Kő Virág 1
Marble Mountain nem az, dicsőség volt a kő-ügyben. És azt is, a mi saját gyárak, azt mondják, volt ez a képesség. Ez csak a mi razlichka hosszabb malachit vozhgalis mint volt elég, és a fajta - nem magasabb. Azért, mert ez a malachit és szaporítja megfelelően. Az ilyen, hallgatható, a dolgok, hogy a díva dashsya hogyan segített neki.
Én abban az időben mester Prokopich. Ezekben az esetekben az első. Jobb senki tudott. Az idős é volt. Itt van egy úriember, és azt mondta a jegyző, hogy ezt Prokopichu legények a képzésre.
- Hadd de pereymut minden finomságot.
Csak Prokopich -, hogy ő sajnálta, hogy részben a készség, vagy valami ilyesmi - pokoli sok rossz tanítás. Csak annyit kellett bunkó, de a döfés. Ültetett gyerek feje fölött kúpok, fül csak nem töri el, és a jegyző azt mondta:
- Ne vas-oxidok és hidroxidok ez ... szemei voltak képesek kézzel nem lehet tartani. Sense nem fog működni.
Clerk, úgy tűnik, elrendelték ublagotvoryat Prokopicha.
- Nem vas-oxidok-hidroxidok, vas-oxidok-hidroxidok nem ... Tovább adni ... -És mellett egy másik gyerek.
A gyerekek hallott már a tudomány ... korán reggel ordít, mintha
Prokopichu nem fog. Apák, anyák, nem túl édes natív ditenka így zryashnoe liszt - a pajzs az acél-, aki tudott. És mit mondjak, nem egészséges egy ügyességi, valami malachit. Poison net. Itt és az emberek védelme.
A jegyző emlékszik mindegy barinov megbízatása - fogalmaz Prokopichu hallgatók.
Bárki a rendelési pomytarit kölyök, és a jegyző adja vissza.
A jegyző lett vzedatsya:
- Amelyhez a pórusokat lesz? Ne hagyja, hogy nincs vas-oxidok és hidroxidok vas-oxidok-hidroxidok, amikor a vas-oxidok-hidroxidok lesz? tanul
ez ...
Prokopich tudja a:
- Me ... Bár én megtanítom tíz év, és ez a gyerek nem lesz zavaros ...
- Mit is?
- Azt ugyan nem tette - ne hagyja ki ...
Tehát a jegyző és költözött Prokopichem egy csomó gyerek, de abban az értelemben egy: dudorok a fejét, és a fejemben -, hogyan kell menekülni. Cél melyik portot Prokopich elhajtottak.
Ennyi, és ez jött Danilka Nedokormysha. Orphan kerek volt a parnishechko. Évek, gyere, akkor tizenkét, sőt Bole.
Vysokonky a lábán, és vékony - raskhudoy mi tartja a lelket. Nos, az arcon tiszta. Volosenki kudryavenki, kis szeme halványkék.
Őt és megszerezte az első, a kozákok a kastélyban: a tubák-box, zsebkendő
fájlt, fuss messze protchaya. Csak ebben az árva tehetsége nem volt ilyen ok.
Más gyerek egy ilyen földi hover csík. Csak, hogy - figyelem, mit akarsz? És ez Danilko eldugult valahol a sarokban, szeme a képet, amit, majd a dekorációk, és megéri.
Kiáltását, és nem tartja meg a fülét. Megverték, természetesen, a tetején valami, majd legyintett:
- Áldott néhány! Slug! Egy ilyen jó szolga nem fog működni. A gyári munka vagy emelkedőn mindegy nem ad - pokoli sok folyadékot hely egy hét nem elég.
Betettem a jegyző underherdsman. Akkor Danilko nem érte a vas-oxidok-hidroxidok.
Parnishechko pontosan szorgalmas, és mindent, megy oploshka. Minden úgy tűnt, hogy gondoljon valami. Stare szemét egy fűszálat, és a tehén valahogy - ott! Öreg pásztor gyengéd fogott, sajnálom az árvának és az idő káromkodás:
- Ez csak akkor Danilko megjelent? : Te elpusztult magadat, és én
régi vissza a beat podvedesh. Hol van a jó? Mi mégis Dumka tőled valamit?
