A javasolt feltételek mellett
Között egyensúlyozó delirium tremens és az álmok esik le, ahol már örvénylő között sör állvány és a nagykövetség az elmaradott országokban nem sikerült megtanulni egy új nyelvet továbbra is viseli a szokásos értelmetlen Szakadt klausztrofóbia és a félelem a nyílt terek
Erőltetett útban a „több” és „már” Mint egy repedés a falon a kínai Reading szemében a szomszédok kérdés - Mikor indul újra? Szomorú szemmel nézek, mert a kérdés nem számomra - Igaz, pontosan ezt akarom tudni
Mennyit hasonlít össze "tegnap" és "ma", a félelem mennyisége mindig állandó, ezt biztosan tudom, de ki fogja hinni nekem, hogy igazam van? Számomra - a Tver olajbárók leszármazottaihoz az alkoholos kleptománhoz? Számomra, akinek a hivatása éppen kiengesztelődik Kinek a kõje a keresztelõ?
Választhat a jobb és a bal között Ugyanaz, mint az arzén és a sztrichnin között A kasztráció és a Harotiri lobotómia között megjelenik a bűnösség. Annak érdekében, hogy ezeket a játékokat játszani kell, hogy lesz az utolsó kurva, - mondta nekem a nagy pimp és peregryz köldökzsinórt
Nyugat a Nyugat. A Kelet a Kelet. De amikor kiütöd az agyad. Mindegy, hogy ez egy baseballütő vagy egy nyírfa. Szexuális kiválasztás és a vitalitás elleni küzdelem Nem vagyok olyan közel. Úszni fogok, mint Laura Palmer
Között élő kanyaró és AIDS szülésznők pofon egy golyót a fejébe haszontalan, hogy készítsen egy menekülési vagy támaszkodnak megbocsátás. De amikor iszol azok számára, akik már nincsenek Amikor meghallja hangjaikat A halál csak egy változás a Kommunikációs körben
És beszorult növény- és állatvilág, nincs remény a kiürítési beteg, mint a herbáriumi szabadságszerető, mint egy anyajegy én már ragasztani a kontroll csíkok között a terület és foglalás Amennyiben túlélni - nem jelenti azt nyerni. És fordítva.
Mozgó dolgokat
A csótányok aludni, veszteségek számlálása. Barna foltok a mennyezeten Fénycsík az ajtó alatt. Szédült reggel. Negyed-hat. A falakon lévő árnyékok élesebbek. És valaki sétál a szomszéd szobában, mozgatva a dolgokat.
Valaki sétál a szomszéd szobában, Tinkling a kulcsokkal, Mindenfelé elhagyja Zsirentes nyomatait. Talán a Wrestlers For Everything? Talán Crack Rangers? Ki jár a szomszéd szobában, mozgó dolgokat?
Vagy ez csak számviteli óra, vagy a történelem vége. Akár megfigyelik a csapdákat, akár megjelölik a területemet. Crackles, piros-meleg, tűzhely. Kattintson az atkákra. Miért járnak a szomszéd szobában, mozgatják a dolgokat?
Készen állok, de nem tudom, miért. Igen, nem számít. Kérem, ne üljenek be - Semmi többet nem fog megjelenni. A jelek nem hazudtak. Az előrejelzések igazak voltak. Az álmok prófétaiek voltak. És akkor valaki sétál a szomszéd szobában, mozgatja a dolgokat.
Már nem kétlem, hogy eljöttek. Valamilyen okból nem érzem magam énekelni, gondolkodni és sokszorozni. Buddha vagy kert lehetett, vagy valami pohlesche. De mindannyian járnak a szomszéd szobában, mozgó dolgokat.
Nincs jó alvás (az elmúlt húsz évben)
Felébred későn, keményen összeomlik összeolvadt szemét, ő húzza a gyűrött ágyban aranyeres segg, morogja vértelen ajkak, majd a WC - „Nem egy jó éjszakai alvás az elmúlt húsz évben. "
És tükrözi a ferde tükör a tízezredik időben, ő összekeveri a konyhába és papucs begyújtja a gázt, de a falat bámulta bambán, suttogta, megfeledkezve ebéd - „Nem jó alvás az elmúlt húsz évben.”
