Mindig is lenyűgözött az a kérdés, hogy miért a kedvenc költők helyezték hősök
Mindig is lenyűgözött az a kérdés, hogy miért a kedvenc költők helyezték karakter a szerelem és a halál. Ez nem, hogy a saját válaszait is, de a lényeg az, hogy megértsük, miért jobb, ha nem találják meg ezeket a verseket.
Ha a szeretet időtlen idők óta volt a múzsája költészet, a halál mindig is a múzsa a filozófia. A középkorban, Villon és Khayyam halála először lett a múzsája költészet, de az igaz szerelem tudnak találni csak néhány verset. Különösen a költészet a szerelem és a halál semmi köze rögeszmés refrénje a középkori költészet a keleti, az a tény, hogy a szeretet erősebb a halálnál. Ibn Hazm egész fejezetet szentelt tanulmányában, hogy a halál szerelmi költészet, hanem a szerelem és a halál, ott született Andalúziában, de nem az értekezések és népdalok flamenco.
Garcia Lorca írta: „Minden országban, a halál végét jelenti jön - és a függöny esések és Spanyolországban van Spanyolországban a függöny csak, és felvet számos ember él Spanyolországban, mintha csapdába esett a négy fal haláláig, csak rájuk .... húzza a nap halott Spanyolországban - több élve, mint holtan a világ más részein :. fáj profil borotva viccet a halál és a csendes szemlélődés az ő hozzászokott a spanyolok mind a legjelentősebb Spanyolország utolsó fémes íz a halál”... A. By the way, egy csók, az úgynevezett édes költészete a mórok, sőt, van egy kis ízelítőt a vas. Szerelem Andalúziában nem veszi észre középtónusokat, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a fenyegetés az acél pengék. Az andalúz dal: „Ilyen a szórakoztató: Dobáltam kavics a tengerbe, olyan fájdalmas, véres fröccs” nem tesz említést a szerelem vagy a halál. De figyelembe véve a jellemzőit dél-spanyolországi világosan látható közöttük, sőt anélkül, hogy libabőrös bőrén bátor akkordok Dorian izgulj. Spanyol összecsukható kés szépen illeszkedik a költészet andalúz sigiriyi, de a költészet Garcia Lorca - ez a legmagasabb kifejezése poétikája flamenco. Itt van a vers teljes:
„Dagger, akkor szíven szúrták,
egy nagy betét,
részesedése az acél.
Nem, én nem, nem!
Dagger a keskeny rés,
mint a nap a völgyben,
Kindle Fire.
Nem, nem én, nem! "
Gumilev költészet természetesség ilyen szeretet és ilyen halált kellett leírni bármely ország „ahol a szikra az éjszaka vándorló szem Panther” vagy fellebbezhet a romantikus múlt. Ezért nehéz alkalmazni az élet ezeket a rendkívüli tételek, mint például a vége a vers „Beatrice”:
„Minden kész, mit álmodtam
egy fiú furcsa szerelem.
Láttam egy fénylő tőrt
a kezében ilyen szép meztelen.
Te adj a halál borzongás
helyett a sápadt tremor érzékiség,
és örökre uvedesh
a szigetek tökéletes boldogság. "
Szerelem és halál nem mindig egymás mellett egy vers, és gyakran az egyik, a másik - ez a téma egy másik dalt. Ez képezi a költői világot a szerelem és a halál. Így arányait nem relevánsak. Például Brassens tizenöt dal a halálról, vannak százötven dal a nőkről.
Vysotsky találni a friss metaforák és a hagyományos témákat. Íme egy idézet verséből az elmúlt években:
„Óra, perc, másodperc, nullákkal.
Szív ellenőrzés az óra ellen:
Kijelentette, a nyaralás az egész föld
Day anélkül, hogy egyetlen halál.
Pontosabban, az egyszerű, üzlet,
akár saját maguk, vagy valaki
senki, sehol csupasz tőrök.
Senki sem nem fog elaludni,
és menjen a vérpadra
A diadalt a jó és ideálok. "
És a végén egy hatalmas vers:
„Igen, egy jó nap halál nélkül!
Skirmishers, ujjongó legeltette.
De hirtelen felrobbant hírnöke hírek
végére a banketten,
hogy az ünneplés nem volt lehetséges,
hogy valaki meghalt volna valahol.
Doglyadeli-se ordítani! -
Ő most halt meg a szerelem.
