Shukshin „Crank” - teljes szöveg - Orosz Történelmi Könyvtár
A feleség hívta - „Chudik”. Néha finoman.
Hajtókar egyik jellemzője: mindig valami történt vele. Nem akarta, hogy szenvedett, de most majd beleolvad bármilyen történetek - kicsi, bár, de bosszantó.
Itt vannak a epizódjai egyik utazások.
Szabadságot kapott, úgy döntött, hogy a testvére az Urál: tizenkét éve nem láttam.
- Ha ilyen apróságok ... az bityurya alfaj. - kiáltotta geezer a kamra.
- Igen, ez ugyanaz a vonat mind itt! - Chudik megpróbált szigorúan néz kerek kék-fehér szemét. - Minden itt, és ez, látod, nem.
- Be bityurya ki?
- Megvan, egyértelmű, sült véletlenül. Crank hallgatott egy darabig.
- Finom! Ha ha ha ... - igazán nem tudom, hogyan, hogy a vicceket, de ő nagyon szerette volna. - A fogak egész? Nos, ez duralumínium.
... Sokáig fogunk - éjfélig. És kora reggel egy bőröndöt Chudik sétált át a falun.
- Az Ural! Az Ural! - felelte arra a kérdésre: hol megy? Ebben a körben, húsos arca, kerek szemmel fejezte rendkívül jelentéktelen hozzáállást a hosszú úton - ők nem esett pánikba. - Az Ural! Meg kell sétálni.
De ahhoz, hogy az Ural ez még mindig messze.
Eddig ő biztonságban elérte a kerületi város, ahol az volt, hogy egy jegyet, és a vonatra.
Volt idő, amikor sokat. Crank dőlt ajándékokat unokaöccse - édességek, sütemények ... Elmentem a boltba, csökkent a sorban. Előtte állt egy ember, egy kalap és előtt egy kalap - egy testes nő festett ajkak. Nő halkan, gyorsan, mohón beszél kalap:
- Képzeld el, hogy mennyi van, hogy durva, tapintatlan ember! Ő sclerosis, nos, ő már hét éves sclerosis, de senki sem ajánlott fel neki, hogy visszavonul. És anélkül, hogy ez a hét vezetett csapat - és a már „Tud Alexander Semenovich, akkor jobb, ha nyugdíjba?” Nah-hal!
- Igen, igen ... Ezek ma. Nagy dolog! Sclerosis. A Sumbatych. Ugyanazt a szöveget nem tartott a közelmúltban. És ez az.
Crank tiszteletben városi emberek. Nem minden, de: huligánok és az eladók nem tartják tiszteletben. Féltem.
Ez volt a sor. Vett édességek, sütemények, három csokoládét. És ő félreállt, hogy mindent egy bőrönd. Kinyitotta a bőröndöt a földre, és elkezdte üzembe ... Ránézett a padlón, és a pultnál, ahol a fordulat fekszik lábánál emberek pyatidesyatirublevaya papírt. Egyfajta zöld bolond magad, senki nem látja azt. Hajtókar még remegett az örömtől, szeme felcsillant. Siet, hogy ne legyőzni valakit, gyorsan kezdett gondolkodni, hogyan kell szórakozni, poostroumnee ezt mondani, viszont a papírt.
- Jó élő polgárok! - mondta hangosan és szórakoztató.
Úgy nézett ki.
- Van, például az ilyen darab papír nem fellángolás.
Ez az egész egy kicsit ideges. Ez nem három, nem 5-50 rubel, fél hónap dolgozni. A mester darab papír - nincs.
„Valószínűleg az egyik a hat” - találgatott Chudik.
Úgy döntöttünk, hogy a papír egy feltűnő helyen a pultra.
- Most jön fut valaki - az elárusítónő mondta.
Crank elhagyta a bolt egy kellemes hangulatba. Minden gondolat, mivel könnyű, szórakoztató történt: „Mi, például az ilyen darab papírt ne dobd!” Hirtelen azt pontosan mohón vált lefedett: eszébe jutott, hogy pontosan a papírt, és még dvadtsatipyatirublevuyu ő most cseréltek, pyatidesyatirublevaya legyen a zsebében ... én zsebre - nem. Itt-ott - nem.
