Daniel Bell a kultúra postindustrialnogoobschestva
D.Bell kifejlesztett legbefolyásosabb fogalmát posztindusztriális társadalom. Ő a következő fő jellemzői is.
A központi szerepet az elméleti tudás.
A növekedés a tudás hordozók (szakértők és szakemberek).
Az átmenet a termékek gyártása során a gyártási szolgáltatásokat.
Változások a munka jellege. Ha a munka az ipari társadalom - az interakció a „módosított” jellegét, a technika, a posztindusztriális társadalom, a munka az interakció másokkal, mindenekelőtt - a domináns szolgáltató szektorban.
Intézményesülése a tudomány, a „érett” állapotban van.
Technológiai fejlődés, hogy különösen fontos az információs technológia (ennek kapcsán jellemzője a posztindusztriális társadalom is nevezik „információ” vagy „Technotronic”).
Szerkezetátalakítása egyenlőtlenség.
Bell azonosítja számos egyéb funkciók, de itt mi a fő Obra zoom, jellemző a kultúra posztindusztriális társadalom. Bell véljük, hogy a kulturális változás zajlik az átmenet posztindusztrializmus, több negatív, mint pozitív.
Meg kell jegyezni, hogy a Bell úgy véli, a kulturális szféra viszonylag független a műszaki, gazdasági és politikai szférában. Ezeken a területeken a természetben és kölcsönhatásba hatnak egymásra, de az, hogy dolgozzon a saját specifikus elveket.
Műszaki és gazdasági szférában egy olyan rendszer, mert minden elemében vannak egymással összefüggenek.
A politikai rendszer nem jelenti a rendszer. Ezek a szabályok általában hivatalossá, illetve az Alkotmány egy teokratikus állam - szentírás, vagy a hagyományok és rituálék.
A kulturális szféra - az értéktartomány: képzelet, megtestesülő művészet és az irodalom, erkölcsi és szellemi fogalmak kodifikált, vallási és filo-sofskih gyakorlatokat.
„Antinómiában” A kultúra nem kifejezetten csak a nyugati kultúra a huszadik században. Ez a közös számos kultúrában bizonyos történelmi
cal korszak és ez által generált „vágy” I „go” kívülről „: elér egy bizonyos formája ecstasy”; „Nagyítás” I „a végtelenségig, és ez egy tárgy bálványimádás”; „Jóváhagyás mindenhatósága vagy a halhatatlanságot.”
Az eredete Ezek a vágyak gyökerezik szerint Bell, a korlátozások az emberi természet, generáló kísérlet leküzdeni a valóságban a halál.
Ezek az érzelmek megmutatkoztak az ókorban a dionüszoszi orgiák, és a korai keresztény gnoszticizmus tartják magukat mentes kötelezettségek az erkölcsi törvény. A modern társadalomban, a pszichológiai szolipszizmusa leginkább fájdalmasan reagálnak a kísérletek a polgári társadalom kiszabására elnyomó korlátozásokat spontán kifejezése impulzív vágyak. Antinómiában lendület XIX talált kulturális kifejezés olyan anti-polgári áramlatok, mint a romantika „magabiztossággal”, „esztétika”, és egyéb, ellentétben a „természetes ember”. vagy „én” társadalomban. Az a tény, hogy a XIX volt mélyen személyes és rejtett ragyogása modernizmus vált a huszadik század társadalmi és ideológiai. A győzelem
modernizmus modern kultúra vált antiinstitutsionalnoi és antinomichnoi.
Bell összeköti jóváhagyásával az ilyen egységek a növekedés a szellemi osztály, generáló „kritikus ötletek”, valamint a megjelenése ifjúsági mozgalom, amely „arra törekszik, önkifejezés és az önrendelkezés megváltozott formában a tudat, a kulturális forradalom, és gyakorlatilag korlátlan személyes szabadság.” Bell utalva a híres ellenkultúra mozgalom, uh-vativshee a 60 év a huszadik század minden nyugati országokban, de különösen az Egyesült Államokban.
A korszak ellenkultúra, bizonyos értelemben, a fordulópont nyugati társadalmakban. Kiderült Ellenkultúra értéke az egyes önmegvalósítás az elit rejlő korábban csak „Bohemia”, és része a értelmiségiek, az értéke „tömeg”, az egyik alapvető kultúra posztindusztriális korszak. A korszak postindustrialism előzőekben vázolt különbség a „kultúra” és a „szerkezet” válik katasztrofális, mert a társadalom szerkezete elveszti minden kulturális tanulmány. Más szóval,
A koncepció a posztindusztriális társadalom által kifejlesztett Daniel Bell, elismerte a tényt, öröklési a posztindusztriális korszak kapcsolatban egy korábbi szakaszában - az ipari társadalom. Kulturális jellemzői posztindusztriális társadalom is szervesen kapcsolódik a fejlesztési nyugati kultúra korában kapitalizmus. De a második felében a huszadik század nagy befolyást kapott elméleti irányba podcherkivayushee valójában a különbség a típusú társadalom uralkodó a XIX - XX század elején (a modernség, a modernitás), és a társadalom kialakult nagyjából a közepén a huszadik század (posztmodernitás, posztmodern). Ez a tendencia az úgynevezett „posztmodern”.
Belül a posztmodern elméletalkotás kulturális kérdések előtérbe, mint a legjelentősebb különbség a modernitás és a posztmodernitás nyilvánul meg a kulturális szférában.
vonatkozó tudományos források:
Monogénes betegségek Neurofibromatózis (Recklinghausen kór) 184 miotóniás disztrófia (Steinert-betegség, disztrófiás myotonia) familiáris hiperkoleszterinémia Ehlers-szindróma Phenylketonuria
Ellenőrző kérdések koncepciója „intelligencia” R. Sternberg, intelligencia szerkezetét. 2. Integrált szintje kérgi aktivitás. Alapvető szerkezeti és funkcionális blokkok biztosító integratív
| Előadás (ok) | | Külföldi országok | docx | 0.17 MB
1.Rozkriyte ob'єkt, tárgy, módszer іstorії Gazdaság hogy ekonomіchnoї párnákat. 2.Rozkriyte alá іstorії Gazdaság hogy ekonomіchnoї párnák i evolyutsіyu gospodarskih odinits: faktorok rozvitku, іstorichnі
1. Tárgy іstorії ekonomіchnih vchen hogy kontseptualnі Ambush її vivchennya. 2. Іstorichnі Dzherela hogy Metodi doslіdzhennya ekonomіchnih poglyadіv hogy vchen 3. A képzés szerkezete: vivchennya ekonomіchnih poglyadіv
Rozkriyte ob'єkt, tárgy, módszer іstorії Gazdaság hogy ekonomіchnoї párnákat. Rozkriyte tárgyát іstorії ek-ek és párna i evolyutsіyu odinits PRESSOL SCHMIERGERÄTE GmbH Tel: faktorok rozvitku, іstorichnі tipi. OHare-YTE gospodarsku
Tárgy i funktsії fіlosofskogo tudás. A kulturális іstorichnі peredumovi viniknennya fіlosofії. Hely i értékek іstorії fіlosofії a osvoєnnі fіlosofskogo tudás. Alapok perіodizatsії
Spetsifіka skhіdnogo i zahіdnogo shlyahіv lyudskogo Butt a svіtі. Fіlosofіya Starodavnoї Іndії. Fіlosofіya ősi Kínában. Doklasichna antik fіlosofіya. Fіlosofіya Szókratész. Fіlosofіya Plato.