vazallusi rendszer és annak szerepe a korai középkorban
Vassals - a kapcsolatok rendszere a személyi függés néhány hűbérurak (hűbéreseit ministeriales) egyéb (nyugdíjasok) a középkori Nyugat-Európában. Vazallus általában kapott len- és ura volt köteles viselni érte bizonyos feladatokat, különösen a katonai szolgálat, általában 40 nap egy évben. Senor, viszont köteles volt továbbá, hogy adott a vazallus megye, hogy megvédje őt és a tulajdon.
Vasalitetu kialakítva a VIII-IX évszázadok a frank Királyság. Hűbérurak, vazallusaivá válik a legfőbb ura, és megkapta a földet neki kellett vassals után, és megadta földtulajdon.
fennhatóság rendszer - vazallusi, az úgynevezett „feudális létra” (elve „vazallus én vazallus - nem az én vazallus”) létezett csak Franciaországban.
vazallus állapotát is használták az államközi kapcsolatokban.
Feudális lépcső - a hierarchia a világi hűbérurak, hogy egyfajta létra „soraiban”. Található, a lépcső tetején a király, aki ítélték hűbérese Isten, az alábbiakban - a számok és hercegek, vazallusaivá a király, akkor a bárók, hűbéres hercegek és grófok, és az alján hűbéres a bárók - egyszerű lovagok, akik nem voltak vazallusát. (King - Duke és grafikonok - bárók - Knights)
Rage - telek kommunális átruházott földterület, amelyet örökségül a férfi vonalon. Rage fokozatosan fordult a magántulajdont. Mögött volt a kialakulását a feudális vagyoni földhasználati és föld ugyanakkor tartja a függő parasztok.
A IX században - jelentős kedvezményezettek teszik a jogot, hogy át a földet örökségül, és cserélje ki a javadalma jön viszály. Hűbérurak vált uralkodó -. A széles politikai hatalom a saját földjén (len-land (legalább - egy fix jövedelem, illetve a jobb jövedelmet) díj vazallus ura örökletes birtoklás, használat és ártalmatlanítás feltételei alapján felmerülő hűbérese a katonai, közigazgatási vagy bírósági szolgáltatás javára az ura.)