- Az enyém volt, egy darab papírt az Ön számára! - mondta hangosan Chudik. - Baszd-so. Saját darab papírt valahol.
Az szív még akkor is, megcsörrent a fájdalomtól. Az első gondolata az volt, hogy menjen, és azt mondják: „A polgárok, a darab papír valahol. Megvan ketten takarékpénztár egyik dvadtsatipyatirublevuyu másik polusotelnuyu. Egy most cserélt, és a többi - nem ". De ő képzelte, megdöbbentette mindezt ő nyilatkozata, hány fogja gondolni: „Természetesen, ha a gazda nem található, úgy döntött, hogy a zsebében.” Nem, nem acél magát - nem érik el az az átkozott papírt. Nem lehet még adni ...
- De miért vagyok ott? - hangosan érvelt keserűen Chudik. - Mi a teendő most.
Meg kellett, hogy menjen haza.
Bementem a boltba, még messziről szeretnék nézni egy darab papírra, állt a bejáratnál ... és nem lépett be. Nagyon beteg lesz. A szív nem tud állni.
Buszon és csendben átkozta - gyűlt össze a szellemben kellett magyarázni a feleségének.
Lekerült a könyv ötven rubelt.
Crank megölte semmi, ami ismét kifejtette felesége (ő is megütötte egy párszor a fejét egy lyukas kanállal), lovagolt a vonat. De fokozatosan a keserűség telt el. Villant kívül az erdők, erdők, falvak ... A be- és kimenetek különböző emberek, mesélni ... Chudik is az egyik azt mondta néhány intelligens ember, állva az előcsarnokban, a dohányzás.
- Van egy a következő falu bolondja is ... Felkapott egy parázs - és az anyja. Részeg. Ő fut el tőle, és felkiáltott: „Hands - sikolyok - kezek nem égnek magad, fiam!” Körülbelül ugyanaz, és ez gondoskodik a ... És ez a rohanó, részeg bögre. Anya. Képzeld el, hogy van, hogy durva, tapintatlan ...
- Sami jött? - szigorúan Megkérdeztem intelligens barátja néz a szemüvege felett a Freaks.
- Miért? - Nem értem. - Mi van a folyó, a falu Ramenskoye ...
Intelligens társ az ablak felé fordult, és nem szólt többet.
Miután a vonat faszi volt még repülni seaters és fél órán keresztül. Egyszer repültem egyszer. Hosszú ideig. Ültem a gép, nem mentes a félénkség. „Nem egy fogaskerék nem fogja elrontani egy fél órát?” - gondolta. Aztán - semmi merészebb. Még Próbáltam beszélgetni a szomszéd, de ő olvasta az újságot, és így arra gondoltam, hogy mi volt az újságban, nemhogy hallgatni egy élő személy, és ő nem akar. A Chudik akarta tudni, hogy ez: úgy hallotta, hogy a repülőgépek adnak enni. És ez nem kerül sor. Ő nagyon akart enni a gépen - kedvéért kíváncsiság.
„Gyógyult” - döntötte el.
Lenéztem. Hegységben a felhők alább. Crank valamilyen okból nem tudta biztosan azt mondják, hogy szép-e vagy sem? És körül azt mondja: „Ó, milyen szép” Ő csak úgy érezte, hirtelen balga vágyak: vidd őket a felhők, a vatta. Mégis, gondolta, „Miért nem vagyok meglepve? Miután közel öt kilométer alattam. " Szellemileg, mérte az öt kilométerre a földre, tedd a szamár, a meglepetés, és nem volt meglepve.
- Itt van egy ember. Jött az azonos - ez a szomszéd mondta. Úgy nézett rá, nem szólt semmit, suhogó az újság újra.
- rögzítse a biztonsági öv! - mondta a csinos, fiatal nő. - Mi megy a partra.
