Kávészoba kérdések irodalom, 2018 №2 - a
Ez könnyű, hogy felejts el.
Mint egy fénysugár világítja te!
Te arannyal por ...
- És ne legyen zavaros
A hangom a földből.
Emlékszem, néhány esetben, ha a szöveg keletkezett beszélgetés egyfajta mérföldkő Tsvetaeva költészete - vagy akár annak identitását - a társult nevét. Mint a képlet: „Tsvetaeva? - „Menj, én, mint ...” „Szóval ez a vers jelenik meg például az emlékiratait Boris Chichibabina:” Szerelmes voltam, lány tetszett, Marlen Rachlin, verseket írt és szeretett Ahmatova. Azonban, ha azt mondta, hogy „azt mondják,” van egy nő, költő, ami még jobb, mint Ahmatova, Tsvetaeva és olvasott nekem, „Menj, én, mint” Emlékszem óta. „1
Csodálatos termék, egy váratlan, szinte rövid történet, a befejezés. Talán ezért jutott, hogy „animál” az a tény, hogy emlékezzen, tudatosan vagy talán öntudatlanul, a „történelmi” memória: sírfelirat. Mert meg van írva törvényei szerint a műfaj.
Íme egy példa egy ilyen sírfelirat egyik minta a műfaj, mindig is vonzotta a látogatók figyelmét. Tette fel a bejáratnál, hogy a temető Lazarevskoye az Alexander Nyevszkij Lavra. Azt adja meg, mint bekopogott a kő:
Újonc, megy, de
feküdjön le, mint én!
Prisyat és pihenés -
Egy kő rám.
Grab és bylinochku
Ne feledje, a sorsa -
Megjöttem. te egy fél -
„Ki van téve” - mert sztélé tartozó Ivan Antonovics Pukolovu (ahogyan a sírkő, vagy Pukalovu - hiszen a nevükön a történelmi dokumentumok 2) és fia - az egyik ilyen emlékművek kerültek át ide, mint múzeum. A feljegyzések szerint Vlagyimir Ivanovics Saitova, sír Pukolova magát 1912-ben a Volkov ortodox temetőben Szentpétervár 3. hűség ezt az információt megerősíti az a tény, hogy az első összeállított 1883 Saitov „Reference történelmi index született személyek a XVII és XVIII században, „részletezi a Lazarev temetője Alexander Nyevszkij kolostor 4 nem tesz említést érdekes számunkra súlyos és sírfelirat.
Újonc! Mész, de hazudsz, mint én;
Ülj le és pihenj egy kő rám,
Ragadja bylinochku és emlékszik a sorsa;
Újonc! Mész, de ágyba, mert az vagyok.
Várjon, és pihenni egy kő rám;
Nézd, mi köze a lény büszke,
Amennyiben egy személy van, hogy? - És a por volt benőtt csalán.
Sorvizh (sic) bylinochku, vospomni mintegy a sors,
Ebben a „teljesebb változata a” sírfelirat felhívja a figyelmet mondata csalán, egyre nagyobb a hamu - jelképe múlandóság, részben a hívást „megbontja bylinochku” (ő - de magyarázat nélkül - egy rövid változatban). Szakadt bylinochka emlékeztetőül - a hiúság hiúság, mintegy a sors. (Érdekes, hogy ez említést csalán valószínűleg közös gyökerei a híres felkiáltása Turgenyev azon Bazarov hogy belőle „bögre növekedni fog.”)
Újonc! mész, de hazudsz, mert én;
Várjon, és pihenni egy kő rám;
Nézd, mi köze a lény büszke,
Amennyiben egy személy van, hogy? és továbbra is benőtt csalán?
Grab-rail (sic) bylinochku és emlékezzen rám!
Számos névtelen sírfelirata különböző módon, kezdve a szöveget Sumarokov / Prince Gagarin. Leggyakrabban ez nem lehetséges, hogy megfeleljen a két központi sorok (például egy sírkő IA Pukolova fent). És Alexander Orlov idézte a felirat: „Új kolostor a Megváltó”, és megváltoztatta a vége:
Újonc! mégy; de feküdni, mint én;
Várjon, és pihenni egy követ rám.
