Dahlia truskinovskaya - egy szerzetes és egy macska (Kaidan)
Téli éjszaka előestéjén utolsó napján a tizenkettedik Hold felé tartott a kanyargós és szinte megkülönböztethetetlen a hóval út fel a hegyre kolostor, egy kis felvonulás - túl szerény nemes zarándok, de nagyon elegáns. És aki már találkozott ilyen rossz idő, hogy látogassa meg, így távol a kolostor a fővárosban?
Elöl lovagolt lóháton fegyveres jól táplált és melegen felöltözött Cara, majd hordárok, megcsúszás és botladozva, húzza kis hordágyon. Bezárja ezt felvonulás, két lovas - egy mindig nagyon fiatal, a másik két alkalommal idősebb. Az első egy fiatal úriember, Minamoto Yukinari, a második - a vezető Cara, aki vezette kíséretével, a kedvenc a régi ura - Kenske.
Hideg szél fúj a széles ujjú ruhát, és bár ezek steppelt, mint amilyennek lennie kellene ebben az évszakban, de a test behatolt az elviselhetetlen hideg.
A fiatalok és az idősebb Cara, úgy tűnik, jobban érdekelt nem magáról szól, hanem azoknak, akik a hordágyra. Amikor porter megbotlott, egy fiatal férfi a rémület megpróbálta megragadni a faragott fogantyúk, de Kenske finoman lesöpörte a saját és tartott a tetején a test uralkodik.
- Hamarosan ez lesz, ez a kolostor? - dühösen kérte a fiatalembert. - Éjszaka volt, és mindannyian felmászni, de fel! Amit épített egy felhő, a kolostorban?
- Tudom Gnarlpine kanyarodás, - mondta Cara. - Most már nagyon közel van. Ha nem több, mint a fele. Vigyázni kell, uram!
De Minamoto Yukinari nem menti - hatalmas kupac hó esett a fáról közvetlenül mögötte a gallérját a fényűző viselet. Ifjúsági közvetlenül megremegett, és egy ijedt ló maga alá ugrott el a nyomvonalat.
Reszketett és mozgó karjai, amelyek között a patak folyási kiszivárgott víz Yukinari megbirkózni ló, és így húzta hordágyra.
- Ez nem történhet meg, ha én csak szétnyílt a függöny? kérdezte Kenske. - Nem valószínű, hogy egy kis repedés annyira puff ...
- Ne légy olyan izgatott, fiatal uram - Kara kuncogott. - az egészségügyi a kincsek pontosan el a veszély.
Minamoto Yukinari belenézett egy hordágyon.
Ott, csomagolt teljesen a nehéz réteg ruhát, leült egy lány tizennégy. A szegélyét a ruha, amit fel a fejét, és ajka csak akkor látható, és a legtöbb az orra hegyét.
- Hogy van, Noriko? - durva fiú megkérdezte. - nem fagyott?
- Nem szükséges, hogy a fiatal ura nekem kell aggódnia - kinézett pereme alá a ruha, a lány válaszolt. - nőttem fel a parton, és nem félnek a hideg szél!
- És hogy van Mrs. macska?
- Mrs. dédelgetett macska és alszik. Alatt tartom a ráncok az ujjak ... mutat fiatal mester?
- Ne, Noriko, ne merj! Ha Ms. macska prohvatit hideg szél, és nem lesz beteg, jobb, ha megyek haza nem térnek vissza, és kapsz.
- Tudom, - mondta. És erősebb megölelte állat.
Minamoto Yukinari csökkentette szélén a függöny.
- Ahogy lassan, - panaszolta. - Ha nem a hordágy, két nappal ezelőtt, mi lett volna Heyane! Már hiányzott az ünnep kiszorítása a gonosz szellemeket, hagyja istentisztelet a négy oldalán, és lesz a csoda, ha sikerül az első napon a patkány!
- vagy anélkül egy hordágyat, de a hó még mindig késik minket - mondta Cara. - Nem tudom elképzelni, hogy ebben az időben, az emberek jönnek ki napján a Patkány a réten, hogy összegyűjtse első hét tavaszi gyógynövények ... De itt van a kolostor kapuit!
- De én látni! Szia, gyere! Stop! Ugorjon egy fiatal lord!
Minamoto Yukinari alig utazott egy hordágyat, és elfordította a fejét a kis zenekar. Cara Kenske követte, és behúzott neki a kaput.