Crank kötelességtudóan rögzítve a biztonsági öv. A szomszéd - nulla figyelmet. Crank finoman megérintette:
- mondta, hogy rögzítse a biztonsági öv.
- Semmit - mondta egy szomszéd. Tedd le a papírt, hátradőlt, és azt mondta, mintha valami eszébe jutott: - Gyerekek - virágok az élet, akkor kell letenni fejüket.
- Hogy van ez? - Nem érti Chudik.
Reader hangosan nevetett, és elkezdte mondani, nem többet.
Úgy kezdődött, hogy gyorsan csökken. Ez tényleg a föld - egy kőhajításnyira, gyorsan repül vissza. A push-mind ott van. Hogy akkor magyarázza az emberek az tudja, a pilóta „kimaradt”. Végül nyomja meg, és dobja minden kezdődik, hogy ő hallotta a csikorgó és csiszolás. Ez az olvasó az újság felugrott, tompán Freaks kopasz fejét, majd megcsókolta a kerek ajtót, majd találta magát a földön. Mindezen idő alatt, ő sem szólt egy hang. És az egész is hallgatott - megüt Freaks. Ő is hallgatott. Steel. Az első, aki magához tért, és benézett az ablakon, és megállapította, hogy a gép - a burgonya területen. A pilótafülkéből a pilóta jött ki komor és az ajtóhoz ment. Valaki megkérdezte tőle óvatosan:
- Van, amit úgy tűnik, hogy ült a burgonya?
- És nem látod? - mondta a pilóta.
A félelem alábbhagyott, és a leginkább fun've próbált szellemes.
Kopasz olvasó keresi a műfogsort. Crank becsatolva öv is kezdett keresni.
- Ezt. - kiáltotta vidáman, és megadta az olvasó.
Ezen kívül még egy kopasz fej fordult lila.
- Miért hagyja feltétlenül kezét! - kiáltotta lisp.
- Hol fogok felforraljuk? Hol?!
Ez Chudik nem tudta.
- Menjünk velem? - vetette fel. - Van egy bátyám ott lakik forraljuk ... Félsz, hogy felvetette a mikrobák ott? Nem kell őket.
Az olvasó nézett Freaks and abbahagyta a sikoltozást.
A repülőtéren Chudik írt táviratot feleségének:
„Mi landolt. Lila ág esett a mellén, édes körte nem felejtem. Pont. Vasyatka”.
Telegraph, erős, gyönyörű nő olvas egy táviratot, felajánlotta:
- Utat. Ön - egy felnőtt ember, nem az óvodában.
- Miért? - kérdezte Chudik. - Mindig levelet a leveleit. Ez az én feleségem. Akkor valószínűleg azt gondolta, ...
- A betűk írhat bármit, amit akar, és a kábel - ez a fajta kommunikáció. Ez egyszerű szöveg.
„Mi landolt. Rendben van. Vasyatka”.
helyesbített távíró két szó: „landolt” és „Vasyatka”. Ez volt: „Száll. Basil. "
- „landolt” ... Mi vagy te, egy űrhajós, vagy valami?
- Nos, - mondta Chudik. - Legyen.
... Tudtam Chudik: van egy bátyja, Dmitri, unokaöccsei ... Ez még nem sikerült menyének valahogy nem hiszem. Még soha nem látta őt. Nevezetesen, ez valami in-law, minden tönkrement, az egész nyaralás. Valahogy rögtön vett egy ellenszenv a Crank.
Ittunk este testvérével, és Chudik énekelt remegő hangon:
Sophia Ivanovna, menye, kinézett a másik szobában, a gonosz azt mondta:
- És nem kiabálsz? Te nem az állomáson, ugye? - És én becsukom az ajtót.
Brother Dmitri volt kínos.
- Ez ... a gyerekek alszanak ott. Tény, hogy ez jó.
Még egy italt. Elkezdtem emlékezni ifjúkori, anya, apa ...