Ragadja bylinochku a kő a sír;
Az is egy koporsót, és hideg és unalmas 11.
Mi az elején a szöveget? Hogyan lehet fejleszteni a „öröklés”? Érdekes lenne tudni az igazságot - de sajnos, ott talán csak találgatások. Ugyanakkor érdekes, hogy közelről a műfaj formájában szöveget, mivel széles körben elterjedt egész Oroszországban. Miután az ilyen népszerűsége kell mert valami? Talán szerint a kánon, vagy valamilyen hagyomány társul a műfaj sírfeliratokon? - Egy kis történelem.
Passer, utazó, vándor
A „elhaladó”, „vándorló” az ember az évszázadok sírfelirat készült egyfajta jele ebben a műfajban. Kezelés „utazó”, „járókelő”, „Vándor” Elég gyakran költői sírkövek. Vegyük például a „The Moscow Necropolis” összeállított VI Saitov és B. Modzalevsky - és mi egyenként találkozni ilyen feliratok:
Hoschesh-Do, putniche, hogy ki van eltemetve zde -
Nem csak várni, olvassa el a szavak jelennek meg.
(C Afanasii sírkövek,
Priest, a Szent Trinity Kozhevniki) 12.
Ki gyalog, ez nagyon CMC hoschet Chitat,
Imádkozzatok értem, hogy bűnös imádták Dati.
Adskago gyötrelem lesz Deliverance
És így nem féltek a pokol rám örök 13.
(C síremlék Agrippina Ivanova
felesége Fedor Petrov, egy pap az Egyház
Urunk színeváltozása Pushkar, ├1753).
Tovább értelmében „aki megy” egyértelműen kifejezte érdeklődését a számunkra a sírfelirata: „Csöndes, akkor megy, de lefeküdni, mint én. "
A járókelők - akik járni a földön, szemben azokkal, akik a földön. Más szóval, az élő - szemben a halott. Halálesetek utalnak élő, azt mondja: „Te, aki még mindig sétál a földön, hallgatni minket szóló. „És van egyfajta tér, a” vektor”, ha úgy tetszik, a jelentése: nappali és cselekvés által képviselt a függőleges, a halott és a még - vízszintes. Figyelem, ez a felszólalás rendkívül fontos a nemzeti temetési szertartás: „A Rite ellenzi a halálos alvás rituális virrasztás (két vagy három éjszaka alatt a késői) <…> A virrasztás megfelel távolságot (tartva a függőleges pozíció) ... „15
Van egy harmadik értelme, sőt, talán a legfontosabb a párbeszéd a halott és az élő. Olvasom, például a sírfelirata Nicholas A. Beketov, kollégiumi tanácsos, egyetemi tanár a Moszkvai Egyetem (├1828) Dorogomilovsky temető:
Passer, imádkozzatok: itt van a szomszéd;
Ő még él, bár rejtve szemünk:
Miután elvégezte a pálya a föld, kezdte az utat az ég
És a birodalmában az örök áldást elérni, végre.
Alázatosan múló földi Hiúságok közúti
A szolgáltatás, és fordítson felebaráti és az Istennek,
Ő volt hűséges férj és jó apa volt 16.
Egyértelmű, hogy egy személy elhaladó sírok, ugyanakkor, és teszi a földi utazás, és miután „a síron túl” - kezdődik az „út az ég”; vándor, a járókelő nem csak az utakon, hanem az úton „földi hiúságot”. A keresztény hagyomány a zarándoklat, skitalchestvo gyakran szolgálnak metaforák az élet / föld út. Így például beszél erről Zsoltár: „Halljad, Uram, hogy az én imádságom, és részt vesz a saját kiáltását ne hallgass az én könnyek: az idegen vagyok veled, és a zsellér, mint minden én atyák „(Zsolt. 38, 13).
Ebben az értelemben, a sír - jelentős (akár lényeges) „tétel”, ahogy a zarándok: ő nem véletlenül „halad”. És ha úgy tűnik, hogy neki véletlen sírfelirata emlékeztet arra, hogy vissza fog térni ide.
