Megható versek állatok - az állatokról - költészet - gyönyörű költészet
Míg az udvaron sokáig XXI. világszerte továbbra is sürgető probléma az elhagyott állatok. Ez nem csoda, van egy közmondás: „Mi vagyunk a felelősek, akik megszelídített”. Nálunk válogatott megható verseket állatokat. Versek az állatokról és törődnek az emberi szív nagyon segít jobban megérteni ezt a kemény életet állatokat.
állati versek
Egy barátom felvesz kóbor macskák,
Ő hozza őket haza, mosás, simogatást, etetés.
Úgy van ez gyökeret a lakásban:
Bármilyen megfelelő mezőbe, pad, lapát,
Persze, már foglalt, nem több
Ez a szög, ami nem éltek ezek az ördögök.
A barátom azt mondja, hogy mentse meg a haláltól.
Én némán viszont szkeptikusan nod Rocks.
Tölti az összes pénzét élelmiszerek és a gyógyszerek macskák,
És Meglep, hogy még csak nem is evett.
Ez ad kiscicák járókelők, barátok, szomszédok.
Azt is tartott előadásokat a gyatra
Rongyos fülében arany szemei,
Ezután továbbra is alkalmas a tenyerében.
Azt, mellesleg, gondoskodó fia és tiszteletbeli donor
Őszintén dolgozom, nem iszom, vissza hitelek.
De mindezek értékes tulajdonságait használhatatlanok,
Ők nem számítanak bele nem ér semmit,
Ha valaki nyög az ablakok éjjel,
És az ének vezetékek hallott fütyülő pengék,
Amikor a mennyezet csökken, feneketlen sötétség,
És a halál folyik a csatornába, szivárgott át a repedések,
Amikor leül a az ágy szélén
És simogatta az arcomat, a tenyér jég,
Teljes test hozza a szájpadlás nyelv forrasztott,
Azt a szemébe nézett, nem tudom nézni.
A macskám Limping alkalmas esik a közelben.
Ő visszavonul.
Versek az állatokról, hogy könnyek
Lement az utcára, és csendesen sírt.
Lement az utcára, és csendesen sírt.
Kopott, egyik fülét, és a fájó mancs.
Lógó farok, boldogtalan szeme
És ezek a gyöngyök remegő könny.
Senki körül nem vette észre,
És ha észreveszik a morgó,
De ő is ragaszkodik fenyeget.
Szaladgált amikor tudott kikerülni.
Ő szomorúan gondolta: „Én egy ilyen furcsaság.
Nos, aki ezt élni fog vele. "
Így ment, sétál az úton sarkából.
És hirtelen meglátta előtt lábát.
Hatalmas a két lába,
Guruló a csizma.
A halálfélelem behunyta a szemét
Egy férfi odahajolt hozzá, és azt mondta:
„Szép az, ami!
És a fül! Nézd! Eljössz velem?
Én nagyon boldog lesz.
A hercegnő és a palota nem ígérhetek
A krém egy kolbászt bánnak veled. "
Bent, kinyújtott tenyerébe.
Ő az első alkalommal tartott a tenyér macska.
Az égre nézett, és arra gondolt, csöpögött az eső.
És ez a kezében a macska sír a boldogságtól.
Ő nagyon csendes volt a bejáratnál
Anélkül, hogy eltérne a bezárt ajtókat.
És a remény él a szívében a láng,
Szükség van bár néhány ember.
És az emberek törődnek elhagyja,
Holding színes póráz.
Ők kiveszik a háziállatok,
Beteg kutya megpróbál körül.
A kutyák nem mutts, tiszta vér,
Kopott hanyagul a hóban.
És a gyomra béklyóba a fájdalomtól,
És a jég ragadt a reszketés farkát.
Ő szomorúan nézett a másik örömét,
És azt gondolta: „Miért a világ olyan kegyetlen?
Ők az emberek nem teher,
És nekem, minden udvaron szégyen. "
Elment sorsára megrepedésig,
Ő nem lát ragaszkodás vagy a kényelem.
Nincs még a fülkében az ő köteg szalma,
És egy tál levest is, nem öntik.
Tehát adott a sorsa a többi,
Öröm kenyeret enni a szemetet.
