Idő kimondott szó - irodalmi újság
- Nona Y., ebben az évben ünnepeljük a 120. születésnapja a nagy orosz költő, Szergej Jeszenyin. A statisztikák szerint a népszerűsége Oroszországban, valamint a Puskin, ő a vezér. Esenina nevét, de a legtöbb benőtt mítoszok, és neki tulajdonított vált az alkoholizmus és az összes beszélgetés a város. Még nemrég rábukkantam egy cikket a sodromból, ami jellemezte Esenina maró szó „alkogeny”. Mondja el, mit gondol a gondosan ápolt képet a média és a TV-csatornák Esenina garázda és alkoholista?
- És miért albán, ha egy ír-amerikai?
- Aztán ott volt a háború Albániában és gyermek vesztette életét, és Duncan, aki tragikus körülmények között elvesztette a gyermekek, odamentem és a pénz mentette száz gyermeket. A kórházak, gyógyszerek, orvosok Albániában, amelyek elpusztultak a lángok a háború - minden a források. Albánok élete során úgy nyilatkozott, hogy szent, és ez érdekelt. Az alapot a történetet kezdtem szeretni Jeszenyin és Isadora Duncan, de kíváncsi voltam, hogy ne merítse ezek a kapcsolatok a légkörben az idő, hogy a szörnyű idő 20s, a pusztítás az orosz és a tesztelés az emberek az éhségtől, pusztulás és a szegénység.
- És miért kezdtél írni a játék? Ön rendelte a színház, vagy még valamilyen ösztönző? Végtére is, amennyire én tudom, ez általában az első találkozása a dráma - és azonnal - a jelölést az Állami Díjat, hihetetlen siker, turnézott Amerikában. Azzal, amit kezdődött?
- Dolgoztam Yermolova Színház, a Színház és Puskin zavlitom folyamatosan olvassa el a játék, közel fél évszázada. Azt kell mondani, hogy egy rossz film gyorsan felejtsük rossz könyv - helyezze hatályon kívül, és feledésbe merült ... De a gyenge teljesítmény és a rossz játék - azt fogják belsőleg egyszerűen megsemmisült, és mindig azt mondta: „Ez az, amit valaha csatlakozott a soraiban azok az emberek, akik megkínoztak - soha! „és soha nem nem kaptam le játszani, ha nem ez a helyzet.
- És te voltál turnézik Amerikában?
- Az egyik az előadások Megkeresett egy hölgy, aki a gyártó, és ez volt ő - ő neve Lana Garonne - hajtott teljesítmény Amerikában. Mi voltunk az egyik legrangosabb szakaszait - Atlantic City. Egy hatalmas koncertteremben volt zsúfolt. És az emberek ugyanúgy, mint Oroszország, kiabált, sírt, és megköszönte.
- Az alcím a játékaidból - „nem dokumentumfilm szerelem és a halál.” Kiderült, hogy ez az arány a művészi egyezmény, annak ellenére, hogy dolgozott az archívumban?
- Persze, ez nem lehet. Például tudjuk, hogy az értelemben, ezek az emberek jöttek egyszerre, az első második találkozik velük -, hogy néztek egymásra, szerelem tört. De abban az időben a közönség lesz nézni? Mi néztek egymásra, és az összes szereplőt? Csak azt tudom, hogy találkozott egy partin Yakulov művész, akivel Jeszenyin nagyon barátságos volt, és Isadora volt elismert mestere a tangó. És írtam egy részletes megjegyzéssel, ahol Isadora Jeszenyin tanít tangó. Ő kínos, zavarba, de eljön az a pont, ahol elkezd magabiztosan táncolni, és nyer. Ebből a szempontból ez a szeretet és ez a szenvedély. És anélkül, hogy valamilyen fi, minimális dózisban, a történelmi és életrajzi mű nem tud, bár természetesen, mindenekelőtt, akkor kövesse a dokumentumot. I és egy nagyobb szabadságot ismerte - néha verseket darabom nincs időrendi sorrendben, ők hozták létre a költő. Azt hagyjuk ezt, mert nekem úgy tűnik, minden teremtő született már az összes darabot, ami aztán jön létre. Nem számít, ha ez a színpadon a 20-as olvasott verset, ami meg van írva 30 - még mindig tette volna, akkor annak érdekében születtek.
- Hogyan tudjuk megmagyarázni azt a tényt, hogy a különbségek ellenére a mentalitás, a különböző akadályok közti kor, a különböző nyelvek, akkor még mindig együtt?