A felszállás, meghalt a magas hangot. "
A költészet, a szerelem és a halál, nincs kín, mert mint Vysotsky azt mondta: „a születési halál leselkedik ferdén.” És ha a szeretet kíséri haláláig, lehetőség van az utolsó órában „jósol a hrizantemeetoy őszirózsa holt” (Brassens).
Mexikóban hagyományosan sült születésnapi torta formájában a koponya, nevetni a halál. Brassens írta a dalt „Cheat Death” négy évvel halála előtt, amikor már gyógyíthatatlan, csak nevetni rajta.
Brassens végrehajtja, mint a hangulat a korai dalok. Itt például, a "Uncle Archibald."
„Hé, sarlatánok, szélhámosok,
gyászol: Archibald aludt
így nem lehet.
Megparancsolta, hogy sokáig élnek,
mondta - a tartozás sprees
nem fizet,
Nem igazán elég.
A Archibald maga egy szélhámos,
de hogyan kell elviselni, ha ellopják.
hosszú versenyzett
A tolvaj bácsi, maga nem,
és hirtelen halált is
Találkoztam.
Ez nem látható a nézet
Azt kószált a sírkövek között
A temetőben.
Egy fickó kerül sor, így wink
és a fenti zaderet lepel.
Sramotische.
A Archibald - egy játékos hangon,
Azt mondta: „Elmentem sovány, ki!
Ön csontváz
itt nem zörög:
Szeretem a nők,
Szeretem, mint a baobab,
e helyett
test sem. "
Nos, megfogadta, hogy szeretem őt:
„Te kedves, fáradt voltam a várakozás,
Minden kiszáradt.
Azt az esküvőnk, férfi,
várt csaknem egy évszázada, hogy
Majdnem meghalt. "
És ő kérte, hogy ne haragudjon,
a pult alól, mielőtt tudott kapni
hosszú copf.
És bár ő nem született tegnap,
szakadt egyszerre, akkor
orra. "
Mint Francois Villon, Brassens írt néhány költői végrendelet.
„Isten is úgy akarja, a feleségem barátnője
vsplaknet rám egy hang nélkül,
Negyven nap, hogy megtalálja a házastárs,
I fognak élni emlék.
Ő megy be a házba, és lefektette a sajtó,
támogatja a család leül.
Annyit tesz a Kincsvadászok,
és még a papucs. "
Azonban egy ilyen komolytalan hozzáállás, hogy átlépik a vonalat élet és halál között nem egyedi Brassens. Ez olyan egyszerű, vers Brodsky a „Self-Portrait”:
„Nézd a festő - a kilátás egy öngyilkosság,
amely lényegében az önarckép,
egy lépésre a saját testét,
fordult akkor a profilját széklet
kilátás a távolságot az élet, hogy repült.
Ez az, amit az úgynevezett készség:
képessége nem fél az eljárás
egyfajta nem léte a
hiánya, írd le a természetből. "
„Mit csináljak a halállal - Nem tudom.
És akkor mások - tudod? Tudod?
Csak elrejteni is, nem tudom.
Nem rejtem tudatlanság.
Hogy, hogy nem élnek - az élet nem válaszol:
Van élet a halál esetére?
Azt mondják - a halál halál esetére.
Tehát minden módon akart találkozni.
És én már az egészet - utálom.
Csak a szeretet, ismeretlen.
Ezért, és szeretem, hogy nem lehet tudni,
Én meghalok - és a szem nem látja. "
Hát nem nagyon természetes? De látom, itt készítették el érvényesnek.
„Nem tudod, hogy a halál több mint
mint mi vagyunk? Csak a fájdalom. fájdalom
Ez arra tanít bennünket, hogy nem a halál, hanem az élet. csak
akkor tudta, hogy én magam. annyi
Ez volt a halál tudja
a házasság tanulni menyasszony
lehet-ne a szerelemről: a házasság,
nem a forró szenvedélyek a salak
ezek szenvedélyek, egy hideg, Kolko
salak, a rövid, körülbelül ez a hosszú
élettartama, tél és év,
így most ezek a fekete öv
Ön, mint egy menyasszony. Te, aki nem tudta,
házasság az életben, az életében
félretéve, fedett gyep,
halál - a házasság, ez egy esküvő, fekete,
Ez - a kapcsolatokat, hogy az évről-évre
csak erősebb, mivel nincs válás. "
De még jobban aggódnak a vers, ahol a halál - nem egy esemény, hanem egy intézkedés az összehasonlításhoz. Ez az én kedvenc „Stanzák” Brodsky:
„Az elválás, nincs hang.
