Song of the Falcon
Song of the Falcon
1895
Tenger - egy hatalmas, lusta sóhajtozott a parton - és elaludt még a távolban, fürdött kék holdfényben. Puha és ezüstös, egyesült ott a kék déli égbolt, és mélyen aludt, ami egy átlátszó anyagból pehelyfelhők, fix, és nem elrejteni magukat arany csillag mintákat. Úgy tűnik, hogy az ég alatt hajlik a tenger felett, akarja megérteni, hogy mit suttognak nyugtalan hullámok álmosan vspolzaya partra.
Hegyek borítják fák, csúnya ívelt Nord-Ost, éles stroke emelt tetejükön a kék sivatag felettük, a durva körvonalait a lekerekített, rajta egy meleg és gyengéd köd a déli éjszaka.
Hegység fontos, átgondolt. Velük a zöldellő címerek a hullámok esett a sötét árnyékokat, és ruhát őket, mintha megállítani az egyetlen mozgás tokos szüntelen fröccsenő víz és hab sóhajok - az összes hang, hogy megtöri a titkos csend ömlött körül ezüst kék hold süt, még mögött hegycsúcsok.
- A-ala-ah-ah-Akbar. - halkan sóhajt Nadir-Rahim oğlu régi krími pásztor; magas, szürke, égetett a déli nap, száraz és bölcs öregember.
Feküdtünk a homok mellett a hatalmas kő szakadt natív hegyek, felöltözött árnyék borított moha, - a kő szomorú, komor. Az egyik oldalára is, amely a tengerre néz, a hullámok felvázolt iszap, algák és kő lógott őket tűnik kötve egy keskeny csík a homok, hogy elválasztja a tenger a hegyek. a tűz lángja világít az oldalán, szemben a hegy, akkor kezdődik, és a régi kő, masszív sűrű mély repedések futó árnyék.
Mi Rahim levest főzni mindössze nalovlennoy hal és mind a hangulat, amikor minden úgy tűnik prizrachnym, lelki, lehetővé teszi, hogy eljusson, amikor a szív annyira tiszta, könnyű, és nincs más vágya, csak a vágy, hogy úgy gondolja.
És a tenger simogató a parton, és a hullámok a hang oly édesen, mintha azt kérdezné, hogy hagyja őket felmelegedni a tüzet. Néha az általános harmóniát splash hallható emelkedettebb és játékos veszi - ez az egyik a hullámok, merészebb, kúszott közelebb hozzánk.
Rahim mellrák a homokon, irány a tenger, és keresi elgondolkodva a sötét távolságot, a könyök és pihenő fejét a kezében. Shaggy báránybőr sapka csúszott vissza a fejére, a tenger lehel frissességet magas homloka, fedett ráncok. Ő filozofál ellenőrzése nélkül e vagy sem hallgat rá, de azt mondja, a tenger:
- Hűséges az Isten egy személy a mennybe megy. És aki nem szolgálja az Isten és a próféta? Talán -, hogy ez a hab. És ezek az ezüst foltok a víz, talán. Ki tudja?
Sötét, erős lengő tenger könnyebb, néha megjelenő hanyagul dobott hold vakító fény. Már kijött, mert a bozontos A hegyek tetején, és most elgondolkodva ömlik a fény a tenger felett, sóhajtozó csendesen találkozni vele a tengerparton, és egy kő, amit hazudik.
- Rahim. Mesélj egy történetet. - Én már öreg ember.
- Miért - kérdezi Rahim nélkül fordult hozzám.
- Tehát! Szeretem a tündérmesékben.
- Már mindent elmondtam. Most nem tudom.
Ez azt akarja, hogy megkérdezze. Kérdezem.
- Akarod, hogy elmondjam neked egy dalt - egyetért Rahim.
Szeretném hallani egy régi dalt, és unalmas recitativo, próbálja megőrizni az eredeti dallam a dal mondja.
„Magas a hegyekben feltérképezett Ja, és ott feküdt a nedves szakadékba, fodros egy csomót, és kinézett a tengerre.
„Nagy az égen a nap sütött, és a hegyek hő lélegezni az égen, és a hullámok verte az alján a kő.
„És a szurdokban, a sötétben, és a spray, patak törekedett, hogy megfeleljen a tenger, hörgő kövek.
„Minden fehér hab, ősz hajú, erős, elvágta a hegy és a tengerbe esett, dühösen üvöltve.
„Hirtelen, a völgyben, ahol én összegömbölyödve, leesett az égből sólyom törött mell, a vér toll.
„Egy rövid kiáltás, ő a földre esett, és üti a mellét tehetetlen düh szilárd kő.
„Már megijedt feltérképezett gyorsan, de hamar rájött, hogy a madár életének két-három percig.
„Ő mászott közelebb a törött madár, és sziszegett rá egyenesen a szemébe:
„- Igen, haldoklom! - Falcon sóhajtotta gluboko.- éltem szépen tudom boldogság bátran harcolt láttam az égen akkor nem fogja látni olyan közel Ó, te szegény ember .....!
„- Nos - az ég - üres Hogyan mászni ott tökéletesen meleg és nedves.?.!
„Így mondta egy szabad madár, és nevetett a szívemben át neki ezt az ostobaságot.
„És így a gondolat,” repülő IL csúszás, a végén jól ismert: az egész földön fog esni, minden hamu lesz. "
„De a bátor Falcon hirtelen erőt vett magán, felállt egy kicsit, és átvette a szurdok szemét.
