Christmas Tale 2. fejezet (Catherine Ageeva)
-Hol repülni? Nem látod? -natknuvshis szegény, gyanútlan járókelő, Alexander kiáltotta az arcába minden azt hiszi róla, őszintén szólva. És akkor hirtelen elhallgatott, és beírja a tüdőben annyi levegőt, amennyit csak lehet, gyorsan fakadt. C Boldog Új Évet!
-Mit csinál ezen kívül ebben az időben? -udivilsya a régi kalandok. -Neuzheli voltál nem fél, hogy menjen utána ilyen súlyos hóvihar?
-Volt, -Vanok szándékosan felsóhajtott, és a szemét forgatta. -Friends vezetett bennünket, hogy a boltban a rossz viselkedés, és hogy ne zavarja felkészülés a nyaralás.
-Miért küzdesz? -Tovább hogy végezzen kihallgatás, nagypapa mosolygott ránk az ő kedves szeme. Ők már meg, hogy egy kicsit ravaszul, ezek szürke-pobloskivayuschie sötétben.
-Mert két idióta. -I összehúzta a szemét, és azzal fenyeget, hogy hátráltatja a két fenyegető tekintetét, mert a fiú ismét kezdett dobálni egymást néz dühös. -Ne nem harcol.
-Még mindig próbálok hinni a szememnek. -Sasha levette a kezét távol a mellkasát, és olvastam, mint egy átmenet a nyílt párbeszéd. Ő nem szűnt meg bízni a Mikulás, de nyilván látni akarta a valódi énjét. Ennyi, akkor még nem ellenőrzéssel érthető! Nagyapa a jelen, mint az én köröm olcsón! Fújtam egy bumm, megszabadulni a bosszantó szálak a szemében.
-Hé, Mikulás, és lovagolni egy szánkó! -radostno kiáltott Vanya priprygivaya az egyik lábát, vagy a bolond, hogy a hideg. Ránéztem meglepetten nézett rá, de aztán rájött, hogy egy jó ötlet, és lelkesen felkapta.
-Nagypapa, akkor is van egy szán rénszarvas? -I vigyorgott mind a három. -Vagy csak egy mese, hogy léteznek?
-Természetesen vannak, -Ded Frost bólintott. -A minden mítosz van némi igazság, hallod? És ez nem egy mítosz az, hogy van egy szán és rénszarvas beszél. És élek, és nem Lappföldön, úgyhogy ez nem vicc. Élek, csak egy kicsit távolabb attól a helytől, ahol a bátyám kukyet hamis helyett rám. A gyerekek az egész világon látogasson el otthon, és az én házamban senki nem volt.
És azt akarja, hogy repülni a Lappföldön?
-Persze, miért ne? -I remélem fülembe boldogan kiabált Sanya, és én nem ismertem őt, mint a barátja. Persze, ez nem tisztességes. Nem mondom, hogy ki kell párosítani Vanka (nem csoda, hogy minden úgynevezett Vanek és Sanya, mert egészében), de még mindig egy gyerek a szíve, mint mi, és képes volt hinni Mikulás! Miért ne újév csoda?
Télapó kétszer csettintett jobb nekünk az égből áramlott mágikus szán rénszarvas. Kinyitottam a számat csodálkozva, és az ajkaim nyújtottuk lassan mosolyra húzódott. Deer díszítették meshuroy és a szarv érezd csilingelés. Amint a piros széles szánkók voltak a földön, a nagyapám került, és felvette a gyeplőt, díszített arany és különféle drágakövek. Kacsintva minket, intett a másik kezét.
-Mássz tovább! kiáltotta, és úgy érezte magát, mint egy hóvihar újra kezdődik. Először felmászott a szán Vanka és kedvesen rám a kezét, hogy segítsen bejutni őket. Követve elérte Sanya, ül előttünk. A Mikulás szarvas elrendelte, hogy folyamatban, és levette, mint a forgószél felé csillogó ezüst csillagok. Megragadtam a kalapját, ami készen áll a repülésre a fejemről a váratlan indítás. Sasha megragadta mindkét kezével a szán sínek.
-Istenem, szárnyal az égen! -I kiáltotta üdvözletét a tüzes város, és boldogan integetett a kezét. A szél fújt az arcunkba, de mi már nem félnek a semmit, és teljes szívemből, hogy hiszek a mágiában. Mosolyogtam a fiúk a hátsó, majd a Mikulás azt mondta nekünk, hogy állítsa a fülüket, hogy ne megfázni. Vanek és Sanko kezdett aktívan gesztikuláló, cseréje egymás ismeretlen szavakat, és én a szemébe egy pillantást a csodaszarvasról.
-Elmegyünk! -vskriknul, és elestem a baleset előtt. Mióta először megismerkedtem mágikus lények, és berepült az éjszakai égbolt Szilveszter.
A halál a tigris kutya életét, annál jobb!