Gramophone a fal mögött.
Ebben a világban razluka-
prototípusát egy másik.
Mert vannak, és nem közel
kis szemhéj viasz homályos,
halálig és azon túl
Mi ne feküdjön le.
Aki felelős,
de megy mégy,
jutalom szint
az ártatlan ne várjon.
Annál valószínűbb, hogy feladja,
értelmében,
ne legyünk találkoznak a mennyben,
nem szembesülnek a pokolban. "
A vonal élet és halál között, mint egy sziklafal után arcát a hegy nem között az egyetlen különbség az, hogy mindkét oldalán a gerinc a határ ég és föld között. Nem csoda, Garcia Lorca versei oly gyakran ott van a hold:
„A Sevilla az Carmona nem tud a kést.
Crescent vágni a levegő, a szél fúj a seb "
"Night of the Stars süllyedt a fekete szemek az ég"
„A hold olyan lett, mint egy ló koponyáját.”
Más versek úgy tűnik, fekete hold, de szeretném használni az összehasonlítást egy fekete lyuk. A közelebb a fekete lyuk, a több tömörített helyet, annál lassabb az idő múlásával. Tény, hogy a közeljövőben a halál egy távoli világ alig ismert, vers tér összezsugorodik. Ami gyakran idézett verse Brodsky ott hivatkozott olasz Cesare Pavese:
„Ez képtelenség, vrane-
koponya, csontváz, kasza.
„A halál eljön az,
lesz a szemed. "
És szonett vers Lorca tér már szerződött egy sort: „Szerelem a fájdalom, a halál az én élő”. Az a kompresszió a rész azt mutatja, hogy a vers Garcia Lorca „jajgatnak Ignacio Sánchez Mejías”, amely elfoglalja hatoldalas kéri a testvére a költő Francisco sorokatrehstranichnoe írok neki esszé. Abban az időben a halál a torreádor nézi a vers megállt. Minden sor páros jel „délután öt órakor.” Szóval lehet, hogy megáll az idő egy fekete lyuk.
Amikor Brassens nevezik így találatot a múltban, a reneszánsz ember, aki bekerült a huszadik század, ő félresöpörte ezeket a definíciókat, mondván, hogy ő - a költő „időtlen”. Ez a tulajdonság az összes költészet műfaj a szerelem és a halál.
Esszéjében Francisco Lorca van aforizmás gondolat: „Egy ember ideig, talán nem, önmagában is értékes, de csak az a halál.” Számomra ebben a műfajban értékes, azt lassan áramlik, mint egy fekete lyuk közelében, az idő.
Book Garcia Lorca „cigány Balladák” kezdődött egy titokzatos ballada „My Love - a zöld szín.” Ez sebesült csempész visszatér a házba, ahol imádott sok éjszakát töltött várta a tetőn. És mielőtt egyesült zöld az élet és a zöld a medence előtt kezdett betörni a házba részeg az őrök, az érzékek egyesítése a szerelem és a halál fordult elő az első versszak. Mert ez a ritmus és a színek versek ebben a műfajban. Ha erre az esetre, Brodsky aforizma: „A ritmus a vers - perekroennoe ebben az időben”, akkor a ritmus lassú idő, amikor a szív megáll, az érzékek élesebbé vált. Az esszé, azt próbálják bizonyítani, hogy a törvény megőrzése pszichés energia verselés lehetővé teszi, hogy ezeket a verseket, amelyek nemcsak felel meg a költészet, mint egy kivonat az élet, de ők egyfajta költészet kivonat.
A tibeti „Book of the Dead” írták csak a haldokló, hogy segítsen nekik megfelelő menni egy másik világ. Egyre ebben a században nyilvános, ő segített levelet Ionesco játszani „King meghal”, amelyben a király állandóan körül két felesége, a megtestesült szeretet és a halál. A megjelenése ez a játék természetes, hiszen az abszurd színház rokon költészet, de a hétköznapi próza túl terjedelmesek, hogy tartsa a hétköznapi tudat a szigetre, mint egy spanyol penge éle élet és halál között.
