Társadalom-pedagógiai orientáció - stadopedia
1) a gyermekek közösségeinek és a gyermekek állami szervezeteinek programjai;
2) szabadidős programok;
3) célzó program megismerésére a jogi kultúra, a modern gazdasági gondolkodás, a készségek a vállalkozások, a képzés pszichológiai programokat serdülők és fiatalok, valamint az oktatási programok és orientációs osztályok előtti szakmai képzés különböző szakterületek, stb.;
4) korlátozott életet élvező gyermekek és serdülők számára szóló programok.
A befogadott formák és munkamódszerek révén a gyermekközösségek és a gyermekek nem kormányzati szervezeteinek programjait fel kell hívni arra, hogy megteremtsék a szükséges feltételeket az egyén önmegvalósításához és önmegerősítéséhez, a megszerzett tudás igazolásához való viszonyban.
A gyermekszervezet tevékenységének egyik feladata a jogi kultúra és az aktív állampolgárság megteremtése tagjai körében. A gyermekszervezetek önkormányzatokban való tényleges részvétele valódi gyakorlati cselekvésekre készteti őket, megteremti a politikai tapasztalatok személyes tapasztalatainak megszerzésének feltételeit, és képessé teszi a véleményük megóvását. Ugyanakkor a serdülők megtanulják a társadalmi élet építésének demokratikus elvének szükségességét, tiszteletben tartva egy másik nézőpontot.
A játékformák és a valódi önkormányzás révén a gyermekek és a tizenévesek a hatóságok elképzeléseivel, a társadalom tagjai számára az állami döntések jelentős befolyásolásával kapcsolatos lehetőségekről alkotnak.
A gyermekek és serdülők érdekeinek megfelelően létrehozott szabadidős egyesületek felkérést kapnak arra, hogy képességeiket fejlesszék, és megteremtsék az értelmes szabadidős tevékenységek megtartását. A célkitűzések tervezése szabadidős programok továbbtanulás megoldását célzó komplex problémák kialakulásával kapcsolatos szabadidővel kultúra járó tinédzser színes játékok világa, versenyek, rendezvények, fejlesztése a hagyományos és innovatív tapasztalatok ismeretében a szabadidő megszervezése, az oktatás és a kommunikáció.
Program szabadidős szervezetek, valamint a programot a gyermekek szervezetek, biztosítja a képességét, hogy változik a szerepe állapotának gyermekek és serdülők, ami hozzájárul a konfliktus-mentes kommunikációs készség fejlesztése kommunikatív kompetencia terén.
Az osztályteremben dolgozó diákok különféle csoportos tevékenységeinek jelentése az, hogy megértsük az "én" minden gyermekét és serdülőjét, amely a világgal és önmagával szembeni értékközpontúságának kialakulásán alapul. Az osztályok során elsőbbséget élvez a kreatív önmegvalósítás, mivel ez a megközelítés erősíti a tanulás személyes orientációját.
- dolgozzon ki olyan személyiségjegyeket, mint a gondosság, a szervezet,
a megértés, a kötelesség és a felelősség érzése, a vállalkozói magatartás, a kommunikáció és a viselkedés kultúrája, a szociabilitás;
- aktívan használják a város társult kulturális környezetének (a régió) történelmének széles körű oktatási lehetőségeit a saját személyiség fejlesztése érdekében, felismerve annak szükségességét, hogy a szociokulturális elveket beépítsék a saját életük építésébe;
- aktív önmegvalósítás, önmegvalósítás, önfejlesztés;
- elsajátítsák a létfontosságú célok meghatározásának módjait, meghatározva
fejlődésének útvonala;
- hogy elsajátítsák a saját állam, magatartás tükröződését.
Az ilyen helyzetekben való részvétel során a hallgató felépíti személyes erőforrásait, javítja a rendelkezésre álló források kezelésének módjait saját korszakai problémáinak megoldása érdekében. Abban az esetben, ha a tanár a helyzet egyes elemeit ellenőrzi, a hallgatónak az egyesület tevékenységeiben való részvételének intenzitása és a hallgató tevékenységének eredményei eltérőek lehetnek. A helyzetek sorozata az egyszerűsített, a tanár által szabályozott helyzetekből, a tanuló interakciói és aktivitásának valódi, spontán keletkező helyzetéből épül fel. Az átmenetnek fokozatosan kell történnie, a hallgatónak a rendelkezésre álló források felhasználásának növekedésével.
