Az erdők funkciói

Az erdők vízvédelmi szerepe. Az erdő közvetlen hatással van a folyók hidrológiai rendszerére: a párolgás, a felszín és a belső elfolyás mennyisége általában a vízmérlegen. Az erdőben a talajok nedvességet igénylőbbek, nagyobbak, mint beszivárgásuk. Ezért a felszíni lefolyás jelentős része itt szárazföldi talajvá alakul. Télen a fák és a bokrok lombkorona alatt hó gyűlik össze, míg a hómentes területekről a hó a szakadékokba, gerendákba és völgyekbe fúj. Az erdőben kevesebb szélsebesség, alacsonyabb levegőhőmérséklet és következésképpen kevésbé intenzív párolgás. A laza erdei alom és a mohák nagy nedvességtartalommal rendelkeznek. Nyáron megakadályozzák a nedvesség párolgását a talajból. Mindezek miatt az erdők alatt a felszín alatti vizek tartalékai nagyobbak, mint a fák nélküli terepen.







Az erdőterületeken a felszín alatti vizek egyenletesen táplálják a folyókat és a folyókat egész évben. Ezért az erdei folyók lefolyását nagyrészt szabályozzák. Az erdőborítás és a felszíni vizek mennyiségének közvetlen kapcsolatai vannak. Így a Kelet-Európai síkság közepén egy fás területen, a felszíni lefolyás az éves csapadékmennyiség 65% -a. A 20% -os erdős burkolat 14% -ra csökken. Ha a terület teljesen erdős, a felületi lefolyás nem haladja meg az 5% -ot. Így az erdők sajátos tározók szerepét töltik be. Az erdők vízmegőrzési értéke alapján az optimális erdei borítás a síkságon 25-30%, hegyvidéki régióban pedig 35-50%.

Az erdőterületeken felületi lefolyás érvényesül. Ezért az erdőirtást rendszerint a folyók árvízének növekedésével, a szintek emelkedésével kíséri. A Sárga-folyó medencéjének nagymértékű áradása, a Mississippi, a Visztula és sok más folyó katasztrofális kiömlése nagymértékben összefügg a vízgyűjtőik erdőirtásával. Amikor az erdők megsemmisülnek, a folyók földi etetése csökken, ami alacsonyabb szintre csökken. Így az erdők nagymértékben szabályozzák a folyóvizet. Annak érdekében, hogy ez a funkció maximális hatékonysággal jelenjen meg, egyenletesen kell elhelyezni a vízgyűjtőn keresztül.







Az erdők talajvédelmi szerepe. A felszíni lefolyás csökkentésével az erdők megakadályozzák a talaj szennyeződését és mosását, és megolvasztják az ömledékeket és az esővizet, fontos talajvédelmi faktorként működnek. Így az erdei puszta megfigyelései azt mutatták, hogy a gőz alatt 18 cm vastag talajtakarót 15 év múlva lemosják a mezőről, rengeteg réti fű alatt - 3000 évig és az erdő alatt - évezredeken át. Az erdők csökkentését a talajtörés folyamatainak éles növekedése kísérte. Így a síkvidéki nedves trópusi erdők talajvízzel történő leöblítése évente 0,2-10 t / ha, a fa kultúrák ültetvényeinél 20-160, a szántóföldön pedig 1200 t / ha. A trópusok számos régiójában az erdők helyén kialakuló, kopott területek nagy területei a talajok intenzív öblítése következtében a mezőgazdasági földterületen keletkeztek.

Az erdő megbízhatóan védi a talajt a deflációtól, és határozottan rögzíti a mozgó homokot. Erdőterületeken folyók, tározók, tavak szinte nincsenek. Az erdők csökkentése éppen ellenkezőleg, mindezen folyamatokat súlyosbítja. Például Indiában, a vízzel védett erdők megsemmisítése következtében a legtöbb víztározó élettartama 50% -kal csökkent.

Az erdő terepi védelmi szerepe. Az erdők védik a mezőgazdasági földeket és terményeket a káros természeti folyamatoktól. Az erdők által körülvett szántóföldek mikroklimatikus viszonyai kedvezőbbek a mezőgazdaság számára - kisebb hőmérséklet és szélsebességű amplitúdó, nagyobb relatív páratartalom és gyengébb turbulens hőcserék. Mindez a nem-produktív párolgás csökkenéséhez, a hideg szél és a száraz szél hatásának mérsékléséhez, a termőképességű talaj nedvességtartalmának növekedéséhez és végül a magasabb hozamokhoz vezet. Az erdők által körülvett területeken a növények stabilabbak és kevésbé érzékenyek az időjárási ingadozásokra. Az erdők erdővédelmi és talajvédelmi funkcióit bizonyos mértékig erdei szalagok hajtják körbe és gerendákon, a mezők szélén, a lejtők lejtőin. Az erdei sávok sűrű hálózata kedvező feltételeket teremt a magasabb és stabilabb hozamok eléréséhez.

Ugrás az oldalra: 1 2

Egyéb cikkek

A dioxin expozíció higiéniai és ökológiai következményei
A vegyi anyagok ipari termelésének folyamatos növekedése és a termékskála bővülése, ami a fejlődő technológiák növekvő igényeihez kapcsolódik, elkerülhetetlenül magában foglalja az általuk okozott környezeti biztonság növekedését. Forrásai hatalmasak.




Kapcsolódó cikkek