A feleségem öt évvel ezelőtt felakasztotta magát, Anélkül, hogy levelet hagyott volna, a lánya azonnal elhagyta otthonát, miután a legidősebb fiú elment. És a barátok közül csak az állandóan másnapos szomszéd volt. És nem egyetlen jó álom az elmúlt húsz évben.
Lement a postaládába. Ő játszik a kulccsal a zárban. Újságokból érkezik, rázkódott kézben, de az egyetlen dolog, amit gondol, az újság lapjain. - Nincs jó alvás az elmúlt húsz évben.
Leül egész nap a megereszkedett fotel, mozdulatlanul, akár egy emelvényen, és próbálja megjegyezni, amit soha nem tudta, és a virágok az ablak szaga zokni, és az ablakpárkányon por nyereg, és nem jó alvás az elmúlt húsz évben.
A nap gyorsan halad. Szóval, hamarosan le kell aludnom. Az ablakok alatt - a járókelők hangja, akik sétáltak, de senki sem a polgártársa előtt, nincs üzlet. És nem egyetlen jó álom az elmúlt húsz évben.
És, razvorivuv szaga a penész félig romlott rongyok, ő veszi a mélyén a mezzanines Vadász puskát. Egy könnycsepp csúszott le az arcán, sápadt nyomot hagyva. Nem egy jó álom az elmúlt húsz évben.
És szorosan összeszorítva a fegyvert a kezében, Mint egyszer, nagyon hosszú idő, jön az ablakhoz, és kinyitja az ablakot. És csak egy gondolat egy elszáradt agyban. Kihúzódott, mint egy csuklya - Nincs jó alvás az elmúlt húsz évben.
Óvatosan felhúzta a kalapácsokat, és az arca árnyékozik, amikor látja az első cél látomásának rést. És jól olvasta a szemében, Hosszú elveszett szín - Nincs jó alvás Az elmúlt húsz évben.
Megrántotta a fogát, sürgette a leereszkedést, felrántotta a bal szemét, és soha nem hagyta ki, amíg a lőszer elfogyott. A kiáltások megszűntek. Elindult az ablakon, levetkőzött, és kikapcsolta a fényt. És húsz év alatt először elég volt az álmában.
Elülső vonalbeli veréb
Szürke frontvonalbeli veréb, szétzúzom a sáfrányban. A csapatok harci szelleme minden nap gyengébb - A rendelkezések nem hoznak egy hetet.
Az éhség és a tetvek helyzetére. A hátsó rots, fojtogató a bűz. A fél-Európa romokban fekszik, a császári vágás.
Az ereklyéket kisiklották. A lakosság kirakodó köteléket. A gyalogságnak véres hasmenése van. A Legfelsőbbnek van az agy szifiliszja.
Szürke frontvonalbeli veréb, Minden a füstben és a kagylók szeletében, gőzzel olyan, mint egy dobozszerű kígyó A felosztások rovására.
Az isthmus lecsap. Zeppelinek úsznom kell. Az új katonai doktrína áldozatai vándorolnak a porban.
A fenevad elfogy az égő erdőkből. A hal csendben felfelé mozog. Egy polgár sír a templomába, Okhuev pánik pletykák.
Szürke frontvonalbeli veréb, Kikerülve a tartályból, körbejárom a bánat táját, A halál és a sérülések táján.
Sem a pillangó, sem a méh, egy olyan éles csőr, amely még soha nem emelte fel, a gonosz ellenállás és a mikrobás pacifista fertőzés jelképe vagyok.
Szuperszonikus magasságban vagyok, kiterjesztem hatalmas szárnyaimat. Az a gyermekkora, aki a géppuska fészkel, mivel a gyerekkora gyűlöli az erőszakot.
Szürke frontvonalbeli veréb, világméretű tűz miatt égettem géppuska-robbanásokat.
A szél hordozza az újságdarabokat A korai békének ígéreteivel, és a parasztgyermekek bámulnak, hogyan kell lelőni a sivatagokat.
A folyón kívül a nap áll. A tengeri köcsög virágai esik. A kegyelem nővére egy megerőszakolt veréb megjelenését látja.
Szürke frontvonalbeli veréb, hamarosan nem szoktam elhallgatni. Édes füst hordozza a sztyeppeket. A nap üres. És a fosztogatók feltérképeznek.