- Itt az egyik magyarázat - a szeretet. És gyanítom, egyes számítások ... Jeszenyin már híres, mikor találkoztak! By the way, ez a nő, aki nem tudja, az orosz nyelv először azt mondta, hogy ő egy zseni. Hogy táncolt? Ez egy különleges jelenség a tánc, hangulattal. Duncan táncolt nem csak a zene, táncolt történeteket kiemelkedő festők, táncolt a költészet, úgy érezte, a szépség, az egész plaszticitás teste ... És mikor hallotta egy idegen nyelvet, mint Jeszenyin olvas verseket, azt mondta: „Ez egy zseni!”. És ez után elkezdett beszélni oroszul, hogy Jeszenyin zseni.
- És mi a funkciója a játék végre vers a költő?
- Az első termelési színpadon ...
- Az első stádium a jelenet zajlott le a Kaluga zenés színházi rendező Nikolai Troitsky, valamint Szergej Jeszenyin játszott Jilin, amely most „Kortárs” a színházban. A siker olyan nagy volt, hogy még a teljesítmény érdekelt a moszkvai sajtó! Aztán ott volt egy többoldalas újság „The Age”, egy nagyon népszerű -, hogy először írt darabom Kaluga. Aztán írtak a premierje a darabom színpadra Faina Verigina a moszkvai színház. Yermolova. És akkor az újság „The Age”, és a Színháztörténeti Múzeum. Bakhrushina tolt minket a verseny az Állami Díjat Oroszországban. Úgy tűnik, abban az időben a kimondott szónak nagy jelentősége van. A közönség válasza az volt fenomenális, miután egy három órás teljesítmény tartott a taps szereplők 30-40 percig. Emlékszem, egyszer a közönség a show után, hanem a „Bravo!” Kiáltott „Hurrá!” És rohant a helyszínre. Mi volt halálra rémülve, és ez olyan érzelmi lift. Én gyakran megközelítette a közönség, és megkérdezte: „Tudod, hogy egyszer mi vagyunk a teljesítményt?” Kiderült, hogy volt a közönség, akik rajta 22-szer, 18, 8, 14!
- Érdekes történet játszik a játék - az első Kaluga zenés színház, majd színházi Yermolova majd Színház Gennagyij Chikhacheva ...
- Igen, Chikhachev Esenina játszott maga a show-t fog a színház csaknem egy évtizede. Ott, az úton kaptam, véleményem szerint, a legmagasabb minősítést. Ünnepeltük a 50. show, és meghívott a színházban. Mikor lejött a színpadról, és ment a helyére, én blokkolta az utat fiú 13-14 éves, fogatlan, borotvált, nagyon kockázatos kedves, és azt mondta: „Nos, a nagynéném, és meredek, ahogy játszik!”. Ez volt a legnagyobb jutalom - Tudtam, hogy „szünet” még ebben a korban, és számomra ismeretlen emberek száma.
- És Jeszenyin volt nemzeti, a nemzeti költő, aki szerette az embereket teljesen más. Nem hagyhatom figyelmen kívül a másik témában - Esenina halál, amely eddig oly sok vita. És mit gondol: megölték vagy öngyilkosság?
- Számomra nem kétséges, persze, amikor megölték.
- A könyvtár STD Láttam a PlayBook „Az életem, vagy álmodott meg ...”
- Igen, ebben a gyűjteményben, kivéve a játék körülbelül Jeszenyin és modern play „orosz Dance” jön többet, és játszani körülbelül Tsvetaeva a „Honvágy”. A felirat - orosz thriller. Valóban, a sorsa Tsvetaeva érthetetlen szörnyű, mint sok orosz sorsát. És ott volt a játék, mint valami nagyon furcsa. Én egyáltalán nem fog írni többé, ahogy már rájött, hogy az író munka jutalma - a véres erőfeszítés és megaláztatás. De amint belépett az előcsarnokban a show után, és a közönség, mint mindig, rohant felém hálával, és valaki adott nekem egy könyvet Kudrova „Death of Marina Tsvetaeva.” Tudod, nekem ez lesz a könyv Tsvetaeva játszani Jeszenyin! De amikor Marina elhagyta Oroszországot, az utóbbi akivel csak volt Jeszenyin! És van egy vers, amelyben ő utal rá! És vettem azt a kérését - hogy emlékeztesse az embereket róla, beszélni életét, ahogy van barátja, és a kedvenc költője.
- És mi van a modern játék „Orosz tánc”?