- Nyisd ki! - kiáltotta hangosan.
- Ki nyújtott ilyen rossz időben? - kérdezte mogorván a portás. - Valóban alkalmatlan időjárás zarándokútra!
- alkalmas, illetve alkalmatlan, és nyissa meg a kapukat! Nem az, hogy elmagyarázza az időjárás és a zarándok maga apát! - fenyegetett Kenske. - Itt is kitaláltam -, hogy hűtött ember várja a kapunál!
- És az apát, hogy mit mondjon?
- Mi üdvözölte fiatalúr Minamoto Yukinari fia Minamoto Mr. Takayoshi, és ha a név nem mond semmit, akkor bolond és cad!
- Minamoto Takayoshi? Igen, ha ez a tartomány kormányzója a tartomány ... ...
- Ő a legjobban! - Azt ugatott Kenske. - Azt akarja, hogy legyen egy fia, Mr. Viceroy közel a kapuhoz egy jégcsap?!
Gatekeeper hosszú és ostobán megnyitotta a kolostor kapuk, és ez Kenske máglya minden módon. Minamoto Yukinari hallgatta a civakodás, de nem irritálja őt - a fiú meghalt fáradt és hideg, így a gondolat, hogy most, hogy táplálja meleg vacsora és feküdt a puha Zabuton már a szíve lett vidám.
A kapu kinyílt csak annyi, hogy lovasok egyik megszorította a kolostorban udvaron, és még teherhordók és minden jártak rosszul.
Amikor az ajtó bezárult újra Yukinari húzta fel a hordágyra, és mint az a hely, kiszáradt, bátran dobta a függönyt.
- Azért jöttünk, Noriko - mondta. - Most akkor kapnak egy forró congee és kapsz meleg. És nyugodtan kérdezz meg Ms. macska, amire szüksége van! Emlékszel, Noriko, hogy ígéretet, uram? Ha biztonságosan szállíthatók Mrs. macska húgom, marad szolgálni kísérete, akkor él az uralkodó palotájában, és talán még látni a császárt! És ha Mrs. macska bármi történik ...
Yukinari tolta a bozontos szemöldök és a legszigorúbb szemű lány nézd, mit tanulhatnak az erőszakos apa.
- apát és a tiszteletre méltó vendég vár rád, fiatal uram - fordult a Minamoto Yukinari felszabaduló belső kamrák a szerzetesek.
- Szívesen tettem, anélkül hogy a beszélgetések tisztelt vendégek, Kenske - mondta Yukinari Cara. - brazier forró parazsat - ez az egyetlen forrás, amelyben azt kell. Ez természetesen beszél az isteni és olvasni szútrák ... Melyik lenne szégyen, ha én vagyok a meleg étel húzza le aludni! By the way, győződjön meg arról, hogy minden az én Cara is rendeztek. És hagyja, hogy a lány fordul őrző Noriko! Az szentsége a szentség, és voltak idők, amikor a szerzetesek tette az utat, hogy a sejtek a fiatal zarándokok. Csak hiányzott ez a baj!
- Igen, majd feküdjön mellé küszöb - ígérte Kenske. - A lány jó, hogyan törődik Ms. macska! Egy másik anya, mert a gyermek nem sütött, mert Ms. macska. Lehet, hogy a fiatal lord kérem. Mondom - jó kislány, még érintetlen, és egy kellemes arc és a haj, mint egy nemes hajadon, a térd alatti. Noriko és valóban, úgy tűnik számomra, szívesen ...
Fiatalúr felhorkant megvetően. De a szerzetes, aki elrendelte, hogy a kíséret új előkelő vendég, hogy az apát ránézett tágra nyílt szemmel, várva és Yukinari lement a lováról, ment utána. Nap után a nyeregben, a lába nem úgy, mint a.
A cella egy öreg apát volt meleg és barátságos. A lakkozott asztalon már ott étel újévi mocsi kezeli nyuszik a legjobb a rizs és a felső koloboks feküdt darab hal és zöldség.
- Üdvözöljük - csendesen mondta az apát. - Mi a rossz hóvihar blokkolta az utat! Attól félek, hogy befagyasztja a cseresznye szuverén kertek a hirtelen szél. Ülj közel a holland sütő, meleg kezét.
Vendégek apát unwinds hosszú scroll képekkel, felemelte a fejét.