Nem értek egyet
Nem tudom, hogy gyönyörű-e, de az, aki öt éve látta. És ma nem felejtheti el, hogy csendes nevetés, gondolkodó tekintete. Most a szemében - valami rasszista, hangja - mint egy üveg kés. Most az Orosz Társaság a Beaten Wives elnöke. Egyszerre eloszlatunk.
Mindig volt valami a képen, a Manners remek. A gesztusok könnyűek. Ő volt az egyetlen, aki nem úgy nézett ki, mint egy néger, amikor hangosan felolvasta más emberek verseit. Sajnos maga sajnos rossz költő volt, természetesen nincs hibája. Vannak olyan pletykák, hogy most fosztogat valahol a mongol-albán háború zónájában. Egyszerre eloszlatunk.
A járókelők döbbentek a sétaból, csípőjét harcra hívták. A szerelmesek felesége álmodott, hogy olyan, mint ő, a férjei barátok voltak egymással. Azt mondják, hogy most száműzetésben van, vallásos iskolát alapított. Most pénzt takarít meg a műtétre, megváltoztatja a szexet. Egyszerre eloszlatunk.
A vernissages dísze, a prémium és a jam seishenov, a csendes folyó tükröződése, úgy tűnt, valami földönkívüli, még a saját nyelvét sem beszélte. Az új barátai köre nagyon kicsi, és az utolsó dolog, amit hallottam róla: "A boldogságod, ha nem érzed őt, aki most úgy tartja, hogy a tiéd".
Minden, amit tett, ő őszintén szólva, Már tudta, hogy ez nem ment meg semmit. Csak ő tudta írni ezeket a dalokat. Nem sokan voltak közülük. Minden volt. Az elmúlt négy évben ő volt ott, ahol a tiéd már senki sem vesz el tőled. Késő volt a temetésért. Remélem, hogy megbocsátott nekem. Mi megosztjuk.
A hiba kerítésén
Kedves, úgy tűnik, a kudarc szélén állunk. Rádiónk meghalt. Farkamat mögöttem. Azok, akik bízhatnak benne, annyira keveset mondtak - Őszintén szólva, egyedül.
Drága, összekapcsolt - állandó italkülönbség. Az összes postai galamb meghalt régen. Kedves, úgy tűnik, hogy csak ketten maradtunk, és nem engedhetjük meg velünk a kapcsolatot.
Drágám, minden ásításom, az ellenérzékelés az én utolsó cache-jámat fedezte le. Mindaz, amibe én van, egy mérgező ampulla, melyet a galléromba varrtál.
Drágám, a jelek ismertek: fotobotok - minden sarokban. A kordon elleni harc a harcokon kívül haszontalan - nem emlékszem, ki vagyunk hátul.
Drágám, szörnyen büdös a föld alatt, öt perc a motoron - a legközelebbi börtönbe. Nem reménykedünk, hogy ugyanazok a idióták, mint mi.
Drágám, ugyanazon az estén fognak engem. Nem bírhatok kínzást. Előre sajnálom, de legutóbb elmondom neked. - Talán legalább el fogsz menni.
De mit akar mondani
Tífusztól nyugatra. A pestisről keletre. A mongoloktól északra. A teutontól délre. A fagyos földön. A kanca farka mögött. Lábak a párnákban. A bordák alatt van egy horog. Éljen az evakuálás. Éljen az evakuálás. Éljen az evakuálás - Valamit mondani fogunk.
A tengerből Monaco-ban. A bokroktól Bagdadig. A fehérektől a Yakutiaig. A vörösektől Tibetig. Az ítélet végleges. A kifejezést nem vágjuk le. Sem amnesztiával. Nem az elmúlt években. Éljen a kivándorlás. Éljen a kivándorlás. Éljen az elvándorlás - Valamit mondani fogunk.
A kerekítéstől a kútig. A pogromtól az alagsorig. A Gestapótól a mocsarakig. A lázadás rendőrségtől az erdőig. Hasi az ablakokon. Orr az aszfaltban. Ezután mindenki megmentette magát. Éljen az átadás. Éljen az átadás. Éljen a kapituláció - Van valami mondanivaló.
