A kémia a mezőgazdaságban és annak irányaiban
32 33 34 1 2 35 36 37 38 39 40 41 4 42 43 44 45 46 47 5 48 49 6 50 51 52 53 54 55 56 57 58 9 59 10 60 7 61 62 63 64 65 66 67 68 69 8 70 71 72 11 73 74 75 76 77 78 14 79 80 81 31 17 15 82 16 20 83 84 85 19 86 87 88 30 89 18 90 21 91 92 93 94 95 96 97 98 99 22 100 101 102 103 104 105 23 24 106 107 108 26 109 13 110 111 29 28 112 113 114 115
Kedvezmény 50% kedvezmény a tanfolyamokhoz! Gyorsan beadni
kérés
30 tanfolyam átképzése 6900 rubelből.
Minden tanfolyam 3000 rubelből. 1500 rubel.
36 tanfolyam frissítése 1500 rubelből.
A kémia a mezőgazdaságban és annak irányaiban
Vegyi anyagok használata - az egyik irányból a tudományos-technológiai fejlődés, amely a széles körű használata a kémiai anyagok Sgiach, eljárások és technológiák a különböző ágazatokban, például a mezőgazdaságban ???.
A mezőgazdaság kémiai folyamatának fő irányai:
Ásványi makro- és mikrofertilizátorok, valamint takarmány-foszfátok előállítása.
A mész, gipsz és egyéb anyagok bevezetése a talaj szerkezetének javítása érdekében.
Növényvédő szerek használata: herbicidek, zoocidok és rovarirtók stb.
Használat növények növekedésének és gyökeresedésének növénytermesztésében.
Az ökológiailag tiszta mezőgazdasági termékek termesztésének módja.
Növelje az állatok termelékenységét növekedési stimulánsok, speciális takarmány-adalékanyagok segítségével.
Polimer anyagok előállítása és alkalmazása a mezőgazdaság számára.
A mezőgazdaságban használt kisméretű gépészeti létesítmények anyagainak előállítása.
A fő cél a használt vegyszerek a mezőgazdaságban - Secu chenie termelés növelésére, a minőség javítása és kiterjesztése a megőrzése a mezőgazdasági termékek, povy a mezőgazdaság hatékonyságának és az állatállomány ?.
Műtrágyák és osztályozásuk
A műtrágyák hatékonysága jelentősen megnő, ha azokat más mezőgazdasági technikákkal együtt alkalmazzák. Mivel a világon ma a műtrágyák több mint 90% -a nem tér vissza a talajba, ahonnan növényeket termesztenek, de visszavonhatatlanul elveszett városok és települések hulladékcsöveként. A város megfelelő lakossági koncentrációja minden ásványi műtrágya visszavonását eredményezte a talajból, aminek következtében a talaj alacsony minőségű élelmiszereket termel, amelyek csökkentik az emberek energiáját és megélhetését. A műtrágyák túlzott és helytelen használata a mezőgazdaságban szintén jelentős negatív hatást fejt ki. A műtrágyák és peszticidek mezőgazdasági felhasználásban történő felhasználása mezőgazdasági termékekben nagy mennyiségű nitritet és nitrátot eredményez, a műtrágyákkal mosott víztesteket, tengereket és óceánokat.
A műtrágya eredet alapján a következőképpen oszlik:
Az ásványi trágyák szervetlen anyagok (bázikus sóban), amelyek tápanyagokat tartalmaznak a növények számára. Ezeket a szervetlen nyersanyagok kémiai vagy mechanikai kezelésével és más módon nyerik.
A készítmény:
Mikrofertilizátorok (bór, molibdén stb.)
Szerves trágyák. A tápanyagok bennük növényi és állati eredetű anyagok. Ez trágya, tőzeg, sütemény, széklet, élelmiszerhulladék és szemét, csillagfürt, seradella.
Az ásványi ásványi műtrágyák szerves és ásványi anyagokat tartalmaznak. Az ammónia és a szerves anyagok (tőzeg, palák, barnaszén) ammóniával és foszforsavval történő kezelésével vagy a trágya vagy a tőzeg foszfortartalmú műtrágyákkal történő keverésével állítják elő.
Bakteriális műtrágya - tartalmazó termékek mikroorganizmus kultúra, szerves rögzítése Az anyag a talaj és a műtrágyák (azotobacterin, nitragin talaj ny?) ?.
