irodalmi folyóiratok
Az anya bokor egy csomó üres bölcső.
Halálesetek váltak a gyermekek és ülj velük,
elaltatni őket, és ő vezette a félelem és a dal dopel:
- Ó szívem, akkor még mindig nem megy aludni.
És az éjszaka rám, és ezért meg kell kihagyni általam
hogy csökken a kulcsot, és a fák reagál rá,
és fel nőni találkozó más kulcsokat.
- Ó szívem, akkor még mindig nem megy aludni.
Amikor alszol, akkor kellett volna minket nézett ki az ablakon.
Azoknak az asztalra tavalyi száraz pogácsát.
A másik pedig nem. Egyéb - koncessziós oploshka,
- Ó szívem, akkor még mindig nem megy aludni.
Van egy öreg ember, és emlékszik rád: egy íj,
mintha felemelte egy keskeny tenyér.
Tudja, hogy Isten meghallja, de ne érintse a kenyeret,
és felemeli a kezét, és azt kérdezi: vedd! -
aludni, a szívem: a kövek és a fű, kéz,
ők is látható, az özvegy a start és a földre esett az elkülönülés,
és jajgatás folytatta, mint egy gombot, és a válasz hangok
mogyoró emelt le a földre, és eggyé válik.
Ó, élni - ez fáj. De mentünk fel, és nézett
mogyoróbarna a házban, ahol egy csomó üres bölcső.
Mások nem mer, de a végén doterpeli.
- Ó szívem, akkor még mindig nem megy aludni.
És itt állok, és a fák rám, mint egy inget.
Nézek az ablakon, és tartsa a tenyerek félelem nélkül
legkönnyebb marék por nem árt senkinek.
Ó szívem, akkor még mindig nem megy aludni.
Olga Sedakov. "Mountain Lullaby" (Vick Naveriani)
Te razverneshsya a kiterjesztett
A szív a szenvedés,
vadrózsa,
Ó, megsebesítve a kertben az univerzumban.
Vad kutya rózsa és fehér, fehérebb, mint bárki más.
Aki hívja, vitatkozni Job.
Én csendben eltűnt a szem előtt a szeretett látvány,
szemét, és miközben a kezét és ne vegye ki a kerítésen.
vad csipkebogyó
van, mint a kertész súlyos,
félelem nélkül,
bíbor rózsa,
egy rejtett seb szimpátia vad ing.
Trisztán és Izolda
Figyelj, jó emberek,
Egy történet a szerelem és a halál.
Nézd, aki akar,
ez mind a vérben.
A szív, mint a kenyér, keres
és ezért köszönet,
ha valaki meghal,
és valaki elfelejtett,
és valaki, mint mi.
szerzetesi ruhában
varrni magát a sötétben,
Hideg víz kérni
és az északi tél:
ez szép, mint a berill,
de egy repedés belül.
Ahogy Fehér Topáz a legtöbb szemét,
amikor ült könyök
és nézi a fényeket.
A sors hasonló sorsa
és semmi mást:
egyikük sem nézett ránk a távolság,
akár hajón vagy a kürt vagy a Szent Grál,
sem az a tény, hogy a kapunál.
És ki tudja, hogy nem sajnálom
hogy a fény, mint a hó, kerül sor.
Arról, hogy ki akarsz lenni, lelkem,
de légy irgalmas:
vagyunk itt, hogy háti
időzött a kilépés - és látom,
Ez a szörnyű módon.
Tetszik
és az egész történetet róluk.
Talán nincs hosszú ideig,
de mivel a víz kimossa az alsó,
így beszélünk, mondjuk egy dolog:
hallgatni élőben!
Amikor elindítom,
Azt hiszem, a fogást
ruhák kimenő éle
és úgy tűnik, elköszönök,
hogy nem ismert fel, de tudni kell,
I, mint mindenki más, a szeretet.
És ha ez csak hamu,
és ha ez a pokol -
Én a térdemen a térd
Állok és beviszem a szemet sem.
És ha beszélni tovább,
csukd be a szemed, és felejtsük el a szavak
kéz és elengedni az elme -
Ruházat fog beszélni,
én véremet, az bennem.
Megyek feküdni, de nem törik:
Mert tudom, hogy velem,
Tudom, hogy a kezem a vérben
és a szív a föld alatt.
De a fény, hogy én fény
a harmadik fény fölöttem viselt
nemlét az országban -
Ez volt az enyém, és az igazság az élet,
és több rólam, mint én.
Mi lesz sokáig élnek,
mindaddig, amíg a vízben élnek fák,
mint a víz kimossa a gyökerek,
és a földet, hogy az ég jön,
Elizabeth - Mary.
Élünk hosszú, hosszú ideig.
Épít két nagy ház:
hogy az arany, a sötétség,
és mindkettő zajos, mint a tenger.
Ők úgy vélik, hogy már ott van.