Ahogy a filozófiai szövegeket bizalmába érzéseiket az élet értelmét, akkor igazolja a dalszövegek egyfajta halál: ha jelent a halál - a halhatatlanság, a halhatatlanság - ismert az élet értelmét.
Meg kell jegyezni, hogy a szimbolikus felfogás a halál jellemző csak a művészet a beszéd. Mindenesetre jól látható formában, beleértve a festést és a mozi, túl testi, még ha annak formája nem anélkül, hogy a gore. És a költészet, a halál is egy leírás a harmónia:
„Downhill tekercs halott
Juan Antonio Montilla.
A lila íriszek szervezetben.
Fent a bal szemöldök csap. "
(Garcia Lorca)
Leírás Az első perc a halál után már nincs alárendelve a logika az élet, nem értik a kritérium a tökéletesség ilyen költészet. Például egy vers Federico „Bevezetés a halál” - szürreális sor kifejezéseket. De példaként jobban figyelembe átruházható költészet. Íme az első versszak Mandelstam.
„Elfelejtettem a szót akartam mondani.
Blind fecske visszatér a csarnok árnyékok.
A szárnyak a vágott, átlátszó játék
A tudattalan az éjszaka énekelnek.
Nem hallom a madarak. Immortelle nem virágzik.
Átlátszó sörény állomány éjszaka.
A száraz folyó kenu úszik üres.
Között szöcskék szót eszméletlen. "
Az én véleményem az, hogy a feltétel ugyanaz: minden versszak legyen egy áldás. Nem csoda, hogy a legemlékezetesebb vonal kölcsönzött Chuang Tzu ( „Emlékezés -, hogy megy az egyik ágyon szárított folyó”). Az általános értelemben vett kezdete halála után, hogy a lélek belép egy másik világba teljesen ugyanaz, mint ez már kiment a mi. És az első néhány percben - a felfedezés érzéseket és egy új elképzelés a világ, mint az előző példában. Boldog költő, ha tudja, hogy „miután egy felületes szerelem - a hosszú tárgyalás a halál” (Lorca), amelynek értelmében a szeretet minden, az érzékenység, a versek a Federico:
„De a lányok, várjon, amíg én halt meg, és kora reggel elrabolják egymás után a ködben mare”.
Azt hiszem, azért hívják életében nem utazik más dimenziók, mint Daniel Andrejev. De most sok a túlélő, a klinikai halál emlékezett képet egy másik világ, és ez erősen befolyásolja a világnézet. Ennek fényében érdekes fordulat, hogy Vysotsky költészete túlélte a visszatérés a halálból az életbe. Versében: „Én egész nap a világon a továbbiakban” felületes és pillanatnyi, de a dal „Paradise alma” - remek költői metafora a klinikai halál. Miután a másik világban, a szomorú eltérő módon, a mi világunkban az a személy jön vissza egy új és fontos tapasztalat. Ez fordított a halálból az életre dúsított, és amikor kész mentálisan és érzékien a költészetben a szerelem és a halál. Így ez a műfaj nem hasonlít a feladataikat a „tibeti Halottak Könyve”, és úgy tervezték, azok számára, akik élni méltósággal még nagyon hosszú. A másik dolog, hogy a nevezett költők, ha nem keres halál, mint Gumilev, amelynek a két öngyilkossági kísérletek ne fogyjon el a tragédia és a komédia, a sejtelem az ő közelgő vége a Lorca, Brassens, Vysotsky. És gondolatai saját halálát is jelentősen gazdagodott a kreativitást.
Például Vysotsky, az első dal a témában íródott 1967-ben.
„Barátom, itt van a, tudod:
Azt feltárt fosztogatókat.
Tudom, hogy a téli hóvihar pokoli sok nagyon kiélezett.
Kár, hogy promerznite, te csomagolja magát egy lepel. "
Ez azért van, mert hogy meg kell kezelni az ilyen „ásatások” vegyék komolyan akarja ezeket a költőket. Egyikük - a dal Brassens „hagyta eltemetni a tengerparton Sete” végzett majdnem pontosan. És ez egy újabb bizonyíték, hogy a legjobb ezek a versek nem található.
Figyelem! Ha úgy gondolja, hogy a témát a fórum ne legyen jelen a körhinta a körhinta vagy jelenlegi tartalmat, amely sérti a szabályokat a hagyományos erkölcs, vagy a meglévő jogszabályok - írjon nekünk [email protected]