- Jómagam Dedko nem tudom ... Szóval ... ezek közül bármelyik ... bámult egy kicsit.
Bug mászik a szórólapok. Sizenka magát, és szárnyai alatt az ő kis sárga kukucskál, és a levél shirokonky ... Az élek a fogak, mint a fodor ívelt. Ott sötétebb zölden-Seredka prezelenaya, pontosan ez most festett ... Egy bogár a libabőr.
- Nos, ha egy bolond, Danilko? Ne a dolog rovarok szétszedni? Kúszik - és csúszás, és az üzleti, hogy vigyázzon a tehenek. Nézz rám, dobja azt a szart a fejemből, nem a jegyző fogja mondani!
Egy Danilushke kapott. A kürt, tanult játszani, ahol az öreg! Pusztán a zene, bármi. Este, ahogy a tehenek hajt, lányok, nők kérik, hogy:
- Play, Danilushko, dalt.
Ő kezdi-pengetést. És a dal minden idegenek. Nem mintha az erdő teszi a zaj, nem egy patak gurgulázó, madarak bármely hangja visszhangzott, és jóval.
Pokoli sok olyan dal volt nő privechayut Danidushku. Ki fogja megjavítani ponitochek akik a vásznon nadrágját vágva, varrni egy új hálóing. Körülbelül egy darab beszélgetést, és nem - mindenki arra törekszik, hogy nagyobb és édesebb. Öreg pásztor is danilushkovy dal tetszik. Csak egy kicsit, majd rosszul jött ki. Danilushko kezdenek pengetést összes elfelejteni, sima és nem tehenek. tovább
Ebben a játékban, és pristigla a baj.
Danilushko látható, játszott, és az öreg elaludt a kicsi. Hogy valami korovenok őket, és otbilos. Hogyan válhat egy legelő gyűjteni, nézd - senki, a másik nem. Keresés rohant, de hol van. Elnichnoy terelték errefelé ... A leginkább farkas helye vak ... Egy csak korovenku és talált.
Mi vezetett az állomány otthon ... És így obskazali. Nos, ki a gyár is futott, mentünk keresve, de nem talált.
A mészárlás aztán, tudod, hogy mi volt. Mert a hibás kazhi vissza. tovább
sin másik-a tehén kint volt a bolt-asszisztensek udvar. Itt, és nem várja meg az ereszkedést. Nyúlva, az öreg, majd Danilushki jött, és ő sovány
Igen toschenky. Manor hóhér még misspoke:
- Eka valamit - mondja -A egyik somleet egyszer, ha nem a lélek felszabadulását.
Hit mindegy - nem sajnálom, és Danilushko néma.
Ő hóhér vdrugoryad - csendes, a harmadik - hallgat. A hóhér itt rasstervenilsya, polysat minden tájáról érkeznek a váll, és kiabál:
- Szeretlek, Silent, hozza ... Lesz hangot adnak ... Majd így ...
Danilushko egész testében remegett, könnyek legördülő és csendes. Bit Gubenko valamit, és erősíteni.
És somlel, és egy szót tőle nem hallható. A jegyző - aztán persze volt - meglepett:
- Milyen más beteg felbukkan! Most már tudom, hová tegye, ha életben maradt.
Otlezhal még Danilushko. Nagymama Vihoriha neki talpra állítsa. Volt, azt mondják, az öreg hölgy. Ehelyett a gyógyító üzemeink a nagy dicsőséget
Ez volt. Force gyógynövények tudta, hogy a fogak fáj azzal ahonnan fáj re ... nos, mindent úgy, ahogy van. Azok a gyógynövények ő gyűjtött, ráadásul akkor, amikor füvet kellett a teljes erővel. Ezek a gyógynövények olyan gyökér tinktúra elő,
teák főzött igen kenőcsök akadályozni.