Ott, és azt mondják:
- A víz láthatatlan és gyors
úszik szív.
Ott repül romos idő
mint a galambot Noé században.
liturgikus költészet
- szó katechetikai
Easter Aranyszájú Szent János -
Ha valaki jámbor és Bogolyubov, hadd élvezze
ez szép és világos ez az ünnep.
Ha valaki bölcs szolga, hadd jöjjön,
örvendezve az öröm a mester.
Ha valaki a fáradságot, hogy a böjt, hadd kapja ma
dénárt.
Ha valaki már dolgozott együtt az első órában, hadd kapja ma
tisztességes jutalom.
Ha valaki azt követően került sor a harmadik órában, hadd
hálásan ünnepli.
Ha valaki azt követően került sor a hatodik óra, hadd
Ő nem habozott, mert, és semmiképpen sem megfosztani.
Ha valaki lemaradt a kilencedik óra körül, jöjjön;
ez nem szégyen, nem kell félni semmitől.
Ha valaki érkezett a tizenegyedik óra, hadd
és ő nem habozott, hogy késleltesse:
Mert az Úr nagylelkű és szereti megajándékozott
és az utóbbi elfogadja, mint az első;
és jött a tizenegyedik óra hagyjuk pihenni,
és dolgozott mind az első óra:
és az utóbbi együttérzés, és az első kérjük
és jutalmazzák, és ez megadja,
készült, és elfogadja, és üdvözli azt a szándékot,
és az üzleti kitüntetések és dicséri ötleteket.
Így írja az egészet be az öröm Urának:
és az első és a második, megkapják a munkaerő.
Gazdag és szegény, együtt örülni.
Szorgalmas és lusta, szinte egy nap ez.
Böjt és nem böjt, jó szórakozást ma.
Frissítők bőséges, minden élvezni.
Taurus kövér, senki se szabadság nem lehet elégedett:
minden élvezni az ünnep a hit:
hogy minden gazdagsága jóság.
De senki szenvedéstől kiáltja:
Ez volt az általános uralmának.
De senki sírva bűnei,
A megbocsátás az összes koporsót ragyogott.
És senki se fél a haláltól, felszabadult
minket a haláltól Spasiteleva halál.
Ő kialudt, ez elfogták.
Ő vezette a foglyokat a pokol lement a pokolba.
Keserűen itatni fene megízlelték teste.
És ez a prófétálás, Isaiah felkiáltott:
A fenébe is, azt mondja, tudta, hogy a keserűség, hogy találkoztunk
a pokolban.
Tudtam, hogy a keserűség, mert el volt törve.
Tudtam, hogy a keserűség, mert megsértett.
Tudtam, hogy a keserűség, a legyilkoltak.
Tudtam, hogy a keserűség, a trónjától megfosztott.
Tudtam, hogy a keserűség, mert fogságba esett.
Elvette a testet, és találkozott Istennel.
Vettem földet, és találkozott a mennyország.
Vettem, amit látott, és beleesett amit nem látott.
Ahol a halál, az a szúrás? Hol a fenében van a győzelem?
Krisztus feltámadt, és a démonok bukott.
Krisztus feltámadt, és az angyalok örvendeznek.
Krisztus feltámadt, és életben van egy hely, ahol élnek.
Krisztus feltámadt, és nincs egyetlen halott a sírjában:
mert Krisztus feltámadt a halálból, miután vált
az elsőszülött a halottak közül.
Övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké.
* Fordította Olga Sedakova
Dicsérjük a földet,
dicsérik a hold a víz,
hogy bárki, és minden,
hogy bárhol és mindenhol -
a méret a szem fecske
száraz zsemlemorzsa,
egy létra a szárnyak egy pillangó,
lépcső, hogy dobja az égből.
Nem csak a balszerencse és a kár -
szívem kantár,
de ez a mosoly
Csodálatos víz.
Dicséret ágak megfizethetetlen, sötét
fürdés egy élő üveg
és a szellemek minden álmatlan
minden gabona a földön.
És mi a jutalom,
hogy van egy akadály rossz,
hogy mint a kertész a kertben -
dicséret a föld.
A heraldikai kert
virágzó szőlő.
Az ablakból kiabált: - Megyek! -
és a tizennégy gyerek
ugrik át a dallamot.
Ugrik át Dudu
vagy ugrás egy csövön keresztül -
de magával ragadó állatok
még soha senki nem látott.
Mások sértett Istent.
És ezek a gonosz szőr -
Ha a mélység a fiatal
Úgy néz ki, lélegzik, mozog.
Szintén egy vidám szív.
Egy élő ember
szegény szív sötét.
Ő benne - mindig egy nyomorék:
bármi is - mindegy.
Leül mellé bennünket,
Miután megkapta ezt a ruhát,
virágzás szőlő
szórakoztatják a gyerekeket.
Mint mindig, most is el.