- És ne feledd. - Szerencsére kérdezte testvére Dmitri. - Bár van egy emlékszel! Mellkasi volt. Hagyok rátok, én zatselovyvat. Ha már kék az arca még. Érzek azt. Akkor nem lesz ostavpyat. És mégis: csak elfordulnak, van rólad, az egész újra. Az ördög tudja, hogy a szokás volt. Önmagában - valami mást takony a térd, és csak ... ez ... csókkal ...
- Emlékszel - arra is emlékeztetett, Chudik - mint te ...
- Kérem, ne kiabálj? - Sophia Ivanovna kérdezte ismét nagyon rossz, ideges. - Ki akarja hallgatni a különböző a takony igen puszit? Ott is - beszél.
- Menjünk ki - mondta Chudik.
Kimentünk, és leült a tornácon.
- És ne feledd. - folytatta Chudik.
De aztán testvére Dmitri történt valami: sírt és bevágta öklét a térdén.
- Itt van az életem! Látott? Mennyi harag az emberek. Mennyi harag!
Crank kezdte nyugodt testvére:
- Ugyan már, ne aggódj. Ne. Nem, ezek nem rossz - ők pszichopaták. Én ugyanaz.
- Nos, mi nem tetszik. Alatt INTO? Miután vett egy ellenszenv neked ... És INTO?
Csak akkor valósul Chudik igen, vettem egy ellenszenv az ő menye. És ami igazán?
- De téged - nem, nem felelős, nem a fej. Tudom, hogy, bolond. Megszállottja a felelős. De volt valami senkinek! A pincérnő a menedzsment, a bump sík terepen. Íme, ott kezdődik ... Ő és én is valamit, utálom, hogy nem vagyok felelős, a faluból.
- Az irányító valamit?
- Ebben a hegyi ... ... én nem mondani most. És miért hagyja? INTO nem tudta, bele?
Itt Freaks and ütött egy akkordot.
- És mennyi érveltem neki a falu néhány ember jobb, ha nem zanosistye.
- A Stepan Vorobyov valami emlékszel? Jól tudod, hogy ...
- Ó, ott, ahol a falu. És kérem: Szovjetunió Hőse. Kilenc tartályok elpusztult. Ram járt. Édesanyja most egy életre nyugdíj kerül kifizetésre hatvan rubel. És kiderült, csak az utóbbi időben, úgy ítélték meg - hiányzik ...
- Ilya Maksimov. Elmegyünk. Kérjük, Cavalier Glory három fok. De kb Stepan nem mondott ... Nem kell.
Hosszú ideig zajos izgatott testvérek. Crank még körbejárta a tornácra, és integetett a karját.
- A falu, amit látsz. Igen, van egy levegő ér valamit! Nyisd ki az ablakot reggel - mint, mondjuk, obmoet mindenkinek. Bár az italát - mielőtt friss zapashisty igen, gyógynövény illatok, a színek, a különböző ...
Aztán elfáradt.
- a tető van tiltva? - bátyja lágyan.
- Én blokkolt. - Chudik túl halkan felsóhajtott. - Veranda manipulált - öröm nézni. Menj ki este a verandán ... elkezdi álom: Ez lenne az én anyám és az apám lett volna életben, jönne a gyerekek - minden, ami ül a verandán, teát szürcsölgetve málnával. Málna most disfigures a mélységbe. Te, Dmitry, nem esküszöm rá, de rosszabb nem szeret. És valahogy polaskovey lesz, látod, indul.
- De maga a falu! Kick-csendesen és szomorúan döbbent Dmitry. - De ... Children megkínozták, bolond: a zongora megkínzott, a másik műkorcsolya rögzítésre. Vérzik a szívem, és ne mondd, csak káromkodás.
- MMX. - valami megint izgatott Chudik. - Nem értem ezeket a lapokban: íme, azt mondják, az egyetlen működő boltban - durva. Ó, köszönöm. És ő jön haza - ugyanaz. Ez az, ahol a leendő! És nem értem! - Chudik is bevágta öklét a térdén. - Nem értem, hogy miért lettek a gonosz?
