A vállalkozás működőtőke-kezelésének fizikai aspektusa

1.1 A működő tőke jellege és besorolása

Az forgóeszköz kell érteni a szervezet erőforrásait, amelyet át lehet alakítani, hogy a készpénz egy éven belül, vagy egy termelési ciklus fejlett kialakulásához működő tőke és forgalomba alapok, annak érdekében, hogy biztosítsa a folytonosságot a folyamat a keringés és a szaporodás.







A nettó működőtőke (saját forgótőke) jellemzi a szervezet saját tőkéjének azon részét, amely a szervezet forgó eszközeinek forrása. A nettó működő tőke összege megegyezik a rövid lejáratú kötelezettségekkel csökkentett forgóeszközök értékével.

A kereskedelmi szervezetek keringető eszközei - a keringő termelési eszközök és forgalomban lévő pénzalapok létrehozásának és felhasználásának pénzben kifejezett értéke a minimálisan szükséges összegekben, biztosítva a szokásos kereskedelmi és technológiai folyamatot.

A szervezet működési tőkéjét a következő jellemzők jellemzik:

- azt kell fektetni (fejlett) az árutermelési értékekben;

- mivel az erőforrásokat nem költik el, hanem folyamatosan megújítják a gazdasági forgalomban;

- a működőtőke szükségessége a gazdasági tevékenység volumenétől függ és ennek megfelelően ki kell igazítani.

A működő tőke elégtelen vagy nem hatékony felhasználása miatt a szervezet pénzügyi helyzete jelentősen romlik, ami közvetlenül érinti a fizetőképességét.

A működő tőke lényegét a funkciói révén tárják fel:

1. Fizetés és elszámolás. A készpénzben lévő működőtőke a tárgyi eszközök megfizetésére szolgál. Ebben az esetben a forgó alapok mozgása minden egyes időpontban tükrözi a reprodukcióhoz kapcsolódó lényeges tényezők forgalmát, valamint a forgalmi források mozgását - az áruk, a pénz, a fizetések forgalmát.

2. Reproduktív, ami kifejezetten a termelési folyamat és a végrehajtás folytonosságának biztosításában fejeződik ki, és ennek a folyamatnak a hatása.

A forgótőke funkciói egyszerre jelentkeznek. Meg kell jegyezni, hogy a termelés folytonosságának biztosítását a gyakorlati tevékenységek során a kereskedelmi és gyártási folyamat gazdasági ösztönzői formájában valósítják meg. A fizetési és kiegyenlítési funkciót a költségparaméterek változása és a tőke forgóeszköz forgalmának változása okozza.

Visszaforgatható alapok - működnek a gyártási folyamat és a tárgyak a munkaerő, és amelynek segítségével a folyamat áruforgalom és biztosítja a normális jelenlegi kereskedelmi és gazdasági folyamat (készletek: nyersanyagok, anyagok, az üzemanyag, az anyagok a háztartási szükségletek folyamatban lévő munkát). A forgó pénzeszközöket egy termelési ciklus alatt teljes mértékben elfogyasztják, és értéküket teljesen átadják a késztermékek (eladott áruk)

A pénzforgalom alapja - folyamatosan részt vesz a forgalomban, folyamatosan változó formában (T-D-T).

Ezek közé tartoznak az árucikkek, raktárak késztermékei, készpénz és dokumentumok, szállított áruk, letétkezelés, követelések és rövid távú pénzügyi befektetések.

A keringési alapok - nem vesznek részt a termelési folyamatban, hanem szolgálják az áruforgalom folyamatát. Fő célja, hogy fizetés útján biztosítsa a keringési folyamat ritmusát.

A szervezet keringő eszközei különböző jellemzők szerint osztályozhatók:

1. Működési célokra:

A forgalomban lévő eszközök méretét meghatározó fő tényezők a gyártási termékek gyártási ciklusának időtartama és az áruk értékesítése, a munka szervezésének szintje, a technológia fejlődése és a technológia tökéletessége. A forgalmi pénzeszközök összege elsősorban az áruk értékesítésének feltételeiről, a kereskedelmi szolgáltatások szervezésének szintjéről, a kereskedelem minőségéről szól.

2. A készítmény összetétele és jellege

2.1 nyersanyagok, anyagok, félkész termékek készlete







2.2 késztermékek és árukészletek

2.3 követelések - a szervezet javára adósság összege, amelyet jogi személyek és magánszemélyek pénzügyi kötelezettségei adnak

2.4 Monetáris eszközök (pénzt készpénzben, elszámolási és egyéb számlákon, más gazdasági egységek értékpapírjaiból származó pénzügyi befektetések, államkötvények, helyi hatóságok által kibocsátott értékpapírok)

2.5 egyéb típusú forgóeszközök

3. A tervezés szervezése:

A normalizálás fő célja a kereskedelmi és termelési folyamat folytonosságának biztosítása. A forgótőke normalizálása alapja a finanszírozás forrásainak, amelynek meghatározása és bevonása a pénzügyi tervezés tárgya

A normalizált forgótőke számítjuk gazdaságilag indokolt szabványok napon a forgalom, akár abszolút összege: jelenlegi készlete, Készpénz és tranzit - napokban a forgalom; termelési tartalékok, hiányos termelés - abszolút összegben.