Latin mottó, amely - az Európa - befolyásolta az orosz költői sírfelirat 17, és viszont, öröklik a görög modell, gyakori a közvetlen élő emlékeztető:
bene vive, propera, hoc est veniundum tibi.
Menj, hogy boldog legyen. az utat itt véget ér 18.
Heus tu, Viator Lasse, qu [i] nekem praetereis,
cum diu ambulareis, tamen hoc veniundum est tibi.
Hé, járókelő, világos, ha fáradt járni,
Legyen az út hosszú, de itt véget ér 19.
Eus tu, Viator, veni hoc et queiesce pusilu.
innuis et negitas? tamen hoc redeudus tibi.
Hé, idegen, pihenés-ka itt malenechko.
Te nem? Mindegy, itt megy vissza a 20.
Világossá válik ajánlat „ülni rock” orosz sírfelirata: járókelő egy utazás egy életre, és meghívást pihenni hangzik magát, mint egy emlékeztetőt, hogy mi ez az út teljes.
Tisztázza a származási „járókelő”. Latin Viator, azt jelenti: „utazó”, „Vándor” - az egyik sztereotip kifejezések a római temetkezési feliratokat, valamint egy kérést, hogy ne „latin sírfelirat folyamatosan alkalmazni kész költői formula például hic iacet (itt temették el), a kezelést a járókelő qui legis (akik olvasni), siste gradum (megálló). „21
Az egyik legismertebb latin formulák - «! Sta, viator» ( «stop, utazó!") 22 - gyökeret vert az orosz talajban, és még sikerült nőnek a műfaj határait, egyre népszerűbb kifejezést. Egy érdekes eset: egy közhely kifejezést, jön a műfaj sírfelirata, használják a mindennapi beszédben, függetlenül a műfaj válik ironikus árnyalatú. Mivel használ, például P. A. Vyazemskij vers „Station” (amelyek közül az egyik vonal ismert - több elrontott - szolgált, hogy Puskin mottója „postmaster”):
Szégyen, hogy hallja: «! Sta, Viator»
Vagy be kell jelentenie a legegyszerűbb:
„Kedves várni, nincs ló,” -
Amikor a tartományi anyakönyvvezető,
Postai állomás diktátor
(Ő pip nyelvet!)
Ez a beszéd tesz minket egy zsákutca.
Road és a halál
Traveler, vándor, és maga az út, hogy az archaikus orosz kultúra - lényegében fontos kifejezések. Nem véletlenül (és ez új dimenziót nyit a kép egy járókelő a sírfelirat) a folklór halál gyakran kifejezett képeket az út, az utazást. Mint rámutatott művében Sedakov Olga, „a legfontosabb a temetési szertartás szemantikai témában - ez a téma path” 23. Így például „az elhunyt említett kiáltás:” idegen „és a” vándor „...” 24.
Másrészt, az út maga, figyelembe szerepéről egy férfi utas, vándor szoros kapcsolatban van a halál mitológiai tudat.
„A kontraszt a közúti és a ház legfigyelemreméltóbb a létfontosságú skálán, ahol a ház - ez az élet szimbóluma, a termékenység, a születés, és az út - a halál, betegség, meddőség. A szemiotikai tanulmányok az elmúlt évtizedek, az út úgy tűnik, mint egy háromdimenziós modellt semmi <…> Kilépő személy jelöléssel nem egészen a világhoz tartozó élő. Bizonyos értelemben ez betudható a status kapcsolódó más világ „- írja a tanulmány Tatiana B. Shchepanskaya 25.” Búcsú, különösen a távolsági és a benne számos eleme a temetési szertartás (sírás, sírás), és néha közvetlenül kapcsolódó neki: „Élő temetni” - mondta lakói Észak-Oroszországban, a kísérő személyek vagy munkatársakat. „26
Így tehát fontos a műfaj sírfelirat fellebbezést az utas / járókelő, valamilyen módon, tudatosan vagy öntudatlanul (de mindenképpen - a hagyomány a népi kultúra) kapcsolatot létesít a világ a halottak az élők világába. Buried sírok feliratokkal beszélt viszont a közvetítő. egyfajta mitológiai közvetítő a két világ között, egy olyan szerepben, amely áll egy idegen, egy járókelő.