„Keresztül a szürke kő a víz szivárgott, és ez volt fülledt a völgyben sötét és bűzlött a rothadás.
„És sírtam Falcon kín és fájdalom, miután begyűjtött összes erők:
. „- Ó, ha csak az égre legalább egyszer fel az Ellenség húzott a mellkasára sebek, és fojtott régen a véremet Ó, a boldogság a harc ....
„És én azt gondolom,” Nem kell, az égen, és nagyon szép az élet, mióta nyögi. "
„És ő felajánlott egy szabad madár”, és áttérni a szélén a szurdok és lefelé, hogy dobja.
„Talán majd emelje fel a szárnyakat, és élni fogsz egy kicsit a elemet.”
„És ő elakadt, és Sokol, büszkén kiabálva, elment a szélén, csúszó karmok kő nyálka.
„És ő felkelt, széttárt szárnyakkal, mély lélegzetet vett, a szeme megvillant, és - a lejtőn.
„És én magam, mint egy kő, csúszik le a sziklákon, gyorsan leesett, és eltörte a szárnyait, elveszti toll.
„Wave Flow megragadta és a vér omyvshi öltözött hab dart el a tengerbe.
„És az a tenger hullámai egy szomorú üvöltés egy rock beat. És a holttest a madár nem lehetett látni a tengeri térben.
„A szurdok fekvő, túl hosszú gondolok a madár halálát, és a szenvedély az ég.
„És akkor nézett a távolba, hogy örökké megsimogatja a szemét az álom a boldogság.
„- És látta az elhunyt Falcon, a pusztában e nélkül egy alsó szára miért hozzá hasonló, halott, zavaros lelkét szeretet repül az égen Mi van ott világosan és képes vagyok tanulni mindezt felszállás ??? az égen egy darabig.
„És azt mondta - nem a gyűrűben hullámos a levegőbe és pryanul keskeny szalag megcsillant a nap ..
„Született feltérképezni - nem tud repülni elfelejtése ezt, így esett a köveket, de nem ölte meg, és felnevetett ..
„- Szóval ez a szépség repül az égen Ez - az ősszel ismerete nélkül a sóvárgás, keresik magasan az égbe, és keresni az élet a perzselő sivatagi Vicces madarak leszállni csak üres Van sok fényt, de nem volt ott.! .. étel, és nem támogatja az élő szervezetben. Miért büszkeség? Mi furdalás? akkor úgy, hogy fedezze az őrület a vágyaik és mögé őket haszontalan az oka az élet? Vicces madarak. De ne tévessze ma már sokkal több, mint én a beszéd! Majd mindent tudni! I - látta az eget Vedd le azt mértem meg, megtanult esni, de nem törött, és csak erősebb magam, azt hiszem azok Cs a földön a szeretet nem tud élni csalás tudom, hogy az igazság és a hívásokat, nem hiszem, a Föld teremtésének -... területen élek.
„Ő összegömbölyödve a rock, büszke volt rá.
„Csillogó tenger, minden világos fény, és fenyegető hullámok a parton harcoltak.
„Az oroszlán ordít mennydörögte a dalt a büszke madár, rázza a sziklák támadásokra, remeg az ég fenyegető szöveg:
„Őrület a bátor éneklünk dicsőség!
„Az őrület a bátor - ez a bölcsesség az élet Ó, bátor Falcon a csatában az ellenség lejárt vér De lesz ideje -!., És egy csepp vért a meleg, mint a szikra jön fellángolnak a sötétben az élet, és sok bátor szívvel meggyújtani egy őrült vágy a szabadság, a fény!
„Legyen meghal. De a dal bátor és erős lélek mindig lesz egy élő példa, büszke fellebbezést a szabadság, a fény!
„Madness A bátor énekelni egy dalt.”
Silent opál távolság a tengertől, dallamosabb hullám csobbanás a homok, és hallgatott, nézte a tenger horizonton. A víz több ezüst foltok a Hold sugarait. A pot kelések csendesen.
Az egyik hullám játékosan vskatyvaetsya a partra, és suhogó dacosan, kúszik felé a fejét Rahim.
- Hol fogsz. Pshla - integetett Rahim, és engedelmesen állítja vissza a tengerbe.
Nem vagyok a legkevésbé vicces és nem ijesztő trükk Rahim, spiritualizing hullámok. Körös-körül néz furcsán - élénk, finoman, gyengéden. Tenger, így lenyűgözően még, és úgy érezte, hogy az ő friss levegőt a hegyek, nem hűltek le a tűzről a nap, el van rejtve egy csomó erős, visszafogott teljesítmény. A sötét kék ég arany dísz csillag mond valamit grand, bájos lélek, elme kínos édes várakozás egy kinyilatkoztatás.
Minden alszik, szunyókált, de intenzíven érzékeny, és úgy tűnik, hogy itt a következő pillanatban, all vstrepenetsya és hangok koherens harmóniában megmagyarázhatatlanul édes hangokat. Ezek a hangok meséljek a titkait a világ, kifejtve fejükben, majd eloltani, mint egy kísérteties fényt, és végezze el vele a lélek magasan a mélykék mélységbe, ahol találkozni vele remegő minták a csillagok is hallható csodálatos zenei kinyilatkoztatás.