Tale így férj csinál, és ez rendben (Mr. Andersen
Oh férj nem, és ez rendben
Mert akkor történt, hogy abban az országban, ahol összecsap öreg, kunyhók nádfedeles? Tetők moha és benőtt a fű, a gerinc minden bizonnyal gólyafészek, falak ferdén, ablakok rövid, és megnyitja az összes egyetlen. Kenyér sütő kilóg az utcára a kövér hasa, és a kerítés ellensúlyozza egy idősebb. Ha azonban hol találja tócsa víz, ott is, látod, kacsa és kiskacsák úszni, és göcsörtös fűzfa húzódott. És persze, közel a kunyhó van egy lánc és egy kutya ugat mindenkire.
Íme egy hajszál ilyen kunyhót, és megállt velünk az ország, és benne élt az öregek - a férj és feleség. Nem számít, milyen szerény volt a földön, és anélkül, hogy valami, amit még mindig nem, és - volt a ló takarmány fű nőtt az útszéli árokba. A férjem elment a ló a város kölcsönzött szomszédai is, így tudjuk, hogy a szolgáltatás visszafizetni a szolgáltatást! De még mindig jövedelmezőbb lenne eladni a lovat, vagy cserélje ki valami hasznosabb. Igen, látod ezt?
- Nos, hogy jobban tudjuk, férj! - mondta a felesége. - Ma csak tisztességes a városban, menjen a Yes és eladni egy ló, vagy változtassa meg a hasznot. Szóval mit csinál, akkor rendben van. Menj Isten.
És ő kötötte egy zsebkendőt a nyakán - van valami, amit még mindig képes volt jobban, mint a férje - ő kötötte a kettős csomót; Nagyon okosan kiderült! Aztán megveregette az öreg kalap a kezét, és megcsókolta az ajkát. Így ment, hogy a város a ló, ami kellett lennie, vagy eladni, vagy csere. Ó, tudta, hogy a vállalkozás!
A Sun és a vastag, nem egy felhő az égen! A por az úton volt egy oszlop, így lovagolt, és elment, hogy az emberek - akik a targonca, aki fel, és akik egyszerűen gyalog. A hőség rettenetes: a Nap és a legcsekélyebb árnyéka az út túloldalán.
Ez volt, többek között, és egy férfi egy tehén; Ez tényleg egy tehén, mint egy tehén! Csodálatos! „Igaz, és a tej adja csodálatos - gondolta a paraszt -. Ez a valami lenne csere, ha a változás a lovát!”
- Hé, te tehén! - kiáltotta. - Várj egy percet! Lásd a ló? Azt hiszem, többet ér, mint a tehenek! De hát legyen: az én tehén praktikusabb. Változás?
- Oké! - felelte, és megváltoztak.
Ez volt harmonikusan, és a gazda is kapcsolja haza - mert azt tette, amit gondolt: de mivel ő úgy döntött, hogy a tisztességes, és szükség volt rá, ha csak most ránézni. Így ment a tehén. Ő sietett, a tehén nem marad el, és hamarosan utolérte a férfit, aki vezette a juhokat. Jó volt a bárány: a test és a vastag bevonat.
„Bárcsak ez - gondolta a gazda -. Ez elég lenne a fű szélén ezen árok, és télen, és az utastérben fér majd nekünk sokkal kényelmesebb tartani a juhok, mint egy tehén rendszer, gondolom ..?”
A tulajdonos a juhok készségesen beleegyezett csere történt, és a gazda elindult az úton egy birka. Hirtelen egy út menti kerítés, látta, hogy egy férfi egy nagy liba hóna alatt.
- Nézd gusische valami tetszik! - a farmer. - Megvan a zsír és a sok toll. De lenne öröm látni, hogy ő pórázon a medence! És az én öreg hölgy lenne, hogy valaki összegyűjtse az üledék! Gyakran azt mondja: „Ó, ha csak volt egy libát!” Nos, most van olyan eset, hogy értem. és ő megvan! Szeretnél változtatni? Adok egy birka a liba, de köszönöm az alku!
Ő nem adta fel, és megváltoztak; farmer van a libát. Ez akár a város kapuit a kezét. Crush az úton nőtt, az emberek és az állatok bújtak tömeg sétált az árok, és még burgonya mező őrök. Itt vagyok vándor csirke kapus, de volt kötve a kerítés kötél, így nem félt az emberek, és nem tévedt otthonról. Rövid farkú csirke volt, kacsintott az egyik szemét, és általában olyan formában, legalább valahol. "Kud-Qudah!" - mormolta. Mit akart mondani, nem tudom, de a gazda, hallgat rá, azt gondoltam: „Ez jobb, mint a csirke még soha nem láttam szebb tyúk pap ide nekünk a csirkét mindenütt syschetsya magukat magvető, az önbecsülés, hogy maga a takarmány jobb.! ez jól tennék, hogy megváltoztassa a libát. "
- Akarsz változtatni? - kérdezte az őr.