Az összesített állapot szerint:
Az agrokémiai hatás szerint a következők lehetnek:
A növényi növekedést szabályozó készítmények
I. A közvetlen műtrágyák a növények közvetlen táplálására szolgálnak. Ezek tartalmaznak nitrogént, foszfort, Ka ly, magnézium, kén, vas, és a nyomelemek (B, Mo. Cu Zn.), És osztottuk:
a) Egyszerű, amelyek egy élelmiszer elemek: ..?, nitrogén, foszfor, kálium, molibdén, stb viszont, hogy azok szét:
1) nitrogénműtrágyák, amelyek nitrogénvegyületek formájában különböztethetők meg:
2) foszfortartalmú műtrágyák, amelyek vízben és szerves savakban való oldhatóságuk alapján a következőket tartalmazzák:
vízben oldható (ammónium-hidrogén-foszfát)
Vízben oldhatatlan, de citromsav és sói oldható (csapadék)
alig oldódik vízben (foszfor-liszt, egyszerű szuperfoszfát)
3) a hamuzsír-műtrágyák a következőkre oszthatók:
nyers sók (ásványi anyagok, kainit, sylvinite)
kálium sók (KC1, K2SO4) feldolgozásával nyert tömény műtrágyák, hamuzsír (fa és tőzeg), kálium - K 2CO 3
4) mikrofertilizátorok - B (OH) 3 (H3 BO 3. ammónium-molibdát, stb.) Nyomelemeket tartalmazó technikai keverékek.
b) Komplex műtrágyák: legalább két tápanyagot tartalmaznak.
II. A műtrágyák használatának feltételeinek javítása érdekében a díszműtrágyákat kémiai, fizikai és mikrobiológiai hatásokkal kell a talajra alkalmazni. Például a talajok savasságának semlegesítésére használják az olvadt mészkőzeteket, a dolomitot, a mészet; A solonetzek meliorálásához gipszet használnak; A talaj savanyítása érdekében nátrium-hidrogén-szulfitot használnak.
Kémiai talajjavítás
A kémiai melioráció a savas vagy lúgos talaj minőségének javítása érdekében történik. Az első esetben a második gipszben a meszezést végezzük.
A növényvédelem kémiai eszközei
Minden évben, a kártevők, a gyomok és a betegségek miatt a termés 24% -a elvész. A mezőgazdaság teljes kárát évente 70 milliárd dollárra becsülik.
A kártevők, gyomok és betegségek elleni küzdelem hazánkban évente több mint 500 ezer tonna peszticidet állítanak elő. Használata lehetővé teszi, hogy évente több százezer tonna betakarítást takarítson meg.
A megbeszélésen a peszticidek a következőkre oszthatók:
rovarirtók (a rovarok elleni küzdelemhez)
Fungicidek (a növények és a talaj gombás megbetegedések kezelésére)
herbicidek (a gyomnövények megsemmisítésére)
baktericidek (a káros mikroorganizmusok megsemmisítésére)
zoocidok (rágcsálók megsemmisítésére)
szexuális attraktánsok (csalikás kártevők és pusztításuk miatt)
repellensek (az elszaporodó növényekből származó káros rovarok felszabadítására)
kémhatterilánsok (a káros rovarok sterilizálására)
A peszticidek széles körű felhasználása nemcsak a megnövekedett hozamhoz, hanem a negatív következményekhez is vezet:
a vadon élő állatok halálát a peszticid mezők feldolgozásában
a kártevők tömeges reprodukálása a peszticidek alkalmazása után
a peszticidekkel szemben ellenálló kártevők kialakulása
A peszticidek természetre gyakorolt káros hatásának csökkentése érdekében a rágcsálók elleni küzdelemre a következő módszereket alkalmazhatja:
Karantén módszer (kártevőirtás megelőzése)
A tenyésztési módszer (növényi fajták és állatok fajtái, amelyek rezisztensek a betegségekre és rovarok károsak)
Az agrotechnikai módszer (talajművelés, vetésforgó bevezetése stb.)
A kémiai módszer (olyan új peszticidek létrehozása, amelyek nagy szelektivitást mutatnak és magas a bomlás)
A fizikai módszer (ultrahang, ultraibolya, elektromos propeller stb.)