50 Előadások a mikroökonómiai előadásról 12
Előadás 12. Kvantitatív hasznosság és kereslet
- egy folyamatos fogyasztásnál a fogyasztott áru következő egységének hasznossága csökken;
- ismétlődő fogyasztási tényezőkkel a jó értékek minden egyes egységének hasznossága összehasonlítható a kezdeti fogyasztás hasznosságával.
Ezeknek a rendelkezéseknek a lényegét az 1. ábrán jól látható. 2.
Ábra. 2. A hasznosság csökkenése folyamatosan
a fogyasztás (a) és ismételt fogyasztás (b).
Félretéve az X-tengely egységnyi jó, és a függőleges tengelyen az típus, ez könnyen össze egy görbe AC (2A.), Amely kifejezetten a csökkenése a segédprogram során egyetlen aktus fogyasztás. AC görbék. A1C1. Az A2C2 (2. ábra, b) ábrázolja a jó egységegységek hasznosságának csökkenését a későbbi fogyasztási műveletekben.
Ezen az alapon Gossen arra a következtetésre jut: "Az azonos fogyasztási cikkek egy atomjai nagyon eltérő értékeket mutatnak."
Gossen első törvénye a gazdasági tudomány számára elsősorban abból áll, hogy lehetővé teszi számunkra, hogy megkülönböztessük a jó tartalék általános hasznosságát és a jó marginális hasznosságát. Ennek köszönhetően egy hosszú távú közgazdász megkérdőjelezte a kérdést: miért drágább egy "gyakorlatilag haszontalan" gyémánt, mint az egyik "leghasznosabb" előny - a víz?
Másodszor, a jó csökkenő marginális hasznosságának feltételezése a gazdasági egységnek az egyensúlyi állapot eléréséhez szükséges feltétele, azaz olyan államot, amelyben a rendelkezésére álló forrásokból maximális hasznot húz.
Gossen ajánlása az optimalizálásról a két előny példaével grafikusan mutatható ki (3. ábra).
Ábra. 3. A Gossen törvényének grafikai ábrázolása.
A kenyér és a tej marginális hasznossága közötti kapcsolat.
Az első kvadráns mutatja a kenyér marginális hasznosságának grafikáját, a második tejben. Ebben az esetben mindkét termék természetes mennyiségének mérési egységeit úgy választjuk meg, hogy egy egységnyi idő alatt kenyéregységet vagy tejegységet fogyasszunk. Az AB szegmens azt az időtartamot jelenti, amelyet a tárgynak a kiválasztott étel fogyasztására kell felhasználnia. A fogyasztás egyensúlyi szerkezetének meghatározása érdekében elegendő, ha a fogyasztó az AB "bar" -ot (vízszintes pozícióját) megtartja a "stop" -hoz, így elfoglalja az A`B pozíciót. Az abszcissza tengelyen lévő "stop" pontok vetülete jelzi a kívánt fogyasztási cikkek számát: Qxl *, Qmol *.
Ábra. 4. A munkaerő marginális hasznosságának csökkenése.
Gossen a gazdasági szereplők viselkedésének tanulmányozására használja eszközeit, nemcsak a fogyasztói terveik kialakításában, hanem az áruk előállításának tervezésében is. Gossen munkája különleges jónak tekinti, amelynek hasznossága az első törvénynek megfelelően változik. De a szokásos árukkal ellentétben a munkaerő marginális hasznossága negatív értékeket érhet el. „Minden mozgás - mondja Gossen - miután már hosszú ideje pihenni, ad nekünk az első öröm Ha továbbra élvezetét ez vonatkozik a fenti törvény esik, ha folyamatos, nullára esett, akkor nem csak megáll .. öröm, de a saját erejével kapcsolatos kiadások folytatásának szükségessége olyan érzést ad, amely az élvezet ellentéte. " Az 1. ábrán. 4 N0 munkaidő - "örömmel", a munka további folytatása - "teher". Annak megállapítására, az optimális arányát szabad és munkaidő Gossen ajánlja a következő szabály: „Annak érdekében, hogy az életben a legnagyobb öröm, meg kell kiosztani, hogy időt és energiát elérésében különféle öröm, oly módon, hogy az érték a határérték egy atom egyes kapott öröm lenne egyenlő fáradtság , amellyel átesett, ha elérte ezt az atomot az energiájának kiadása utolsó pillanatában. " Ez a szabály a 2. ábrán látható. 5, ahol a szám a kenyér egységek (egy egység venni az az összeg, a gabonát, amely gyártható időegység), és a függőleges tengelyen ábrázoltuk a vízszintes tengelyen - a határhasznát kenyér (a felső rész) és a marginális hasznosságát munkaerő (alsó rész). Egy darab CD egyszerre képviseli a kenyér végső hasznosságát és a munka végső terhét: így a kenyértermelés optimális mennyisége Qxl *.
Ábra. 5. A marginális kapcsolat
a kenyér és a munkaerő hasznossága.
A Gossen által a gazdasági szervezetek magatartásának leírásában alkalmazott módszertan a döntéshozatal klasszikus logikájaként lépett be a gazdasági tudományba, amely alapján a piaci szereplők cselekvéseit magyarázzák.