Ülök a táborban „proletár” Szolzsenyicin blog tolmács

Memories Szolzsenyicin maga, felesége és barátai azt mutatják, hogy a háború utáni gulag viszonylag liberális: Zeki (mindenesetre a jövőben író) volt rendszeres látogatások, parcellák, könyveket olvasni. Ők jól táplált. A jelenlegi körülmények között a FSIN - sokkal szigorúbb.

„Az élet fogságban nagyon sokat mondani a munkát, amit el kell végeznie annak feltételei. 1970-ben az ő életrajza a Nobel-bizottság, ő írt a tábor: „Dolgozott, mint egy munkás, kőműves, liteyshikom”. De öt évvel később, beszél egy nagy találkozója képviselői az amerikai szakszervezetek Washingtonban kezdte beszédét szenvedélyes felhívás: „Testvérek! Brothers of Labor „És ismét mutatkozott be, mint proletár:” Dolgoztam az élet egy kőműves sok éve, görgő, munkás ... „Az amerikaiak hallgatta a proletariátus, lélegzet-visszafojtva.

De a jövőben nobeliata első ülésén a fizikai munka feltárta a tulajdonság, hogy elkíséri az egész mondat: szomjúság alatt, hogy bármi áron, hogy erőszakos vagy bármilyen más dolzhnostishku távol fizikai munkát. Amikor a mólón, a művezető ment le a pályáról foglyok választani csoportvezetők, a szív Alexander Szolzsenyicin, aki elismeri, „szakadt zubbonya alól: me! me! Azt rendelni. ”. De tartózkodik a szállítás lehetővé teszi, hogy beiratkozik az ő szolgálati idő proletár csak két hét.

Ezután - az Új Jeruzsálem Camp. Ez téglagyárban.

Gombos gombos ing és a mellkasán, azt mondja a hős, s megjelent az igazgató irodájában. „Egy tiszt? - azonnal észrevettem a rendező. - Mit parancsolt? „-!” Tüzérzászlóaljból „(fekvő útközben, az akkumulátor nem volt elég nekem). - „Rendben. Lesz cserélhető agyagbánya mester. "

Tehát dolzhnostishka kivont először. Szolzsenyicin elismeri, hogy ha működik, akkor „csendben eltávolodott a beosztottak nagy szikla elgurult a földre, leült a földre, és megdermedt.”

Ahogy Reshetovskaya írja idézve a leveleit egy téglagyárban férje dolgozott különböző munkakörökben, de metil ott hátul „bármely helyen írószer. Csodálatos lenne, ha ez lehetséges. "

Sajnos, ezen a magas poszt erőteljes versenyző nem tartott sokáig. De a dolgok nem olyan rossz, „Azért küldtek egy ásó, és a csapat a festő között.” Hamarosan azonban ez teszi szoba asszisztens mennyiség földmérő. „Nem vesztegeti az időt, én már másnap reggel van egy asszisztens mennyiség földmérő és tanulás nélkül ház festés üzlet.” Nehéz volt egy új munkát? Azt olvassuk: „Adagolási nem tanultam, de csak szorozni és osztani az öröm. Én már egy alkalom vándorol át az épületet, és az idő, hogy üljön. "

Ugyanazzal a könnyedség, amellyel már korábban azt mondta, hogy a parancsnok a szétválás, majd bemutatkozott a szetter, röviddel hős vallotta magát atomfizikus. Őt és ezúttal hinni!

Az intézet, amit egyszerűen nem volt - a matematikus, a könyvtáros, a fordító a német (aki nem ismert jobban, mint a nukleáris fizika), és néha még egy teljes lazább: ismét felébredt szomjúság íráshoz, és most bevallja: „Ez a szenvedély most adtam minden idő, és a munka leállt farfekvéses pimaszul húzni. "

Feltételei írás jó volt. Reshetovskaya felhívja őket a leveleiben: „A szoba, ahol dolgozik - magas, boltozat, van egy csomó levegőt. Íróasztal sok fiókkal. Az ablak melletti asztalnál, egész éjjel és nappal ... "

Utalva a fontos szempontok életük Marfino különleges börtönben, mint a napi rutin, Szolzsenyicin írja, hogy ez volt szükség rá, sőt, csak két dolgot: „12:00 ülni egy asztal mögé, és kérjük a feletteseinek.” Általában az egész időszak kivételével bárhol a hely, az idő, hogy nem haladhatja meg a nyolc órát.

Kép egészíti ki N. Reshetovskaya: „Ebédidőben Sanya feküdt a fűben az udvaron, és aludt a kollégiumban. Reggel és este sétál az hársfák. De a hétvégén levegőn 3-4 órán át, röplabda. "

Menő és rendezett egy hely egy szálló - egy tágas szoba, nagy belmagasságú, nagy ablakkal. Ágy (nem hálófülke), a következő - egy éjjeli lámpa. „Akár 12 óra Sanya olvasni. És az első öt percben, hogy kötelező a fejhallgató, tettem ki a fényt, és hallgatta az éjszakai koncert. " Gluck opera „Orfeusz az alvilágban” ...

