Read Online - Sergei Mikhalkov

Szergej Vlagyimirovics Mihalkov

Szergej Mihalkov

Volt egyszer egy közönséges kecske. Mint minden kecske, kicsi volt, de makacs. Azt akarta, hogy a dolgokat a maga módján. Egy nap eszébe jutott, hogy hagyja, hogy elmenjen a háztól.







- Ne menj el! - figyelmeztetett az anyja. - felhők gyülekeznek. Legyen a vihar.

- Nem vihar nem lesz! - kecske válaszolt és elvágtatott az ösvényen, hogy egy távoli erdőben.

Az erdő, sötét volt, és hamarosan még sötétebb. A tetejét a magas fenyőfák hajlítva széllökések erős szél. Nagy fekete felhő lógott a legtöbb erdő. Hirtelen egy villanás vakító villám, és a mögötte jött a fülsiketítő mennydörgés.

Magán kívül félelmet, a kis kecske futott a sarka. Úgy tűnt neki, hogy a villámlás és mennydörgés kergeti őket: mert szikrázott és zörgött mögötte. Végül egy nagy fekete felhő tört, és azt öntjük eső félelmetes. Teljes folyamatát hideg víz elérje a gyereket, aki minden futott és futott. Már elfogyott az erdő, és most lovaglás egy ismeretlen mezőn. Ő volt ázott a húrok az utolsó szőrszál a testet, és az eső nem engedte fel. Amikor az összes víz folyt ki a felhők és az ég kitisztult, kecske találta magát egy kis sziget a tó közepén. Mindent körül került víz alá. A víz itt-ott, ragasztás csak a tetején bokrok. Mielőtt a száraz parton messze volt.

Kecske nem tudott úszni. Nem volt más választása, mint várni a mentő. Reszketett a hidegtől, leguggolt, és várt.

Hamarosan meglátott egy ismerős disznók. A semmiből ő vitorlázott már a hajón.

- Ments meg, Malacka! Vigyél a szigeten! - könyörgött kecske. Vigyél magaddal!

- Számomra az a hely kicsi! - morgott válaszul és Pig, ringató a hullámok, úszott nagyon közel van a szigeten.

- Szégyelld magad! Sneezy! Sneezy! - kétszer tüsszentett utána kecske, ami még nem volt ideje, hogy száraz, de már sikerült megfázik.

Malac hajózott hajóján, és a kecske maradt egyedül.

Ugyanakkor úgy tűnt, a parton az erdő rablók. Ismertek voltak vérszomjas rablók Wolf és Wolf. Wind donos saját rablók barlangjává illata nedves kecske gyapjú és szaguk elérte az erdő szélét.

Az első dolog, amit meglátott, egy új tavon, és a tó közepén, egy kis szigeten, egy kisgyerek.

- Sokáig már nem élvezte a friss kozlyatinkoy! - dörmögte az öreg farkas.

- Édes darab! - Wolf megnyalta.

- Hogyan tudjuk elérni? - mondta az öreg farkas. - Lehetséges lenne, hogy úszni, de én nem szeretem, hogy fürödni vacsora előtt!

Nem sokkal gondolkodás, a rablók elbújtam a bokrok. A kecske, gyanítva semmit, csak ült tovább a szigetén.

- Tényleg, én meghalok? - gondolta a szegény kecske, aggódva nézett körül. - Hamarosan az éjszaka, és van, amit senki kivédi.

- Háp! Háp! - hallotta hirtelen over-the-fej gyerek.

Kecske felnézett, és látta, hogy egy vadkacsa vadkacsa.

- Háp! Mit csinálsz itt? - Mallard kérték, hogy egy kört a sziget fölött.

- Nem látod? - panaszosan válaszolt kecske. - ülök, és várja a segítséget. Nem tudok úszni, repülni is, és hogy milyen messze a parttól!

- Jó! - Mallard mondta. - Légy türelmes és várj. Segítünk! Ezekkel a szavakkal repült fel magasságú és gyorsan eltűnt a szeme elől.

A hír, hogy a kis kecske volt a baj, mint a távíró, elterjedt a környező erdők, mezők, mocsarak.

Kevesebb, mint egy óra múlva, egy zöld réten összegyűlt a jó állatok és madarak. Rode nyúl, húzta Beavers jött Daru. Heron öregasszony hozott magával két pelikánok, aki maradt, mielőtt délre repült.







Tőkés Tőkés mindenkinek azt mondta, hogy ő repült át a réten, ami lett egy tó, és hogyan látta egy kis szigeten magányos gyerek veszélyben.

- Segítenünk kell neki! - fejezte be a történetet.

Minden egy, megállapodott a tőkés.

- Segítenünk kell! - mondta kórusban nyulak.

- Megmentettek! - mondta daru.

- Segítség! - Heron mondta, és nézte a Pelican.

Azok némán bólintott.

- És hogyan? - Megkérdeztem csak podletevshy Stork.

- Meg kell építeni egy tutajt, és elvinni a kölyköt a szigetet! - Beavers kínált.

Ők voltak építők és mindig kínálnak valamit építeni.

Aztán elkezdett munkát. Beavers azonnal leütött egy nagy fa. Mögötte esett a második a második a harmadik.