- Ez a munka az emberek, akik átélték a 90-es években. Helyszín - Moszkva. Orosz mert tánc és esküvőkön és temetéseken, és nem lehet érteni, ez egy esküvő vagy egy halotti tor - mert ezt a nevet. My játék - a játék körülbelül megzavarodott, zavaros emberek. Amikor írtam „orosz tánc”, az én asztalomnál volt a kedvenc dala az egész világon repertoár - „Cseresznyéskert” és a „Days of turbinák. Azt akartam mondani a veszteség a nélkülözés, hogyan „kivágták” most.
- Most ezek a darabok nagyon nagy szükség van.
- De térjünk vissza a Jeszenyin. Elvégre, ha nem csak játszani róla, de a könyv - „Szergej és Isadora”.
- Igen, valahogy nem tudtam azonnal hagyja abba az én hősök. Ideköltöztem, ahol én élek, amikor írtam ezt a könyvet (a beszélgetés vitte haza a beszélgetőpartner - kb.). Szó a házban - a klinika idegrendszeri betegségek, ahol az utolsó alkalom az életemben feküdt Jeszenyin. Tudtam, hogy a vers „Maple Ó kedvesem”, írta mintegy Klone aki látta az ablakból a klinikán.
- Ő írta ezt a verset a halála előtt ...
- Igen, mentem nézni, és úgy találta, hogy a juharfa. Az épület, amelyet azután a Jeszenyin már lebontották, és juhar tartózkodott. Találtam két idős juhar, mintegy egyikük, egy régi vastag nyír, amit magába, „mint valaki másnak a felesége”, és a koronát, kiment az útra. És az én konyha ablakon, feje jobbra fordult, láthatjuk a házat LN Tolsztoj, egy unokája, aki az utolsó felesége Esenina. Az otthonától, jött utoljára, hogy elhagyja az állomást a Leningrad, menjen a halál. És Sophia Tolstaya lánya volt Tatyana Tolstaya-Sukhotina és Sukhotin - őseim. Mint minden kötve, minden véletlenül! És ő a házban az ablakon, úgy kezelték, itt van még rustles a juhar. Amikor ideköltöztem - nem tudom. Egy dolog biztos -, hogy pontosan mikor te valami kapsz, a tér kezd menni, hogy találkoztunk ...
BesedovalaEkaterina Pisarev
Elkülönítve,
Aki nem tudja, a dátum
A szétválasztás nem a legyőzése -
Ő és a valóság, és a jelenség,
Ez erősebb a világon. mielőtt
Nem akarom, hogy maga
Az utcákon, ahol a megszállottság
Üldözik, cső gép,
Saját tehetetlenség, mert én vagyok a születésnapját
Élek, minden a legjobb tönkreteszi magát.
Akkor hirtelen megjelent a semmiből,
Gyönyörű, és annak megjelenése
Ő engem hisz a csodákban.
És én, vajon mi ketten
Ahhoz, hogy menjen az erdőbe, és élni egy eldugott,
Ahhoz, hogy egy hajnali és az alvás szeretettel
Az egymás karjaiban, van
A világ, ahol élnek lekapcsolás
több, mint ez megtiszteltetés a szív?
És hívtalak, de inkább
Szeretem a szolgalelkű hízelgésnek.
És ahogy hirtelen ez volt az elszámolás napja -
Akkor eltűnt, nem szólt egy szót sem.
Válás itt, de volt, hogy egy randi?
Ki hozta létre ezt az univerzumot,
Ahol minden nap -, mint a ragadozó farkaskutya?
Kiderült magát:
Úgy esett, az ég, a tenger, megfulladt,
Lángra erdő és vulkán
Fordított tolóerő, hogy meghosszabbítja a kráter,
És rájöttem, hogy mindent maga körül - megtévesztés.
És a sziluettje hamis,
És kísérteties hív neki,
És minden lépését én félénk, óvatos,
Vezet, értem, ugye.
De még mindig megy az úton a por
És én vagyok maga a harc,
És én rendezi hamis délibáb,
Megszokta, hogy hamis vizsgálat sorsát.
És végül, én be a te paloták
És látom nem egy álom, nem valóság
A lábak kissé szét
És ez nem nevet hangosan.
Tettem egy lépést - és beleesett a szakadékba,
És minden egy pillanat alatt eltűnt,
És ez az üresség - még sírni.
Lehetetlen, hogy él a tudás
Nincs vége a őrület az éjszaka,
Ez még a fény pislákoló gyertya
Ez megtorlás őszinteségében,
Miután a kezében, lógó haszontalan,
Rattle rozsdás kulcsot.
A következő teremben