Amikor Chudik reggel felébredt, senki a lakásban nem volt: a testvére Dmitri ment dolgozni gyakorlat is, az idősebb gyerekek játszottak az udvaron, egy kis hozott a gyerekszobába.
Crank ágy tisztítani, mosni, és kezdtem azt hinni, hogy lenne egy ilyen szép menye. Aztán találkoztam hibás. "Ege - gondolta Chudik - razrisuy hiszem azt." Ő festette a házat, így a kemence, hogy minden elcsodálkozott. Talált gyerekes ecsettel és munkához látott. Egy órával később már az egész, a babakocsi nem tudja. A tetején a kis kocsi Chudik hagyja daruk - nyáj terület, az alján - a virágok különböző konyhai fűszernövények, egy pár, a férfiak tsyplyatok ... kerekesszék ellenőrzött minden oldalról - látvány fájó szemét. Nem babakocsi és játékok. Bevezetésre lesz kellemesen csodálkozni menyének elvigyorodott.
- És azt mondja - a falu. Freak. - Azt akarta, hogy a békét a menye. - Baba-how a kosárban lesz.
Minden nap Chudik sétált a város körül, bámulva az ablakon. Vettem egy hajót, hogy unokaöccsét, egy szép vágó, fehér, egy villanykörte. „Van ez is razrisuy” - gondolta.
Körülbelül hat Chudik jött a testvére. Felmentem a tornácon, és hallotta, hogy testvére, Dmitrij vitatkozott a feleségével. Azonban átkozta felesége és testvére, Dmitrij csak megismételni:
- Igen, ez az. Gyerünk ... Sogn ... Oké, így ...
- Holnap ez a bolond nem volt itt! - kiáltott fel Sophia Ivanovna. - Holnap, hagyja, hogy a levelek.
- Gyerünk. Sogn ...
- Nem jó! Nem jó! Senki ne várja - dobja a bőröndöt, hogy a pokol, és minden!
Crank sietett, hogy szálljon le a tornácra ... És akkor nem tudta, mit kell tennie. Ismét érezte fájt. Amikor gyűlölte, ő nagyon beteg. És ijesztő. Úgy tűnt: Nos, most minden, miért élnek? És azt szeretném, hogy az emberek elől, akik utálják, vagy nevetni.
- De miért vagyok ott? - suttogta keserűen ül a fészerben. - Azt kellett volna nem értem, mert nem érti, emberek kreativitását.
Ő dosidel a fészerben, amíg sötét. És a szív fáj. Aztán jött a testvére Dmitri. Azt ne lepődj - mintha tudta, hogy a testvére Basil már régóta ül a fészer.
- Ez ... - mondta. - Ez ... újra rasshumelas. Babakocsi valamit ... nem kell túl.
- Azt hittem, poglyanetsya. Megyek, „testvér.
Brother Dmitri felsóhajtott ... és nem szólt semmit.
Főoldal Chudik jött, amikor elment Ryasnyi párás eső. Crank leszállt a buszról, levette új cipő, futott egy meleg, nedves talaj - az egyik kezében, és egy bőröndöt a másik cipő. Felugrottam és énekelt hangosan:
Az egyik oldalon az ég kitisztult, kiderült kék és közeli valahol ez volt a napon. És az eső ritkítás, nagy csepp fröccsen a tócsák; megduzzadt és tört buborékok őket.
Egy ponton Chudik megcsúszott, és majdnem elesett.
Úgy hívták, hogy ... - Basil Egorych Knyazev. Ő volt harminckilenc éves. Dolgozott projectionist községben. Imádta kutyák és nyomozók. Mint egy gyerek álmodott, hogy kém.
Tisztelt vendégek! Ha tetszett a projekt, akkor tartsa egy kis pénzt az alábbi űrlapot. Az adomány lehetővé teszi számunkra, hogy lefordítani a helyén egy magas színvonalú szerver, és hogy egy vagy két alkalmazottal gyorsabb telepítését meglévő tömege történelmi, filozófiai és irodalmi anyagok. Fordítása legjobb módja a kártya helyett Yandex-pénz.