Irodalmi vagy igazi?
Újonc! A teljes minden lakója a bánya:
Mi vagy te, és mi voltam; akkor mi vagyok.
AP Sumarokov nem csak azt írja munkája a hagyomány ősi sírfelirat - ez teszi a fordítást. És ez a példa ismét elgondolkodtató: Nem, hogy a fordítás a latin egy sírkő és a vers Sumarokov / Prince Gagarin? Ez a feltételezés még valószínűbb, hogy az egyik változat szerint a létezés ismerjük a sírfelirat szöveg egészíti ki két húrok, erősen hasonlít a legújabb Maxim „Epitaph” A. Sumarokov. Itt sírfelirat törzsi temető Saltykov, a birtok az író az ME Sal tykov-Shchedrin Fürdők-szög:
Újonc, menj és ne feküdjön, mint én.
Várj és pihenés a koporsót velem.
Ragadja bylinochku és emlékszik a sorsa,
Ahogy élsz, és azt,
És te meghalsz, én ... 28
A mértéke népszerűsége a feliratokat a referencia „járókelő”, és annak fontosságát, hogy ez az elem a sírfelirat műfaj Oroszország segít, hogy bemutassa a munka egy másik híres költő. Munka, fontos az orosz költészet általában a „haza” a szavak Vladimir Soloviev - „vidéki temető” VA Zsukovszkij.
Passer, nem sikerült! A sír a szent álom:
Sors elhunyt abban tartozó félelmetes sötétség.
Félénk remény újjáéled a hamut romlandó ...
Ki tudja, mi vár ránk a síron túl? 29
Passer, imádkozzatok a sír fölött etoyu;
Talált menedéket benne minden földi gondok,
Itt minden hagyta, hogy ez bűn,
Azzal a reménnyel, hogy él a Megváltó Isten.
Nincs többé jelölés elején a sírfelirat „Epitaph” egyetlen cím - de ez teljesen felismerhető, a megfelelő kánon. Fordította az orosz olvasó világosan fel van tüntetve kezelés: „Passer, imádkozzatok ...” Itt Zhukovsky bizonnyal fordítást nem csak egy másik nyelvre, de a nyelv egy másik kultúra - meglepő, hogy ezek a sorok valóban kölcsönzött az olvasók és acél elég gyakori orosz valódi sírfelirata 30?
Epitaph vagy akarat?
„Újonc, megáll. „Nagyon felismerhető - a hagyomány a műfaj - a hang és az elején a XX század elején, a munka, amivel kezdődött a beszélgetés, Marina Tsvetaeva.
„Véletlen” a vers „Menj, én, mint ...” A népszerű sírfelirat tűnik megdöbbentő.
Ez elmegy a sírok egy járókelő, és tetszett neki, és kérte, hogy hagyja abba: „Csöndes, fogsz ...” sírfelirat reagál Tsvetaeva „Menj, én, mint ...”; „Várjon, és pihenni ...” felismerhető a „Újonc, abba ...”. Ez a kérés, hogy megzavarják a növény: „Fogd bylinochku ...” A sírfelirat - „Fogd magad egy szál vad ...” - Tsvetaeva.
Ez is az ötlet a hasonlóság a sorsa az élő és a halott. Tsvetaeva hangsúlyt hasonlóság temették a sírba, és egy járókelő asszimiláció, csaknem egy másik elmélkedés: „... mint én” - »I kihagyja őket - ugyanazon a« - „És a vér rohan a bőrt, / És a fürtök hullámos. „-” én is. járókelő. „- állapítja meg a meccset a sírfelirat. És nem csak a „... mész, de hazudsz, mint én” sort, hanem a kuplé, amely kiegészíti egy lehetőség, és utal a latin szöveg idézett:
Ahogy élsz, és azt,
És meg fogsz halni, mint én ...