A nem szokványos forgalomban lévő eszközök magukban foglalják az elszámolással és egyéb számlákkal, készpénzzel, követelésekkel, pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos készpénzeket. A szervezet nem tudja meghatározni, hogy szükség van-e rájuk egy adott időszakban.

4. Formációforrások:

• kölcsönzött, vonzott.

A keringő források kialakulásának és forgalombiztosításának forrása saját és kölcsönvett pénzügyi források.

A saját forgalomban lévő eszközök a szervezeti szavatolótőke részét képezik a forgóeszközökhöz képest, hogy megakadályozzák az áruk termelésének és értékesítésének folyamatát.

A forgalomban lévő eszközök önálló forrása a következő: nyereség, engedélyezett alap, más szervezetek részvételének részvétele; a saját forrásokhoz (stabil kötelezettségek), ideiglenesen a speciális alapok ingyenes pénzeszközei, a készletértékeléstől kapott pénzeszközök.

A fenntartható kötelezettségek közé tartoznak

- átruházható adósságok a munkavállalók és a munkavállalók számára a bérekre, valamint a költségvetési forrásokból a szövetségi költségvetésből levont levonásokra;

- a vevők és ügyfelek pénzeszközei a kapott előlegekért;

- a jövőbeni kiadások és kifizetések tartaléka;

- Az áruknak a tervezett időszak elején fennálló egyenleg összege alatt fizetendő számlák.

- megbízott számlák (ha jutalékkereskedelem van).

Stabil források lényegében egyenlő a saját forgótőke szervezet, bár jogilag nem tartoznak a szervezethez, de állandóan a hátsó a szervezet és a forrásként használt kialakulásának működő tőke.

Ha nyereség hiányzik, vagy ha nem kapnak forrásokat a szervezet elszámolásából, akkor a működő tőke igényét hitelfelvételi források fedezhetik: bankhitelek, fizetendő számlák; a magasabb szervezetektől kapott források, valamint a jogi személyek és magánszemélyek pénzének további vonzereje (kiadott számlák, részvények kibocsátásának stb.),

A forgóeszközök szerkezete az egyes elemek aránya a teljes összegben. A forgóeszközök szerkezete idővel változik.

A működő tőke elemeinek meghatározása és trendek meghatározása lehetővé teszi azok hatékony kezelését.

A működő tőke volumenét és szerkezetét külső és belső tényezők befolyásolják.

Külső tényezők:

1. A szervezet (kereskedelmi, termelési, ellátási-marketing, közvetítő stb.) Hatóköre;

2. Ipari besorolás (találkozásánál két szaporodási fázis kocsin és a fogyasztás - a kereskedelmi generál forgóeszköz, figyelembe véve a szezonális és az egyenetlen eloszlása ​​szabálytalan termelés, a természet és igényeit a szerkezet a fogyasztói kereslet);

3. A szervezet tevékenységi köre, a szervezet méretétől, a forgalom vagy a termelés nagyságától függően (kisvállalkozásoknál - a forgalom nagyobb);

4. Az ország gazdasági helyzete és a kapcsolódó üzleti feltételek, inflációs folyamatok;

5. Az állam adó- és hitelpolitikája, amely befolyásolja a működő tőke felhasználásának hatékonyságát. A tőkepiac elégtelen fejlesztése, a banki hitelek jelentős költsége, a legtöbb kereskedelmi szervezet jelentéktelen pénzügyi lehetőségei megnehezítik elfogadható feltételek mellett a működő tőke beszerzését.

6. A beszállítók és a fogyasztók között fennálló bizonyos kialakult gazdasági kapcsolatok hiánya, ami a készletek kényszerű felhalmozódásához vezet, ami jelentősen lassul a forgalomban.

Belső tényezők:

1. A nyersanyagforgalom mennyisége és választékszerkezete. Minél nagyobb a kereskedelem volumene, annál nagyobb, más dolgokkal egyenlő, a működő tőke szükségessége. Minél hosszabb a hosszabb eladási feltételekkel rendelkező áruk forgalma, annál nagyobb a szükséges és működő tőke, hogy finanszírozza az árucsoportokat ezen csoportok számára.

2. Az áruk szállítási feltételei és gyakorisága. Az áru beszállítóinak távol esése nagy mennyiségű áru importját teszi szükségessé, ami növeli a működő tőke szükségességét. Minél több importált áru, annál kevesebb a működő tőke.

3. A kereskedelmi tevékenység megszervezése (fenntartható gazdasági kapcsolatok fejlesztése kölcsönösen előnyös feltételek mellett, a szerződéses fegyelem betartása, a keringő eszközök kezelésére irányuló intézkedések végrehajtása);

4. Az áruforgalmazókkal kötött települési formák (előrefizetés esetén a forgalomban lévő eszközök iránti igény növekszik, a szállítási feltételek mellett a működő tőke szükséglete csökken);

5. Az áruk értékesítésének szervezete és módszerei (az aktív kereskedelmi formák gyorsabbá teszik az áruforgalmat és csökkennek a forgótőke iránti kereslet).




Kapcsolódó cikkek