- Minamoto Yukinari! - kiáltott fel, összekulcsolva réteges ujjú. - Mi csak beszélünk az apja, és rólad! Idő jöttél, Yukinari-sama!
- Fuzdivara Narihira! - egyenlő meglepetés Yukinari válaszolt, gyorsan leült fordulóban a kályhában Chen illatos fa borított sötét lakk arany pöttyös. - Te mit csinálsz itt? Miért nem vagy itt Heyane? Az egész udvar készül újévi ünnepek, és ülsz egy hegyi kolostorban? Mi megy?
- Biztos fájt a helyi I Tengu - nevetett válaszolt Narihira. - Képzeld Yukinari-sama, megyek én zarándoklatra, ahogy szükség van rá, egy kocsi, a szolgák, egy csodálatos ruha - én a vadász ruha színe világos sárga Kerry és hat kisebb ruhadarabok halvány nyers selyemből. Egy sötét lila nadrág, természetesen teljes hímzett minta szőlőlevél és a nadrágok szélei felvette és a feltételekhez kötött vezetékek elegáns módon! Ez egy új divat, én tanítani ... Amikor elmentem, minden megfordult! És sétál felém rossz jövendőmondók! Azt elhalad mert jövendőmondók és a bíróság tízszer nagyobb, mint szükséges lenne. De nem - én is, hogy állítsa le a bikát, jövendőmondók siet én kosarába, és természetesen illik hozzám az egész ötlet.
- Én nem, hogy megvan a rohadék, jövendőmondók, és ez nekem Narihira-sama? - Megkérdeztem Yukinari két ujjal figyelembe étvágygerjesztő moti.- után végül sürgette prisovetoval megváltoztatja az irányt az utat!
- Hogy találta ki? - csodálkozott a bíróság. - Ez egy csodálatos dolog! Nos, a változás irányát, ahogy tudja, és ő ...
- Csitt, Narihira-sama - Yukinari mondta. - Nézd, apát elbóbiskolt.
Narihira pillantott egy öreg szerzetes. Ő tényleg behunyta a szemét, és a falnak támaszkodott.
- Az ő korában, és legyen éjjel aludni, és ne vegye vendégek motyogta Narihira. - Mi vagyunk vele, mielőtt jött a leült az asztalhoz az óra a Kakas, és nem kelt fel ... és most itt az ideje a Patkány, gondolom
- Véleményem szerint, egy órán Pigs. Nos, akkor megállt, hogy módosítsa a haladási iránnyal, az első, hogy jött a birtok, ott várt két-három órát, és mi a következő lépés? Átkerült a kolostorban?
- Ez az átkozott jövendőmondók elkapott az este, így töltöttem az éjszakát az egész kíséretével az aljas vendéglő, ahol csúszott néhány mosatlan lányok Yukinari-sama! Képzeljünk el - egy nemes ember, aki elég levelet írni leghíresebb bíróság hölgy, hogy ő viszonozta! De ez nem is olyan rossz. Reméltem, hogy a kolostorban nem költenek többet, mint nap, és azonnal menjen vissza a Heian időszakban. És én megérkeztek késő este, az első helyen, és másodszor, ahogy azt már sejtette, feldühítette az egyik helyi Tengu. Nyilvánvaló, hogy nem tetszik nekik a vadászat kabátok színek Kerry ... Hirtelen a szélrózsa, hóvihar kezdődött vetette ónos eső - egy szó, kabátom örökre elveszett!
- Te ült a kocsiban!
- Fogalmad sincs, Yukinari-sama, milyen szánalmas látvány felborult kocsi! Természetesen a hóviharban, és semmi más nem történik meg. Szerencsés, hogy a kocsi a bika tartott ki a nyomvonalat, és nem legurult a meredek lejtőn. És így jött a kolostorba - nem jobb rongyos koldus vagy ugyanolyan aljas vándor jövendőmondók. És a tetejét a fenyők tűnt még nevetés is lehetett hallani! Nem úgy, ül egy ágon Tengu csapkodott a szárnyukat, és kicsúfoltak ...
- És te várja ki a rossz időjárás itt? - kérdezte Minamoto Yukinari.
- Igen, és imádkozom, hogy az istenek büntették ezt a förtelmes jövendőmondók ... várj, nem? Mi történt a jövendőmondók te?