Jó Danilushke ezt nagymama Vihorihi pozhilos. Az idős hölgy, hallgatható, gyengéd, de beszédes és alulról igen, de a virágok mind úgy nasushit lógott az egész ház. Danilushko gyógynövények valami furcsa - mint ez
Íme? ahol nő? a virág? Az idős nő azt mondja neki.
Danilushko újra és megkérdezi:
- Akkor, a nagymamám, minden virág a területünkön tudni?
- Brag - mondja -, nem fogok, és minden úgy tűnt, hogy tudja, mi a nyilvános valamit.
- Van - kérdezi - nem nyílik ott?
- A nagymama, a szegények?
- És ez ditenok, nem tudom. Szóval már mondtam.
Danilushko a Vihorihi lehet és él tovább, de Prikazchikova vestovschiki észrevette a gyereket, hogy menjen apránként lett, és most már az intéző. A jegyző Danilushku hívott, és azt mondta:
- Go-, hogy most Prokopichu - malahitnomu esettanulmány. A legtöbb akkor ott dolgoznak.
Nos, mit lehet tenni? Jártam Danilushko és nagyon is a szél rázza.
Prokopich ránézett, és azt mondja:
- Mégis ez hiányzott. Egészséges gyerek errefelé tanulmány nem a hatalom, és ezzel arra törekszik - többet ér holtan, mint élve.
Prokopich elment a végrehajtó:
- Nem kell ezt. Még véletlenül megöli - meg kell válaszolni.
Csak a jegyző -, ahol nem hallgat:
- Adott neked, tanítani, nem vitatkozni! Ő - ez a fickó - erős. Ne nézz, hogy vizes.
- Nos, a munka - mondja Prokopich - azt mondta. Fogom tanítani csak a válasz nem húzta.
- Húzza senki. Magányos ez a fickó, hogy szeretne csinálni vele - felelős megbízottat.
Prokopich jött haza, és Danilushko körülbelül stanochka érdemes dosochki malachit körülnéz. Ezen dosochki rosszul tette - a harcot le a szélét. Itt Danilushko e helyre, és bámult Golovenko rázza. Prokopichu kíváncsi volt, hogy az újonnan néz a gyerek itt.
Megkérdeztem szigorúan, mint általában vezényelte:
- Te mi ez? Ki kérte, hogy törjenek be a kezét, hogy elvegye? Mi doglyadyvaesh?
Danilushko és válaszok:
- A szemem, a nagyapa, nem ezen az oldalán a szélén verni kell. Látod, egy minta itt, és ez, és levágta.
Prokopich kiáltotta, persze:
- Mi az? Ki vagy te? Mester? Kéznél nem történt, és a bíró? Hogy lehet érteni?
- És akkor rájöttem, hogy ez a dolog elrontotta - megfelel Danilushko.
- Ki elrontotta? eh? Te vagy az, punk, I - az első mester. Igen, én megmutatom, ilyen kárt nem lesz ... él!
A zaj, hogy kiabálni és Danilushku ujj még nem érintette. Prokopich valamit, látod, gondolta át ezt dosochki oldali szélét, amellyel vágni.
Danilushko a beszélgetést a köröm hit. Kiáltotta Prokopich és azt mondja, sok jót:
- Nos, hogy te, a mester a jelenség, hogyan, az Ön véleménye, nem?
Danilushko és kezdett mutatni, így mondani:
- Ez lenne a minta maradt. És hogy jobb lenne, hadd dosochki keskenyebb, a nyílt terepen a harcot le a szélén, csak a felső pleteshok kis szabadságra.
Prokopich, tudom, kiabálva:
- Nos, hát ... hogyan! Sok tudod. Havazás - nem ébredt fel! - És azt gondolom magamban: „Igaz, mondja a fiú. Ebből talán az értelemben lesz. Csak tanítani, hogy valami? Knock egyszer vagy kétszer, és ő is nyúlik a lábát. "
Én is így gondoltam, és megkérdezi:
- Van még valaki, Mi egy tudós?