És a forgatás minden egyes alkalommal menekülés,
Azt várják, hogy a biztos haláltól.
Miért vasúti van osztva,
Végtére is, a lélek ugyanaz mindenki számára.
Az Úr, bocsánatot kérünk,
Ugyanakkor elkövetése súlyos bűn.
A lelke halhatatlanság kívánság
Mások fájdalmát fokozza minden alkalommal.
Nem értjük az igazság az egyszerű,
Szemük, Isten néz bennünket.
Versek a mi állati barátok
Nem dobni egy követ egy kutya,
Legyen ez csak egy kóbor kutya,
De ő olyan fájdalmasan sebesült,
Bár nem ismeri a keserű könnyek.
Melyik host áruló
Eladta a réz érme?
És a kóbor kutya
Megtanultam árulás és a hazugság.
Nem, ő nem sírt a fájdalomtól,
De nap nap után, újra és újra,
Ő egy kutya szomorúság irha
A jó minőségű intelligens szem.
Kutya ül a csatornában,
Szenvedő szív fájdalmait,
De nem szenved a szégyen
Régen egy korábbi barátja.
Fura arcok, illatok és hangok.
Nos, hol vannak azok, akik úgy fordítják volt?
Mindenre emlékszem - és hangok, és a kezek,
Ahogy megnyalta, mint az igazi szerelem!
Nincs értelme várni. Nem, nem jön. Sajnos.
Lettem teher - gyapjú, takarmány, séta.
És én még mindig emlékszem minden sávot,
Amelyben sokszor járt hozzánk.
Idegenekkel - ugat, üvöltve. Cry!
Rács, doboz, vödör - minden kényelmét.
Azt hiszem, amit ez az egész:
Ez talán az utolsó menedék.
Értettem mindent. Mindnyájan a szerencse.
Megszűntek a tükröződést a személy,
Azt ugatni kezdett, hogy a fenntartó a hagyományok
És a stand „a WC” leszálló dacból!
De nem történik semmi. Nap nap után.
Téli túl közel van. Hideg és üres.
Én még mindig beteg. Orvoshoz,
De ez nem fog segíteni. Egy ilyen érzés.
Ismét reggel - egy új nap, új élet.
Mielőtt az este még élni, de érdemes.
Szomszéd túró fog újra
És azt kezével megilleti az ajtón.
Igen, én lettem irigy mindenkit, akinek jött
Igen, én lettem a rock, erősen megőszült,
De az érzelmek, hogy azokat a távoli, nem felelt meg -
Szeretnék velük lenni!
Nem járni, elfelejtettem a színe a fű,
Nem kellett sokáig simogató kéz döntetlen
És éjjel, mint mindenki más, én is üvöltött,
Abban a reményben, hogy a szétválasztás rövid,
De nem jött senki.
Vártam sokáig.
Még most is néha még mindig imádkozott egy csoda,
Valószínűleg adott volna az egész életét
Csak az a tény, hogy ezek az emberek jöttek,
Ki esküdtek örökre.
Azt igazán szerette ezt.
Nos. Crown of Nature. Man.
Élő.
Ne félj.
Megbocsátok.
Gyakran az emberek azzal a céllal, intelligens
Az állatokról mondják
Mit mondanak, ésszerűtlen,
Rosszabb, mint mi, ők százszor.
De megerősítés
Készíts egy összehasonlítás:
Ez - a gonosz, azt mondják, mint egy kutya.
Ez - makacs, mint egy öszvér,
De ami a legrosszabb, de
Notorious mi KECSKEFÉLÉKRE!
És többször hallottam:
A - ő részeg, mint egy disznó,
Ez - buta, mint a csirke,
Ez - buta, mint a birka,
A - eladás, mint a bőr,
És így tovább, vég nélkül ...
MAN! Szerető magad,
Nézd meg magad.
Ki önti alkohol önmagában?
Nem egy disznó, nem egy kutya, nem macska.
Aki jelenleg a kegyetlen ellenség -
Megöli csak úgy,
És nem csak a saját bőrét,
És ostoba, hogy eladja a gyerek?
NO, sem a farkas, sem a kutyák,
Sem tehén sem teve
Nem árul semmit
Senki elárulja
Ki az „elhúzódik” a süket?
