Olvassa el a könyvet rakoncátlan felesége, szerző Kristina Cooke Online Page 82 Online

- Nem tudom, mit mondjak. Csak döbbenve. Úgy tűnt nekem, hogy te egy értelmes nő.

- Ne engem kritizálni, Henry.

- De el kell fogadni, a viselkedése ebben a történetben úgy néz ki, elég hülye - mondta, ujjaival a sötét haját.

- Jó. Nézzük. - Eleanor sóhajtott, pihenő fejét a kezében. - Az agyam azt mondja, hogy a házasság csak ahhoz szükséges, hogy biztosítsák a biztonságot, társaságot és egy tisztességes társadalmi státusz, de a szív mondja valami mást.

- Mit fog csinálni?

- Reméltem, hogy akkor adj bölcs tanácsot, Henry. Meg kell dönteni holnap.

- Szóval, van az egész éjszaka előtt? Félek, nem tudok segíteni ebben a kérdésben, mert nem hiszek a romantikus szerelem.

- Nem hiszem, hogy eddig. De most már nem kétséges, hogy létezik, és ez megrémít. Félek, nekem most nincs visszaút, miután tudtam neki.

- Valószínűleg, az apa is, így érvelt sok évvel ezelőtt. Ezzel kapcsolatban, gondoltam, akinek ágy anyánk gyakran látogatott ebben a pillanatban?

- Ne légy vulgáris, Henry - mondta Elinor élesen. - Tudod, én nem akarok hallani semmit róla.

- De meg kell emlékezni ezeket a dolgokat. Láttam a saját szememmel, Eleanor. És apa is mindent tud. Képzeld el, hogy ő szenvedett? Ahogy megalázta. Nem félsz, hogy ugyanabban a helyzetben?

- Az én esetemben ez nem ilyen - mondta Elinor, dörömböl az öklével az ágyat. - Frederick nem olyan, mint anyánk. Ő tényleg szeret, Henry.

- Biztos ebben? Biztos vagyok benne, hogy tud állni, ha az újdonság hord le a benyomást a házasság idővel?

- Akkor nincs több mondani neked, Eleanor. Gondolom, még feleségül a szerelmet, bár úgy tűnik, mennek, hogy gondoskodjon a házasság egy ésszerű számítás. - Henry felállt, odament a húgához, és gyengéden megveregette a vállát. - Csak azt tudom kívánok sok sikert.

Frederick elmosolyodott, amikor Mary megölelte a derekát. Lehajolt és megcsókolta jóindulatú, örömmel látja, hogy elmeállapota teljesen helyreállt. Remélte, csak az, hogy mikor Eckford feltérképezni vele, és megpróbálja talpnyalás visszatérjen a helyét, azt a bátorságot, hogy megszabadulni ez.

- Köszönöm, Freddy - mondta Mary, séta tőle. Arcán hagyott nyomot a könnycsepp. - Köszönöm, hogy rátalált, és arra kényszerítette, hogy mindent igazságosság nekem és a lányok. Az, hogy életét mentette meg ez értéktelen louts - tette hozzá keserű mosollyal. - Nem tudom, mit csinálnék nélküled.

- Ígérd meg, hogy vigyázzon magára.

- Csak ha megígéred, hogy vigyázzon magára is. - Kinyújtotta a kezét, hogy a kalapját. - Tudod, én aggódom. Menj vissza Londonba? Ahhoz, hogy a szokásos módon az élet?

Frederick vállat vont.

- Talán elmegyek Írország. - Az az igazság, ő már vett egy jegyet Dublin a biztonság kedvéért. Ha ő kapcsolata Elinor javítja, és nem lesz remény, remélte, hogy egy ideig a Abbey - a legszebb hely a világon, amely között található a tó és a hegyek.

- Fogsz írsz nekem? - Maria kérték, árukapcsolás a kalap az álla alatt övet.

- Minden héten, mint mindig. - Frederick figyelte, ahogy az ő két kis unokahúga ugrott a járdára, és futott a kocsi; ragassza a kalapjukat lengetve a szélben mögöttük, amikor megfordult, és intett búcsút.

- Viszlát, Uncle Frederick - együtt lány selypítette.

- Viszlát, bébi - mondta mosolyogva, dőlve az ajtófélfának. - Jó utat.

Catherine is sietett az ajtóhoz, felhúzta kesztyűk; férje lassan maga mögött.

- Marcus, kedves, a kocsi vár, - mondta a válla fölött. - Oh, Freddie, drágám. - Megfordult, és megölelte testvérét, állva lábujjhegyre, és megcsókolta az arcát, váladékozó ismerős illata rózsavíz. - Te jó ember, Freddy, - suttogta a fülébe, és az ő világosbarna szeme csillogott a könny. - Nagyon jó. Mindig is tudta.

Szerette őt, a fenébe is; volt számára, mint egy anya. Nos, ő csak jött Essex, és láttam őket.

- írsz? - kérdezte.

- Persze - mondta bólogatva. - Most menjen. Gondoskodj róla, hogy Mária jól értékben. Ha szükséged van a segítségre, szólj.

- Nos, én megyek. - csókolta viszlát, és gyorsan lement a lépcsőn a várakozó kocsiba.

- érjen - rendelt Marcus, és a kocsi haladt előre az úton. Frederick nézte, amíg

Minden jog védett booksonline.com.ua

Kapcsolódó cikkek