Irodalmi és (már gyakorlatilag Emberek) feliratos szövegek annyira hasonló, hogy azt akarom mondani, itt van egy másik „fordítás”, nem latin, hanem az orosz nyelv költői sírfelirata az orosz költői nyelv.
Mint ha tudjuk sírfelirata - az egyik a sok változatban létezik - találkozott Tsvetaeva egyfajta temetőben. Csábító a feltételezés - különösen, ha arra gondolunk, egy másik vonal az ő verse május 17, 1913, mindössze két héttel a „Menj, mint én. „” Fogsz már nekem ... "
Újszülött, akkor megy tovább a Minya
Grab fűszálat és syat forgatott a Minya
Voltam egy partin, és most otthon -
De legalább az egyik „listák” a mi sírfelirata nem határoztak meg, és a Krímben, Jalta Autkin-sky temetőben: „ház határolja fal egy temető és a fal e, és írja le a sír Mrs. Jakubowicz - írta tanulmányában, csodálatos történész VI Chernopyatov. - A falak, a kápolna a következő verseket ...”. Továbbá van egy jól ismert szöveget velünk ... 31 látta ezt a feliratot Tsvetaeva?
Bármi is volt, a „Menj, én mint ...” Van valami emlékeztet egy jól ismert Marina Ivanovna (sajnos, már megszűnt) temetőben. A híres „temető eper”, mintha visszhangot visszhangzik a történet-memória „Hlystovki” írta Tsvetaeva 1934. De nem a sírfelirat, és az akarat:
„Szeretném, hogy feküdjön a Tarusa Khlyst temető mellett az idősebb Bush, az egyik ilyen sírok egy ezüst galamb, ahol a nő nagyon nagy és piros a helyi eper (kiemelés tőlem -. VV).
De ha ez egy cső, ha nem csak nekem van nem hazudik, de a temető, amely nem több, szeretnék látni egy ilyen domb Kirillovna jött hozzánk a homokban, és számukra Tarusa szállítjuk Tarusa terméskő:
Itt szeretnék feküdni
2 IA Pukalov ismert, mint a titkár Count Arakcheev.
3 St. Petersburg Necropolis. A 4. kötet. T. 3 / Comp. VI Saitov. SPb. 1912. 518 old.
4 St. Petersburg Necropolis, vagy a Referencia Index Történelmi született személyek a XVII és XVIII században. Szerint a sírfelirat Aleksandronevskoy (sic!) És eltörlése a kolostor St. Petersburg temetők / Comp. B. Saitov (függelékében az "orosz Archives"). M. 1883.
5 Shubinsky SN Cemetery irodalom (Epitaph a XVIII) // Shubinsky SN Történelmi esszék és novellák. SPb. 1903. 570 old.
9 Magazine kellemes, érdekes és szórakoztató olvasás. 1802. 2. S. 111 számú.
10 Bantysh-Kamenszkij DN szótár emlékezetes emberek az orosz földet. At 5 órán át. 2. rész: M. S. 1836. 5-6.
11 sírfeliratukat gyűjtött Alexander Orlov összes kolostorok és a temetők Moszkva. M., 1834. S. 17.
12 Moszkva nekropolisz. A 3 min. T. 1 / Comp. VI Saitov B. Modzalevsky. SPb. 1907. 64. pp.
16 Moszkva nekropolisz. A 3 min. 1. T. S. 94.
18 Petrovsky FA feliratos latin vers.
M. Kiadó AN SSSR, 1962, p 100.
19 Uo. Pp 107.
20 Uo. S. 107-108.
22 Első híres sírfelirata «Sta, Viator! Heroem calcas »-« járókelő, állj! Hero a futófelület”, például a Karamzin.
23 Sedakov OA rendelet. Op. C. 51.
27 Sumarokov AP Selected Works / start. Art. Készítsünk. szöveg és jegyzetek. PN Berková. Szovjet író L., 1957. S. 554.
31 Necropolis Krím-félszigeten / Comp. VI Chernopyatov. M. 1910. S. 308.