Nos, Alenushka, úgy tűnik, rossz a testvérével? Kid hagyott benneteket. De várj, te kis bolond, ne aggódj - Alenushka, minden rendben lesz.
Szállj le a kavicsból, ne rohanj a vízbe fulladáshoz, Vedd le a nedves sundresset könnyből. Hiába kopott a kopájából. De hol van egy üveg egy ilyen vadonban.
A környéken vannak botok és toadstools - A bátyja nem megy sehova. Most, ha ki nem jött a tartályból. És a patakról - ez egy ostobaság.
Nos, egészen más dolog! Azt hiszem, már érted - Nézd ezt a testet! (Még nem beszélünk a lélekről.)
Ne sírj, Alyonushka, - a lelkem szakad. Időközben a bátyja nem jött, üljön le, ne hallgasson senkit. Szeretett, minden rendben lesz.
A Javasolt feltételekben
Facsart mint egy üres töltényöv, kopott, mint az A-moll akkord, nem tudja, hogy a keverék a táj, a csendélet I. díszítik.
Ez a szerep még gyötrődni fog. Végső megoldásként - az újra-epizód. Kétszer nem mehetsz ugyanazon a folyóba, bármit is kipréselhetsz a jégről.
A helyzet fájdalmasan ismerős - A szennyeződés a hallókészülékben van. Az én periszkópom trachoma. Az átültetett szövet nem gyökeret vert.
Függetlenül attól, hogy túl hosszú volt a fékezés útja, vagy csak az étel nem a lóban van. Még a meteorológusok sem hisznek nekem, a szomszédai feleségei nem akarnak engem.
Már kitaláltam, hogy a szexuális szimbólum nem válik - a hegek nem díszítik, de könnyedén azonosíthatók.
De bár a vivisektorok nem felejtik el a késeket élesíteni Rendszeresen, A reggelen a szoba ablakai piszkosak: Ez azt jelenti, hogy még életben vagyok.
Még életben vagyok, nem azért, mert nem hálókkal szőttem. Túl nehéz túlélni valakit, aki nem ismeri a saját útjait.
A nagy események előestéjén annyira elkeserítő volt, hogy nem szerepeltem a menüben.
Remélem, ezúttal el fog végezni. És ha a boncolást nem kerülik el, hagyja, hogy a győztes mindent megkapjon - Ez valóban kár.
Amit a levegőben viselnek, a légvédelmi fegyverektől, hogy ne lehessenek. A hó már az ablak alatt nyikorgott. Ebben a házban talán jobb, ha nem élni, de ha élni fog, akkor jobb nekem.
Ki van az üvegen. Ki a tű? Kolobok rothad a fejből. Maradj - mi ketten vidámabbak Vigyázz, hogy a varratok eltérnek egymástól.
Csak ne kérdezd meg, hogyan hozott ide, és mi mozog ott, messze. Arra gondolni, mintha megpróbálta kitalálni a szakadt kézzel.
Én is itt és most nem szeretem, de gyönyörű szemekből könnyek gyűlnek le. Ha az angyalaink elfordultak tőlünk, akkor nyugodt számunkra.
Folytathatod a terveket. Bátran kölcsönözhetek. Azok, akiket az istenek szeretnek, korán mennek. Képzeld el, mennyi ideig fogunk élni!
Mielőtt.
A szemeid előtt hozzászokik a sötét zsírhoz, mint egy fekete föld Csak te tudsz megbocsátani mindent Mielőtt a szemed megszokja a sötétséget
Mielőtt a szemeid hozzászoktak a sötétséghez Milyen egykor, hosszú ideig közeledsz hozzám? Mielőtt a szemed megszokja a sötétséget?
Mielőtt a szemem hozzászokik a sötétséghez És az én gondolatom nem fogja elhomályosítani az üveget Az ujjak emlékeznek a melegedre Mielőtt a szemed megszokja a sötétséget
Mielőtt a szemek hozzászoktak a sötétséghez Már tudni - mi lesz utána A neved kilélegezni egy szakadt szájjal Mielőtt a szemem hozzászokik a sötétséghez
Mielőtt a szemem hozzászokik a sötétséghez És a kutyák örökre elveszítik a pályámat Remélem, hogy újra láthatja a pályáját A szemeid előtt megszokja a sötétséget