Ezen kívül Marfinskaya különleges börtön - az, a szavak Szolzsenyicin, sőt „négyszáz gramm fehér kenyér, és fekete az asztalra”, cukrot és a vajat is, Huszonegy gramm, másik negyven napos. L. Kopelev tisztázza: a reggeli is kaphat egy adalék, például pshonnoy zabkása; vacsora állt három alkalommal: leves hús, sűrű kását és gyümölcs kompót vagy zselé; vacsorára bármilyen húst, kb. És míg egyes állt a legnehezebb - éhes háború utáni években ...

Szolzsenyicin megkapta a teljes időszak egy nő és családja első heti programmal, akkor - a havi csomagot. Valami zavarta még, és néha vedd a betűk: „Szárított gyümölcsök már nincs szükség ... Különösen szeretném lisztet és édes. Azokat az elemeket, hogy küld - finom ". Feleség küldött édes, és így szólt: „szopni lassan a harmadik kötet a” Háború és béke „és vele a csokoládé ...”

„Lubyanka könyvtár - a díszítése. Könyvek a lehető legtöbb ember a kamrában. Előfordul, hogy a könyvtáros egy csoda veszi a megrendeléseket! "

Egy különleges börtönben Marfino Szolzsenyicin tudott foglalható még a legnagyobb könyvtára az ország - a Lenin Könyvtár.

Végül, Szolzsenyicin Priokhotje és írni. „Prison lehetővé tette számomra képes írni, - mond tartózkodó Marfinskaya Kutatóintézet - és ez a szenvedély adtam minden alkalommal, most és a munka a farfekvéses pimaszul megállt húzni.”

Találkozók rokonok tartott Taganka börtöntisztek a klubban, ahol a foglyokat hozott más fogvatartási helyeken. N. Reshetovskaya írja egyikük, „én vezettem be, hogy nem” szörnyű gép „, és egy kis busz, ahonnan jött a férjek, elég jól öltözött, és nem úgy, mint foglyokat. Ezután nincs belépő a klub, mindegyik felment a feleségének. Sanya és én, mint mindenki más, megölelte és megcsókolta, és gyorsan haladt egymást kézzel levelüket, amely így megmenekült a cenzúrát. "

És egy másik részlet a könyvből Bushina, már nem utal arra a következtetésre jutott az író, de ez világosan mutatja a felfogása Szolzsenyicin magát a Messiást:

„Ez az esemény zajlott az új évre 1962. Elmentem a feleségemmel származó Ryazan Moszkvába, hogy ott van Teusha elrejteni kéziratait. Az üdülési vonat egy részeg verekedő kezdett ál utasokat. Egyik férfi sem ellene, aki egy öreg ember, aki túl óvatos. Természetes volt, hogy ugrik rám - én csak ültem ott és Ryashko volt egy szép összeg. De volt a lábunk az értékes bőröndöt a kéziratok és nem mertem: a harc után elkerülhetetlenül húzta be a rendőrség ... Ez lenne az orosz történelem, hogy itt ezen a verekedő megszakította volna az én ravasz téma. Tehát, hogy teljesítse az orosz adósság, szükséges volt, hogy egy nem orosz expozíciót. "

További információk a nézeteltérés a Szovjetunióban:

Disszidens értelmiségiek privatizált története a tiltakozó mozgalom a Szovjetunióban. Valójában azonban a 1950-1960 volt az epicentruma a harc közötti munkásmozgalom - ezek tették a legtöbb 3000 tiltakozó csoportok. A fő kereslet - visszatérés lenini demokrácia. Néhányan kombinálva a hívást, hogy barátok, az Egyesült Államokban. Után megsemmisítik őket, a kormány létrehozta a környezetben dissidy liberalizmus és a fasizmus (alapján a Szovjetunióban, a grúzok).

Mivel a második felében a 1970-es évek a Szovjetunióban kezdett terjedni terror a kormány ellen. Először metró robbantások, amelyek által szervezett örmény nacionalisták, majd a roham az amerikai nagykövetség Moszkvában. Végül a terrorista magányos Nikitenkov gyermekgyógyászati ​​sebész úgy döntött, hogy robbantások harcolni demokráciát az országban.

Ha tetszett ez és más cikkeket a blog Tolmács, segíthet a projekt átvitelével egy kis fizetés Hálaadás:

Yandex pénztárca - 410011161317866

PayPal - [email protected]

Folyamatban lévő felülvizsgálata Blog fordító vállalja át 10% -os erősödése kifizetések az olvasók, hogy segítsen a politikai foglyokat. A jelentés ezekről az eszközökről, mi közzé.