Danilushko és azt mondta magának. Mondjuk, egy árva. Anya nem emlékszem, de az apja, és nem tudom, ki volt. Úgy hívják. Danilko Nedokormyshem, de a középső nevét, és ez a név az apja - nem tudom, kb. Leírta, hogyan volt az udvar, és amikor vezetett, hiszen nyáron csordák tehenek séta, elütötte egy nyom. Prokopich sajnálatos:
- Nem édes, nézd, ember, zhitishko egyszer megkérdezte, és ott volt velem. Van egy szigorú kivitelezés.
Aztán, mintha mérges, morgott:
- Nos, elég, elég! Látod, beszédes! Nyelv valamit - nem a kezét -, hogy mindenki dolgozott. Az egész este lyasy balyasy igen! Uchenichok is! Találkozunk holnap, mi a értelme. Ülj le a vacsora és lefekvés előtt.
magányos Prokopich élt. Feleség valami, amit már régóta meghalt. öregasszony
Mitrofanovna szomszéd snahodu vezette gazdaságban. Postryapat reggel megy, mit főzzön, tisztítsák meg a házat, és esténként Prokopich uralkodott, hogy ő kell. Evett Prokopich és azt mondja:
- Feküdj le egy padra itt!
Danilushko levette a cipőjét, a hátizsákját a feje alá, zárt ponitkom, kissé megborzongott, - látod, hideg van a házban, ez volt az őszi idő - mindegy hamar elaludt. Prokopich is lefekszik, és nem tud elaludni: minden beszédét malachit minta a fej nem illik. Forgolódik, és kanyarog, felkelt, gyertyát gyújtott, és a gép - legyen ez a malachit dosochki erre-arra, hogy megpróbálja.
Egy él bezárul, egy másik ... add területén, kivonni. Így tesz a másik oldalon a körben, és minden kiderül, hogy a fiú jobban érthetővé mintát.
- Annyi Nedokormyshek! -divitsya Prokopich.- Még mindig semmi, semmi, és a régi mesterek. Nos, és kukucskáló! Nos, és kukucskáló!
Elment csendben a szekrényben, kihozott egy párna olyan nagy báránybőr kabát. Megcsúszott egy párnát a feje alá Danilushke, báránybőr lefedett:
És soha nem ébredt fel, kiderült, csak a másik oldalról, kinyújtotta alatt rövid kabát - a hőre volt -, és hagyja, hogy az orra síp polegonku. A Prokopicha gyermekeik ne használják ezt Danilushko és megszorította a szívét.
Meg kell a mester, csodálja, és Danilushko, tudom, síp, alszik nyugodtan magad. A Prokopicha aggodalomra - mintha ez a gyerek jó a lábukat, így nem annyira sovány, de egészségtelen.
- Vele van zdorovishkom a készség, hogy tanulni. Por, méreg, - elsorvad él. pihenni vele először, hogy helyes, akkor azt fogja tanítani. Sense, látod, az.
A következő nap, és azt mondja Danilushke:
- Te spervonachalu segít a házimunkában. Ennyit lezárja a sorrendben. Megvan? Az első, hogy menjen a hógolyó. Inyami a tapadást, - abban az időben ő volt most a pitét. Igen, nézd, ne menj el valahova. Mi a rack -, akkor rendben van. Vegye Polishko kenyér - evett az erdőben valami - és még Mitrofanovna Gyere. Mondom neki, hogy egy pár here olvasztott tejből, de tuesochek fröccsen. Megvan?
Másnap ismét mondja:
Amikor Danilushko fogott, és hozta, Prokopich mondja:
- Oké, de nem minden. Catch mások.
Így ment ez. Minden nap Prokopich Danilushke munka ad, és az összes szórakoztató. Ahogy a hó esett, a szomszéd azt mondta neki, hogy menjen a tűzifa - kézikönyvek de. Nos, mi a segítség! Következő ül egy szán, ló szabályozza, és a szekér hátuljába megy gyalog. Promnetsya-so, enni otthon, és az alvó erősebb.
Kabát azt Prokopnch jobb, meleg sapka, kesztyű, hajlinacsizmák rendelni tekerni.