Őszi blues vagy depresszív zavar Puskin költészete
Szomorú idő! bája a szemét! Kellemes számomra a búcsú szépség - Szeretem a pazar hervadó természet.
Olvasás Puskin sor, ütött pontosan hogyan költő lehetne kifejezni az érzést az ősz - „Szomorú az ideje”, „búcsú szépség”, „lesújtó”. Ősz: a nappalok egyre rövidebbek, az éjszakák már a szüntelen hideg eső, lóg komor égen nagy felhő a feje fölött, átható szél, a kiáltása búcsú induló madarak. Van egy érzés a szomorúság és lemondás, szorongás és kétségbeesés, mintha a természet és az élet minden meghal, elveszíti élénk színek és drapp ölni remény, casting atmoszférában vészjósló hideg és unalom.
Valóban, a korai buja őszi sok költői és rááll a lírai hangulat. Azonban a végén jön Puskin melankólia, szomorúság és bánat ok nélkül - meglepően egyértelműen látszik, és leírása a lírai költő első „tünetek” őszi depresszió. hogy egy ilyen diagnózis Puskin modern pszichiátria? Segíts terapeuta férfi tapasztal Anyegin-szindróma - Lehetséges ez?
„Angol lép”, mint tisztelgés a divat.
Meg kell figyelembe venni, hogy abban az időben a Puskin depressziós hangulat, tipikus ember a körökben a „nagy társadalom”, nem volt több, mint egy tisztelgés a divat.
Angol nevű ilyen lelkiállapotban „Lép”, a francia „unalom” (unalom), a németek „Weltschmerz” egy orosz - „blues”, „szomorúság”, „szomorúság”. A mai „depresszió”, majd a „betegség az angol arisztokrácia” vezették be költői módon a költő Byron Childe Harold a képet. Fokozatosan, ez a tiszteletre méltó „megszállás” elterjedt egész Európában, és jött Oroszországba.
Ez az ember a világ nyugati kultúra a tizenkilencedik század elején, nemzetiségtől függetlenül, meg kellett szenvedni „arisztokratikus betegség.” A kódex arisztokratikus viselkedés bágyadt, unott pillantást, állandó kép szomorúság és csalódás, amely tekinthető a jele az elegancia, nemesség, és valamelyest vonzó tulajdonsága a „felesleges”, kertes, zárkózott ember.
Azt hitték, hogy csak nézni plebejus, a Hirdetés, „világít a szikra leplezetlen és mohó érdeklődés.” Egy ember jóllakott és mindent tud, nem lehet eltéveszteni.
Orosz „spleen” Puskin hős és a „melankólia”, mint a nemzeti jelenség
Ha beszélünk a hős Puskin Anyegin, az ő „blues” - nem egészen „nyugati”. Ő - a többi, nem finoman arrogáns. Ez nem egy betegség jóllakottság. Orosz „blues” származik az a lélek mélységeibe az egész orosz nép, az igazi, rodnyaschaya emberek különböző társadalmi osztályok: a kocsis és gazdája.
A másik élénkebb és közvetíteni a mélység, a név - „Tosca”, „bánat”.
Csodálatos természet vágy, a gyakori jelenség az orosz nép. Irodalmárok és antropológusok úgy vélik, hogy talán örök vágy orosz származású, a meredek sivatag és a „lean” sima és monoton helyet az orosz földeket. Az orosz nyelvészek „vágy” - ugyanolyan gyökér szó „sovány”. Látható és szemantikai hasonlóság fedezhető fel: sovány - fizikailag üres, melankólia - lelki üresség. Ez különösen az orosz melankolikus ember, az incidens, ahogy mindenki ismeri, „a kocsisnak, hogy az első költő” - a termék a tágasság, de nem zsúfolt. Ez szomorú vándor, nem fogoly.
Puskin, mint egy igazán orosz férfi melankólia állapota nem volt idegen. Volt egy nagyon nehéz depressziós időszakok. Úgy jön át a sorokat, és adja meg a hangulatot a sok munka. Egy tipikus, a szakértők szerint, szenvedett a depressziós állapot és a hősének Anyegin:
Fiatal vagyok, az élet erős bennem;
Miért kell várni? sóvárgás, vágyakozás.
Lép várta az őr,
És utána rohant, ő,
Mint egy árnyék il hűséges feleség.
: Anyegin bezárkózott otthon,
Ásítozás, ő vette fel a tollat,