. Van egy bizonyos korlát, amely után vagy nincsenek olyan tárgyak, amelyekre alkalmazzák őket, vagy ilyen hatalmat megdönt.
Természetesen szükség van bizonyos erőszakra, például az elkövetőkre, hogy megvédjék a nemzeti, vallási és egyéb érdekek elkobzását. De ez az erőszak csak az államtól származhat, és kizárólag az állampolgáraira alkalmazhatja.
Az államközi konfliktusok megoldásában az erőszak alkalmazása a helyzet súlyosbodásához vezethet. Ezért úgy vélem, hogy a hatalom állami berendezkedése békésen demokratikus módon oldja meg ezeket a kérdéseket. Végül is az erőszak nem az egyetlen eszköz a hatalom gyakorlására.
Felmerül a kérdés, hogy miért alkalmazzák erőszakmentes intézkedéseket más államok polgárai számára, nem akarnak állampolgáraikra alkalmazni? Az elmúlt évek legjelentősebb eseménye a csecsenföldi nemrég lezárult háború volt. Mi vezetett ehhez? Mit adott? Megadta az esélyt arra, hogy tükrözze, mennyire közel vagyunk az igazi demokratikus országhoz, mennyi gyűlölet gyűlt össze az egykori országban élő emberekkel. És világossá tette, hogy a hatalom és az erőszak problémája a mi korunkban releváns. És a sokéves történelmi tapasztalat ellenére az emberek nem tudták meghozni a megfelelő következtetéseket.
5. A FELMÉRÉSEK LISTÁJA