NEM birka, csirke, és nem úgy,
Sem a „buta” birka
NEM egy drogfüggő.
És aljasság és gonoszság
Távol a kecske.
Az egyik udvarán, amely évente
Éltem és egy félszemű kalásztalan macska,
Különben is, volt egy törött hátsó
És a száj - csípőből naperekos.
Mentem, mintha, pattogó, macska,
És a beceneve volt - egy őrült.
A gyerekeket, hogy játszott az udvaron,
Kota aggodalom már szigorúan tilos.
A macska üldözött minden oldalról volt
De úgy tűnt, hogy mindent és mindenkit szeretett,
És ki vitte kövekkel -
A lábak e dörgölte és dorombolt.
A janitress, bár már évek óta -
Néha Lila a tömlőt a macska,
És alázatosan áramban gödrök
Fuss el, mintha tudomása.
Különösen a gyerekek szeretik a macska -
Rohant hanyatt feléjük, sikoltozik az öröm ...
És a kezét, ha valaki elvitte, -
Ő szívta a blúzát, vagy egy gombot.
Ha a macska szaladt át egy kutya:
Láttam egy lányt
Két szörnyű kutya kínozta egyszerre,
A vágás a pletyka csapat „szembe!”
Félelem nélkül futott, az a lány
Megragadtam a félig döglött macska:
Lihegte, ő alig lélegzik,
Arc és a nyomvonal keresztbe könnyek.
Odarohant viszi haza,
Végtére is, a macska több, szinte, életben volt,
És a macska dorombolt próbál ebben a pillanatban
És még neki szopni egy gombot.
Meghalt a kezében kislányok ...
Szem meredt az arany felhők ...
És sokáig előtt a
Ott ült, bámult rá.
És együttérzés hirtelen kinyitotta -
És ez teszi a jó kislány -
Milyen csúnya még a macskák
Határtalan szeretet.
Velem a buszon ment dvornyaga-
Ősz hajú, csendes, közel a falu,
C farok mozdulatlanul, gyáva préselt,
De volt valami a szemében.
„Stroke rám, nos, te kemény?”
Levette a kesztyűt, és megérintette shersti-
És a pokolba bolhák, nos, ez így lehetetlen!
Nos, az emberek, mert ott van a koncepciója a becsület!
Csendes kutya csukott szemmel
Elviselhetetlen szörnyű doverem-
Valami bennem van törve, nadlomilos-
Megszöktem a mutts az ajtó-
Istenem, milyen kutya szomorúság!
Istenem, hogy kedvet kapjanak minutu-
mind a fejedre egy kéz,
Csukd be a szemed, és nyugodjon meg, mintha
Te nem csak úgy, te valaki kutyát!
És átkozott gallér megnyomja a ádámcsutka,
De van egy hosszú ideje, hogy nyomást privyk-
Annyira mindkettőnket zhalko-
I sírva fakadt jobb a kocsiban:
„Tamed minket odomashnili-
És most vándorlás golodnye-
Az éhség gyengédség szörnyű!
Ez, ha valaki ponravishsya-
De nézd meg a szív - sóvárgás-mind ott van. "
Emberek! Most mindig kazhetsya-
Megyek, és egy korcs - mögöttem.
Élünk köztetek titokban,
Sajnos születtünk.
És bocsásd meg botokkal és kövekkel
Egész kutya életét.
Egyszer már megszelídített,
Cseréje Freedom étkezés.
A trükk minket kába,
Elveszítjük ezt a harcot ...
Honfoglaló a szeretet és az erő,
A nyaklánc láncok és bilincsek,
Úgy tűnt, hogy örökre feledésbe
Hajlíthatatlan büszkesége farkasok.
Hogyan kétségbeesetten megvédeni!
A háború végző rend,
Mi dobott egy gránátot a tartály alá.
Tehát mit elárultad nekünk.
Élünk elidegenedés, pontosan
Othmer hegek napig.
És mi behatolnak az élet egy farkas,
Emlékezés a gyökereit.
Az emberek, ugyanúgy érvényes -
Ne hajsza a kóbor kutya!
Lehet, hogy a fájdalom a szem, mi Taim
Nem elengedni csak úgy!