- Lehet, hogy én is imádkozzanak jövendőmondók, - mondta. - De csak az istenek jutalmazta a jövőben megtestesülése ő lenne, nos, legalább a palota szolga!
- Csitt, majd ébred az apa apát - figyelmeztetett Fujiwara Narihira.
- Az a tény, hogy én nem megyek ilyen korán Heian időszakban - kezdte Yukinari. - Szeretném, hogy jöjjön a generikus ünnep - Day of the Kasuga szentély.
- Igen, ez az első nap a majom, és mielőtt azt legalább két holdja! - kiáltott fel Narihira.
- De megtörtént teljesen váratlan és hallatlan esemény. Tudod, hogy élünk a part közelében, és gyakran megfigyelni tenger őszi viharok.
- Majd egyszer jövök hozzád, hogy megcsodálják a tenger és ott adjuk hozzá a két vagy három tank tiszteletére a gyönyörű hullámok és halásznők - ígérte Narihira. - És biztos, hogy volt a füst a sóból munkák.
- Mi a helyzet a szépségek halásznők nem mond semmit neked, néha azt hiszem, hogy jöttek ki valami ősi költő, talán kétszáz évvel ezelőtt, ők is végeztek. A füst a saltworks biztosan kuncogott Yukinari. - De méltóztatik, Narihira-sama, hallgatni a végén. Megcsodáltuk a forró tenger és látta fogott egy vihar koreai hajót. Ez bizonyára elvesztette az utat, és két napig próbáltam megközelíteni a partot, de végül süllyedni kezdett. Apa elrendelte a halászok kimenni a tengerre a hajók menteni legalább valaki, de mindenki, aki azon a hajón, megfulladt. Nyilvánvaló, hogy a rossz imádkozott Istenhez Funadama-sama. Halászok kihúzták a vízből - Találd ki!
- Ha minden ember fulladt ... - tétován indult Narihira. Állat minden? Dog?
- Cat! Igen, mi! Narihira-sama, esküszöm neked, hogy a császár nem ilyen szép!
- Azt hihetnénk, hogy ez így sok közülük! Igen bíróság macskák, nekem úgy tűnik, lehet számítani az ujjakon. Azonban lehetne több, de már kiosztotta a legnemesebb udvaroncok több kis cica.
- Amikor Ms. macska száraz és felmelegítjük apa simogatta, és azt mondta neki, hogy viseljen egy szép gallérral. Aztán felhívott és azt mondta - fia, megy az úton, tudom, hogy már régóta szeretett volna menni a Heian a bíróság a szuverén, és ez egy csodálatos esemény! Látod, Narihira-sama, apám jött egyszerre, és számított. Nővérem Yoko Madame Kokiden ...
- Nem megy! - kiáltott fel Narihira. - Sovereign nemrég feleségül vette át ezt a szépséget, körülvéve annak új udvarhölgyek és tegye rá a palotában Kokiden! Ő gyakran van, és ha a húgod csak elviselni a kezében egy szép macska, sorsa biztosított! Még az is lehetséges, hogy a császár igazán figyelni és hozzák őt neki. Nem lenne példa nélküli siker az egész család!
- Igazad van, ez az, amit az apám mondott. Azt is elrendelte, hogy foglalkozni Mrs. Cat tisztelettel, mert úgy tervezték, hogy szórakoztassák a császárnak. Ezért hozott a hordágyat lánya Noriko szakácsunk, és keblére feltöltött Ms. macska. Ezért vagyunk olyan rossz idő haladt.
- Csak azt szeretném, hogy ha lehetne végén a nyolcadik napon az új év, - mondta Narihira.
- Mivel ezen a napon az udvarhölgy a császár rendel magasabb rangot! Ez lenne az út ... Azonban, és így minden csodálatos, és már biztos, amit a parancs a macska Ms. Noriko hozni, de mi történt jövendőmondók?
- A jövendőmondók? Jövendőmondók, mondhatni, alatt futott patái lovam rávenni, hogy változtatni az irányt az utat! De ez volt a reggel, elindultunk az úton, és hamarosan találták magukat egy kis vidéki birtok. A születéstől még soha nem láttam ilyen szörnyű romok! És mi volt a bűz!
Fujiwara Narihira szép ívelt szemöldök, és Yukinari vissza. Ez felkiáltás nem volt egy fiatal ember a pályán, és a fiatalember elkezdte kijavítani a hibát.