Könyv - Az eladott menyasszony - Barbara Cartland - olvasható az interneten, oldal 1
Fiatal piperkőcök Regency [1] nem folytat üzleti, és így időt kártyáztak, ivás pártok és udvarolt szép kurtizán.
A londoni sokan voltak szerencsejáték házak, minden klub volt egy sajátos „kártya szoba”, ahol azt játszotta a legnagyobb tét.
London tele volt kísértések minden fiatal férfi volt, amikor a háború után, és a kemény szolgálat a hadseregben a Wellington visszatért a polgári életbe.
Nehéz nem sajnálom ezeket a fiatal férfiak, akik mintha ésszerűtlen és ostoba, de rendelkeznek a büszkeség, tárolt minden körülmények között - még a teljes pusztulás.
A könyv megmutatja, tisztelettel, hogy az ősi kínai emlékek fenn a mai napig, és a szent faragott képet, apáról fiúra, az imádat tárgya a család minden tagja.
Tagjai a "fehérek" club [2]. ül békésen reggel a kamra, csodálkozva bámult Count Bleykni, erőszakosan tört be a szobába.
- Az isten szerelmére, adj valamit inni! - Earl fordult az egyik inas a klub.
Látva a másik oldalán a szoba Fulborna Úr, gróf odament hozzá, és belevetette magát a bőrfotel.
- Én vagyok az egész, Charles! - mondta. - Teljesen!
- Úgy vélem - mondta Charles Fulborn -, hogy elvesztettem a pénzt.
- Elvesztettem minden, hogy ő, és még ennél is többet, a fenébe is! - feleltem a gróf. - Ha senki sem értem nem terheli, a következő alkalommal látsz már a „Flotta” [3].
Lord Fulborn nézett a gróf csodálkozva és megállapította, hogy, utalva a „Flotta”, a barátja nem viccel.
- Hogy lehetsz ilyen ostoba, - szólt halkan, Uram, mert látta, hogy mindenki hegyezni a fülüket - játszani, anélkül, hogy bármilyen minőségben?
- Ez volt az egyetlen esélye, hogy a pénzt a hitelezők, és most Caton megköveteli, hogy a nyeremény. A Caton Nem lágyul!
Ebben a pillanatban, Lord Anthony Caton, a magas, jóképű fiatalember, elment a kamra, mintha a nagyon említése a nevét okozott itt.
Körülnézett, látta a gróf, és elment vele.
- Ha Bleykni képzeljük el, hogy képes lesz, hogy ne kelljen az adósság - rossz, azt mondta, - tévedsz. Az utolsó alkalommal, amikor nem fizet a veszteség, de most megteszem neked kirúgták a csapat!
- Magam is ment le róla! - levágta a grafikonon.
Felállt a székéből, és megállt közvetlenül előtte Lord Anthony. A fiatal férfiak egymásra néztek, mint a mérges állatok.
Az arcán, hogy egyes megfigyelők a jelenet megjelent egy halvány mosollyal. Köztudott volt, hogy két héttel ezelőtt, Earl és Lord Antony veszekednek a bájos kurtizán.
A győzelem ment a gróf; Lord Anthony dühös volt, és megfogadta, bosszút.
Kurtizán, megállapítva, hogy a gróf a zsebébe szél sétál, inkább neki heti egy gazdag földesúr, de nem megbékélt Lord Anthony.
- Megyek, hogy küldjön egy hívást! - hangosan nyilvánította Lord Anthony.
- Megteheti ezt, amíg viszont kék - vágott vissza a gróf. - Megyek a faluba, és mi mást lehet eladni. De mi marad, miután az ingatlan ró a mancsát hitelezők szavamat adom, nem táplálkoznak, és a csaj!
- Ha továbbra is ebben a szellemben fogom megütni! - kiáltott Lord Anthony.
Fulborn Lord, felismerve, hogy Caton teljesen kész elvégezni a szándékát, gyorsan felugrott, és megállt a ellenfelek.
- Azonnal hagyd abba, mind a ketten! Anthony, te nem is tudom, hogy David nincstelen. - Megfordult, hogy a gróf, és folytatta: - És te, David, akkor nincs joga játszani, tudva, hogy a állami összeomlik, és azok, akik rajtad múlik, mit enni.
Szavai shamed grafikonon.
Lord Anthony megpördült, és motyogott valami fenyegetés, kijött a kamra.
Lord Fulborn fel a gróf kezét a vállára.
- Go-ka haza, David - aki csendesen javasolta. - Van egy olyan érzésem, hogy a dolgok még rosszabb, mint gondolná.
- Tudom, hogy mennyire vannak utálatos, - felelte a gróf. - A legjobb dolog, amit tehetünk, egy golyót a fejébe.
Ezekkel a szavakkal ment nyugdíjba, és a szobában azonnal távozása után kezdődött, mintha egyfajta zümmögő hangok: fagyott csendben láttán kibontakozó szemük előtt a drámai jelenet a klubtagok kezdtek beszélni, hogy mi történt.
Lord Fulborn ült a székében, és szinte azonnal egy úriember felállt székéből a sarokban, ahol ült, és olvassa el a „Times”, elment az Úr Fulbornu, és leült közel hozzá, és beszélt:
- A nevem Winton. Azt ismerte az apját. Én csak nemrég tért vissza Angliába, és kíváncsi vagyok, hogy tudom, mert mi ez a felhajtás nőtt.