A fejlődő helyzetek megszervezésénél a tanár különböző pedagógiai eszközöket használhat és egyesíthet, a diákot különféle tevékenységekbe vonhatja be. Hatékony pedagógiai eszközök szerepjáték és szituációs szerepjátékokat, képzés, fejlesztéséhez hozzájáruló önszabályozás készségek, szituációs feladatok () a asszimilációja életmódjukat és használatát igénylő kreatív gondolkodási technikák.
A szituációs probléma megoldásakor a hallgató számára a legmegfelelőbb megoldás az adott helyzetnek megfelelő megoldás megtalálása (választás, cselekvési terv meghatározása, valami értékelés stb.).
A szituációs problémák megoldásának tapasztalatainak megszerzése a társadalmi és pedagógiai orientáció társulásaiban különösen fontos a kollektív ügyek szervezése. A résztvevők szabad választása a szabályozatlan keresési környezetet teremt. A kollektív kreatív ügyek (KTD) szervezése különböző szinteken a gyermekek és serdülők önmegvalósításának imitációs helyzetének kimeríthetetlen sokféleségét jelenti. Ráadásul a kollektív ügyek nemcsak a kreatív önmegerősítés módja, hanem az önkontroll, az önkorrekció egy formája is.
Részvétel a csoportos kreatív ügyek, szerepjáték és szituációs szerepjáték lehetővé teszi a hallgató, hogy kipróbálja magát a különböző szerepeket, és megtanulják a tapasztalat más szerepet viselkedés, mint például: „I” - a felelős, „I” - a szolga, „I” - vezetője, az „én” - előadóművész, "én" - az iniciátor stb.
Példaként példákat adunk a Szituációs feladatokra, amelyek a győzelem napjára készülhetnek:
- "Gratulálok a veteránnak" (művészeti képeslap készítése, gratulálok készítése, üdülési számok készítése, plakátok, poszterek, ajándékok stb.);
- "Mi mellettünk" (anyaggyűjtés és egy kiállítás készítése az anyaországuk ellen harcoló harcok kihasználására, hátul dolgozott, tematikus újság kiadása);
- „Kezelés” Care „(segítség a háborús veteránok, magányos ember az otthon, a gyermekek és serdülők azokat gyógyszerekre, élelmiszerekre, felolvasta, írjon levelet, és mások.);
- "Öröm az embereknek" (ünnepi és munkás meglepetések előkészítése, ünnepi koncert előadás a mikrorégió lakóinak, a város előtt).
A fent említett fejlesztési szinteken leírt oktatási programok sajátosságai alapján megfogalmazhatók a tanulók kompetenciáinak általános kritériumai, mutatói és lehetséges bemutatási formái.
Kompetencia a független kognitív tevékenység területén.
- A kompetencia kritériuma: az a képesség, hogy megismerjük a környező világot és magunkat a való élet jelenségeinek sokféleségével való ismerkedés révén.
- Az ilyen mutatók jellemzik, mint a kapcsolatok egyéni tapasztalatának kiterjesztése a körülötte lévő világhoz, más emberekhez; a jelenlét iránti érdeklődés minden új, ismeretlen.
- A kompetencia bemutatásának formái ezen a szinten egy személyi jegyzetfüzet (napló); a kognitív tevékenység különböző termékei.
- A kompetencia kritériumai: az önálló oktatási tevékenység képessége a tanár által meghatározott feladatkörben.
- Kompetencia mutatók: a tudás vágya; tapasztalat felhalmozódása az önképző tevékenység racionális szervezésében.
- Prezentációs formák: személyes jegyzetfüzet (napló); kognitív tevékenység termékei; a kognitív eredmények dinamikája.
- A kompetencia kritérium: az önképzés iránti vágy, az önfejlődés.
- Kompetencia mutatók: tág kilátások; az információáramlás áthidalására való képesség; a saját kezelési képességét
kognitív tevékenységeket az oktatás és fejlesztés javítása érdekében.
A bemutatás formái az önismeret naplója; kognitív tevékenység termékei; a kognitív eredmények dinamikája; önképzés, önfejlesztés programterv.