- Én? Miért van rá! - felelte.
És változtak. Az ügyvivő vett egy libát, és a paraszt - csirke. Sok esetben mégis az úton a városba, és a hőség rettenetes volt, és
Erősen elfárad. Nem rossz lenne most egy snack, de inni. De a vendéglő volt ott. Számára ment, aztán jött ki abban a pillanatban, a munkavállaló egy nagy, szorosan összecsomagolt, és találkoztak az ajtón.
- Mi van ott? - a gazdálkodó kérte.
- rothadt alma! - mondta az alkalmazott. - Viszem egy táskányi disznók.
- Egy ilyen sokat. Hogy nézett volna ki a régi nő! Megvan az elmúlt évben, a furcsaság a régi almafa csak egy alma, így óvták a mellkasban, amíg el nem rothadt. „Mégis, azt mutatja, hogy a házban vagyon” - mondta az öregasszony. Ez lett megnézte ezt le! Igen, szükség lesz a kedvében járni!
- És mit ad egy zsák? - kérdezte a fiú.
- Mi lesz így? Igen, ez egy csirke! - És ő adott egy tyúk került az almát táska, belépett a felső szobában - és egyenesen a pulthoz, és maga a csomag húzódott a kályhához.
Ő volt melegítjük, de a gazda nem is gondolni rá. A felső szobában volt a mélységbe vendégek spekulánsok, kereskedők szarvasmarha és két angol, olyan gazdag, hogy a zsebek szinte tört aranyat és több vadászok fogad. Most figyelj!
Ccc Dhu! Ccc Dhu. Milyen hangok hallatszottak a kályha? És akkor kezdett sütni almát.
- Mi ez? - kérdezte a vendég, és azonnal tudja, az egész történetet mene ló tehén, birka egy tehén, és így tovább -, amíg a zsák rothadt almát.
- Nos, akkor kap az öregasszony, ha kap vissza! - mondták. - Ez a kiáltás lesz!
- ő csókolj meg, ennyi az egész! - a farmer. - És azt mondta: „Ó, hogy a férj nem, rendben!”
- De nézd! - mondta a brit. - Tedd a hordó aranyat! Legalább száz fontot!
- És egy teljes négyszög elég! - a farmer. - Van valami, amit nem tud csak teljes véka almát így már az öregasszony az alku! Mivel a mérési valahogy jön is a csúcsra!
- haladás! - mondta mindketten hit, hanem kézzel.
Én vezettem a kocsit tulajdonosa, a brit került a farmer is, nyereg és alma hengerelt paraszt kunyhó.
- Igen, tudja a trükköt! - mondta felesége, megölelte, és még csak nem is nézett a táskát, és a brit.
- Azt forgalmazott a ló egy tehén!
- Hála Istennek, mi tejjel! - mondta a felesége. - Együnk és a vaj és a sajt. Itt Mena Mena így van!
- Ez így van, de a tehén-I helyébe egy birka!
- És még jobb! - mondta a felesége. - Körülbelül mindent, akkor úgy gondolja! Van fű, és ez csak egy birka! Nézzük most a juhtej és a sajt, és még gyapjúzoknit sőt pulóverek lesz. oskazkah.ru - oskazkax.ru Cow valami, hogy nem adja! Ő istállókat. Ez az, amit te, igaz, okos!
- Azt forgalmazott egy birka - egy libát!
- Azt forgalmazott a liba - egy csirkét! - mondta a férje.
- A csirke! Itt a csere! Csirke sztrájk tojás, csirke üljön ki, fej egy tyúkól! Ez az, amit mindig is akartam!
- A csirke, amit forgalmazott egy zsák rothadt alma!
- Nos, adj a csók neked! - mondta a felesége. - Köszönöm, férj. Csak figyelj arra, amit mondok. Elmentél, és azt gondoltam: „Hadd készíteni este valami finom - hagymás rántotta!” Tojás valami Elegem íj nem volt. Elmegyek egy iskolai tanár felesége. Tudom, hogy van egy íj, de ez valójában felvásárlás preskupaya! Arra kérem, hogy adj az íjat, és ő: „kölcsön Nincs kertünkben nem növekszik, még egy rohadt alma nem fog találni!” Nos, most már tud nyújtani neki legalább egy tucat, de az egész zacskót! Ez a nevetés, hogy férj! - És ismét megcsókolta a száját.
- Ez az, amit szeretünk! - kiáltott fel a brit. - Minden egyre rosszabb, és az összes egyáltalán! Ehhez és a pénzt nem kár!
És otsypali gazda számára, amit kapott csókok helyett szégyellős, az egész intézkedés az arany.
Igen, így, ha a feleség úgy véli, férje okosabb, mint bárki más a világon, és minden, amit csinál, az jó, nem ellenszolgáltatás nélkül!
Ez az egész történet! Hallottam, mint egy gyerek, és most mondd azt, hogy te, és most már tudod, hogy „Ó, hogy a férj nem, és ez rendben van.”