Nyulak tisztítjuk a fatörzsek és ágak a csomó. Daruk készen húzta bejelentkezik a tó partján és azt köti őket 1-1. Minden esetben találtak.

Hirtelen, a közepén a munka jött Sparrow.

- Most láttam egy gyerek! - tette csiripelte, lihegve. - Ő sír. Ő éhes. Ő volt a reggel nem evett semmit.

- Meg kell etetni! - mint mindig, kórusban mondta nyulak.

- Takarmány! - megállapodott Daru.

- És posytnee! - Beavers kínált, de nem nézett fel a munkájából.

- És hogyan? - kérdezte a Gólya.

Heron nem szólt semmit. Csak nézett nyomatékosan barátai Pelikán. Ők megértették, és csendesen kinyitotta a nagy csőr. Minden tasak alatt csőr volt eldugva egy tisztességes kínálat a friss halat. Ezért voltak néma egész idő alatt!

- Háp! Kecske nem esznek halat! - kiáltott fel egy vad tőkésréce. - Nem tudod?

Pelicans egymásra néztek, és lenyelte a halat, gyorsan megszabadult zsákok. Két fürge nyúl eltűnt, majd visszatért nyalábnyi friss sárgarépa és káposzta.

Pelikán szájtátva csőr, üres zacskó tele zöldségek és a futás, levette után a kíséret - Sparrow.

Néhány perc múlva úgy esett adagokat közvetlenül a lábát egy gyerek boldog. Szabadítani a terhet, Pelicans visszafordult a partra, ahol a hihetetlen ütemben zárulnak tutajt.

De rablók barlangjává is éber. Ott élezése kések és melegített víz a kazánban. És három leginkább kétségbeesett bandita, három fiatal farkas, lovas három vastag rönköt úszott a sziget felé, amikor a panaszos bleating kicsit buta kecske.

Jó, hogy a rablók észre legyek már billegető. Idővel ő repült, arra a helyre, ahol a hű barátok működött.

- Inkább, barátaim! Siess! - ő csiripelte, körözött az építők hódok. - Nem lehet fogni! Rablók úszni a szigetre!

A tutaj majdnem kész, és tolta a vízbe. Egy pillanat, és ő rázta a hullámok, távolodik a parttól. A csapat egyre jobb Zajcev vitorlát. Ezek megparancsolta a legbátrabb nyúl, becenevén Trusohvostik.

Addig, mindazok, akik szárnyai voltak, a levegőbe emelkedett. Először mászott Daruk, majd egy vad tőkésréce, gólyák, gémek. Rátérve az erdő, hogy alakult egy háromszög, és elindult a sziget a tó közepén.

Zsiványok teljes Wolves dolgozott az evezők halkan beszélgettek egymással.

- Már közel! - mondta az egyik. - A közel!

- Bárhol, hogy nem megy el tőlünk! - a második farkas. - Ne menj el!

- mi zsaru most! - mordult harmadik rabló. - markoló!

De ott volt! Alighogy a rablók tudták, repültek barátságos madár: a csőr éles fájdalom hasított a farkas nyakára. Crane sikerül Stork Stork - Heron. Rablók volt hova menni, és ott jött le Pelikán. Repültek lassan, mert ebben az időben töltöttünk kövekkel. Minden nagy terhelés úgy záporoztak a farkas feje. Ez már a rablók nem bírta. Megragadása mancsát a fej, üvöltve a fájdalomtól, elvesztették az evezőket, és beleesett a vízbe. Mentse a saját bőrét, azon voltak, hogy térjen vissza, hogy partra úszni, de dlinnoklyuvye madarak köröztek felettük, és nem ereszt addig, amíg az utolsó rabló örökre eltűnt a víz alatt.

Nos, a tutaj partra a szigeten. Kecske boldog megcsókolta Trusohvostikom és szívből megölelték egymást Hare külön-külön.

Jobb a tutajon nyulak tüzet gyújtott a Goat tudta felszárad és felmelegedjen.

Nem fogjuk leírni a visszatérés a gyereket haza a szülei. Mi csak azt mondják, a bizalom, hogy két napig ő megsérült ülni a farkát. De ez várható is volt.

A harmadik napon kecske és kecske egy vacsorán meghívott mindazoknak, akik részt vettek a mentési egy fiatal kecske. Senki sem elfelejteni. Volt egy hely a veréb, és wagtails. Egy hely, ahol a becsület ül vadkacsa Mallard, aki először jött a támogatás egy kicsit makacs.

Hirtelen hívatlan, mondta Malac.

- Hol a helye? - ő morgott tovább a kezét. De válaszul, ő az ajtóra mutatott.

- Ez az a hely, csak azoknak, akik tudják, hogyan kell segíteni egymásnak a bajban! udvariasan, de határozottan és szárazon mondta fogadó Kecske házat. - Te, a szomszéd, jött, mint egy disznó?

Tehát Malacka és üres kézzel.

És a ház, a kecske és a kecske késő este hangzottak a dalokat és a nevetés, de a válság szárak.

Tehát, az ünnepi asztalnál, a kör az igazi, igazi barátok, hogy véget ért boldogan és szórakoztató történet, amely véget vethetett volna nagyon szomorúan.


Oldal létrehozott 0,0318160057068 mp.




Kapcsolódó cikkek