Fulborn Lord ránézett, és úgy döntött, hogy ő soha, és soha nem láttam ezt az embert.
Úgy tűnt, hogy harmincnégy éves, egy figyelemre méltó megjelenése a archoz Command. Talán még szép, csak néz ki túl kemény és nagyon kemény hajtás ajkát.
Mondanom sem kell, az a személy, vonzza a figyelmet. Kíváncsi vagyok, ki is ő, és hogyan lett tagja a klubnak.
Kiváltságos klub, az egyik legrégebbi londoni és a jól ismert tény, hogy a tagok az egyre csak az utódok a legkiválóbb családok. Bejutni nehezebb volt, mint bármely más arisztokrata klub.
De az idegen várta meg a választ a kérdésre, és Lord Fulborn mondta:
- Azt hallottam, hogy Bleykni Earl bajban, és sajnos, ez igaz. Ő örökölte egy halom tartozások után apja halála kellett értékesíteni a házból az összes ősök, hogy volt legalább néhány érték.
Mr. Winton - ha ez volt az igazi neve - hallgatta feszült figyelemmel, és Lord Fulborn egészül ki:
- Úgy vélem, hogy a tartozások elérték hatalmas méreteket és a hitelezők árbevétel elérése az összes többi tulajdonság.
- És ha nem elégedett? - kérdezte egy ember nevű Winton. - Aztán a grafikonon, és valójában képes lesz az adósok börtönében?
- Ez egy nagyon is valós lehetőség - válaszolt Charles Fulborn. - Szállítók fáradt az urak élő tartozás, és a gróf hete kapott értesítéssel az ügyészség ellene. Az ő majd például, hogy úgy mondjam, adott egy leckét a többi felelőtlen fiatalok.
Mr. Winton egy pillanatig hallgatott, aztán azt mondta:
- Azt hiszem, emlékszem a késő Earl.
- Mindenki szerette őt - mondta Lord Fulborn - de egy olyan játékos volt, és most a gyermek szenved a következményeket.
- Gyerekek? - Kérdezte Winton.
- David van egy nővére - Fulborn mondta -, és ha ő a lehetőséget, hogy tölteni a szezon Londonban, ő kétségtelenül kiérdemelte a címet a összehasonlíthatatlan. - Elhallgatott, mintha kiválasztják a szavakat. - Nagyon szép, de jobb lenne azt mondani - szép, de ellentétben a testvére túl büszke ahhoz, hogy azt, hogy nem lesz képes fizetni. Így él a faluban.
- A szomorú történet - Winton mondta. - Ha nem tévedek, gróf Bleykni házban található Hertfordshire?
- Blake terem csak tizenöt-húsz mérföldre - mondta Fulborn - és ez az, ahol a hitelezők fognak mutatni egy grafikont a számlákat. - És hozzátette sóhajtva: - Úgy vélem, hogy azok, akik megengedhetik maguknak azt kell megvenni, legalább valami felesleges - a nevét a barátság.
Ő szívesen ilyesmire teljesen nyilvánvaló volt, és Mr. Winton szemlélte Fulborna átható szeme előtt, mondván, nem minden irónia nélkül:
- Mindig kíváncsi ilyen körülmények között egy személy - mi az igazi barátok.
Felkelt és elment azonos szögben, amely a közelmúltban hagyta erre a hívásra.
Az idő közeledik este, amikor a gróf Bleykni egy Phaeton, amiért nem fizetett által húzott ló, amit kölcsönkért egy barátja jött Blake Hall-ban.
Míg az, aki belépett nem festett a kaput, elhaladva az üres házak bedeszkázott ablakok arcán kifejeződése volt a kétségbeesés.
Végén a sikátor tűnt egy házat; épített idején sötét tégla, megszerezte a világos rózsaszín az évek során, a távolból, úgy nézett ki jól.
De amikor Earl közelebb jött, akkor láthatóvá vált megtört és ismét behelyezik az üvegablakok; sok helyen a tető hiányzott zsindely csempe.
Fű és moha kihajtott repedéseken keresztül a vezető lépések az épület bejárata.
Earl megállította a lovakat, és kiabált hangosan, amelyben valaki.
A hangja körbejárta a házat, és jött az istállóba.
A fehér hajú öregember lassan a sarkon, és a gróf úgy gondolta, hogy az öreg vett rettenetesen hosszú ideig, hogy jöjjön a lovakat.
- Nem számítottunk akkor, uram, - rekedt, brekegése hangon mondta az öreg.
- És én nem gondoltam, hogy én is jönni! - vágott vissza a gróf, kiszállt a kocsi. - Vegye ki a lovak az istállóban, Glover. szükségük lesz holnap.
- Nagyon jó, uram.
És Glover, motyogott valamit az orra alatt, vezette a lovakat az istállóba.
Earl lépett be a házba a bejárati ajtót, ami nyitva volt.
Regency - időszak 1811-1820, amikor Anglia vonatkozó szabályokat a rokkantsági apja King George III, a walesi herceg, György, aki viselte a címet a Prince Regent (1820-1830 uralkodott, mint a király George IV). - Itt és a további megjegyzésekkel. Trans.
„Fehérek” - az egyik legrégebbi nemesi londoni klub (alapítva 1693-ban).