Olvassa el online suttogást a szerző szélén a marshall alan - rulit - 1. oldal
A. SLOBOZHAN fordítása
Egy romantikus történet egy fiatalemberről, aki a Gyönyörű hercegnőt keresi, az eredeti ausztrál folklórra épül.
1. fejezet: Keresések kezdete
2. fejezet Peter találkozik a szürke bőrrel
3. fejezet A megragadó fű völgye
4. fejezet: A szürke bőr harcol az Óriás.
5. fejezet Zivatar a várban
6. fejezet Péter és a szürke bõr fogságban a sápadt boszorkányban
7. fejezet Péter és a boszorkány repülnek a Holdra
8. fejezet A Willy-Willy gyilkos férfi
9. fejezet A csata a kétségbeesett macskákkal
10. fejezet: A Bunyip megjelenése
11. fejezet: Bunyip története
Fejezet 12. A szürke bőr harcol a Bunyip-szel
13. fejezet A kastélyban
14. fejezet A gyönyörű hercegnő
15. fejezet: Három feladat
16. fejezet: A hazugok versenye
17. fejezet Újra megjelenik a tornádó
18. fejezet: Firefox
19. fejezet Vissza a várhoz
20. fejezet Az utolsó küldetés
21. fejezet Péter házasodik a gyönyörű hercegnővel
Írtam: "Suttogás a szélben", miután egy régi orosz író elmagyarázta nekem, hogy eléggé nőttem ahhoz, hogy gyerekeket írjak. Nem szerette, amikor a fiatal írók gyerekmunkákkal kezdtek, majd továbbadtak a felnőtteknek. Véleménye szerint mindennek kell lennie a fordítva. Samuel Marshak volt, nagyon híres író, aki azonban írt első gyermekkori könyvét.
Amikor hazaértem, egy ötletem volt. Azt tervezte, hogy írni egy történetet az ausztrál anyag, ami keverhető boszorkányok, manók és sárkányok - és természetesen, egy hős lehet bárki másnak, kivéve ezt hazudni, Krivoy Mika.
Soha nem írtam külön semmit a gyerekekről, a műveim sosem voltak csak képzeletbeliek, mindig ragaszkodtam a való élethez. De amikor egy tündérmese után kezdtem dolgozni és minden szabadságomat éreztem, azt gondoltam, milyen csodálatos. A könyvből származó munkából örömet szereztem.
(Az "Alan Marshall Tells" könyvből) __________________________________________________________________
Régen régen ott élt egy öregember és egy kisfiú. Az öregember olyan görcsös volt, hogy a Crooked Mick nevet kapta. A fiú neve Péter volt. A kéményen és két ablakban lévő kunyhóban, ahol éltek, a kutya ugatás nem hagyta abba a napot. Az a tény, hogy a Bush bokrok körül kunyhók voltak olyan vastag, hogy a kutya egyszerűen nincs elég hely csóválni a farkát és ugat, mert anélkül, hogy ez teljesen lehetetlen, hogy ugatott a házban.
A kunyhóban két szék, egy asztal és két ágy volt. A nyílt kandalló fölött egy csillogó tábori vízforraló láncon lógott a mennyezetről. A falba vezetett fából készült szögek lógtak a sárkányokon és a nyeregeken. A falon egy rúgós lovat ábrázolt egy lovas. Ez Krivoy Mick volt. Két könyvet találtak a könyvespolcon: egy a lovakról, a másik a gyönyörű hercegnőkről. A ház tetején lévő gerendák között az oposzok vezetett, és a padló alatti burkolatokban éltek banditák.
Krivoi Mick volt a világ legjobb versenyzője. Lóháton állhatott, amikor rúgott, lóháton feküdhet, amikor rúgott, leültett, és kávét iszogott, amikor rúgott. Ő lovagolt lovak bucked olyan magas, hogy tudta sapka fogás néhány csillag, ő lovagolt lovak bak olyan sebességgel, hogy még ledobta a felperzselt márka. Lovagolt fehér lovon, lovagolt egy fekete ló, lovagolt egy tarka ló - de egyikük még soha nem esett le a földre. Mick és Péter görcsösen megtanították lovagolni.
Peternek volt egy fehér lova, amely gyorsabban versenyezhetett, mint a szél. És a szépség, mintha egy madár lenne, és úgy tűnt, hogy a lába alatt a szárnyak nőnek. Amikor a vihar és mennydörgés tele a cserjések a bokrok, és a repülő a felhők a baleset villám keresztbe tett kardok, megvilágítva az eget, Peter futott át a rossz időjárás, ugrás keresztül minden villám, mielőtt ideje lett volna, hogy menjen el. Ebben az esetben, egy fehér ló felemelte a fejét, és nyerített a szél, és hosszú farka és egy bozontos sörénye lobogott, mint a bannerek. Ő versenyzett Peter olyan gyorsan, hogy nem volt ideje esni nem egy csepp eső és könnyen kezelni pata földet, amely nem összetörni egy szál virágot, hogy ne lőjenek le minden cseppek gyöngyök füves.
Ha egyszer az úgynevezett déli szél, és a hangja morajlott, mint a mennydörgés: „Hé, fiú, fehér ló vágtat keresztül a villám Megáll egy percre szeretnék beszélni.” Elhagyta a vihart, felhők köpönyegébe burkolva, és leült egy rönkre. Ez volt egy öregember, hosszú ősz szakállal, amely szikrázott esőcseppek és a fiatal szemmel - fényes és csillogó, mint egy fiú.
A dél-szélre ugrálva Peter elhúzta a gyeplőt, és a ló a hátsó lábán állt, lehajolt.
Ő, a szél és a nap lánya, a hegyekben és a széles völgyekben viharoskodni akart, ahol tényleg futhatott volna. Peter azonban megpaskolta a marmagát, és azt mondta: "Várj, várj", és megállt.
- És te csodálatos lovas vagy! - kezdte a Dél-szél. "Nagyszerű, hogy a lovad ugrik át a felhőkön!" Mi a neve?
- Holdfény, Holdfény.
- Moonlight! - ismételte meg a South Wind. - Gyönyörű név, és ami a legfontosabb, mert a hajja olyan, mint a hold. Nem akarsz Moonlightrel dolgozni? Mossom a Földet, és tisztán tartom: leveszem a halott leveleket, és esővel vizet adok. Ha egyetértesz, az életed szép lesz! Bevezetek benneteket a testvéreimnek - az Északi Szélnek, a Kelet-Szélnek és a Nyugati Szeleknek, és segítenek bennünket a vándorlásaink világszerte. El fogsz repülni előttünk és vezetni minket a hegyeken és a síkságon. Felhőket kötünk a nyereghez, és elviszi őket a Mulgus sivatagba, a Spinifex földjeire, amelyek a part menti hegyeken túl vannak. Az esőt a sivatagba viszik, ahol csak homokviharok élnek, és ezen kertek sivatagai virágoznak.