Cirill, akik kiáltott Rus

Oroszországban összevetjük őket a gyöngy, az aztékok úgy találta, hogy ezek hasonlóak a kövek türkiz, mint a régi litván dal hívták borostyán laza a saját szótárak meghatározni „folyékony elő a könnymirigy, a szemek emlősök.”

Mindez a könnyek. De a mi őseink is mély értelme a sirató és egy népi kialakulását.
Női részesedése
És a gyász és az öröm kifejezett nők az elmúlt évszázadok költői improvizáció. Az esküvő tartott temetésén a katonák, és nem csinálni anélkül, sírás, baját. Különösen a képzett előadók, voplenits, meghívott, de főleg az esküvő. És a ház, amely részt vett a bánat jött voplenitsa magát.

A dalok a halott

Egyéni „siránkozik” a halott - tartozik Oroszország ókorban. 1096-ban Monomakh egy levelet, hogy özvegy lánya-in-picture ábrázolja, hogy ő „ül Sousse AKY galamb fa zheleyuchi” sok ilyen mintákat, akár a híres sírás Yaroslavna a „Lay”.

Church fellázadt ez a szokás, küzdött vele, és tanításokat, és közvetlen tilalmat. Ez annak köszönhető, hogy ne csak a pogány elemeket a sírás, hanem a nem-keresztény jellegét szokás, amely oly élesen ellentmond békülékeny kilátás kereszténység a halál. A halál a népi sirató nem a kezdete az örök élet, hogy - „zlodiyskaya smertushka”, „zlodiyka lihodeitsa - dushegubitsa”.

Ez elgurult a vörös nap
A hegyek mögött annyira a magas,
Lesushki mert oly sűrű,
Felhő igen séta,
Az része a csillag így podvostochnye,
Pokidat rám, győztes kis fejét.
Így nekem, Valeri Goryushev keserű bánat,
Örökké valami, amit annyira örök.

Gyász a halott gyakori volt minden rétegében az orosz társadalmat. Collins angol utazó ismertette a temetési szertartás. Rámutatott, hogy nem mindig a „hang” az özvegy magát, néha helyett siralomnak szava kifejezetten bérelt erre a gyászolók. Ugyanakkor volt néhány szabályt, amelyek eltérnek a sírás közben lehetetlen volt. Azt hitték, hogy panaszkodik csak a nappali órákban, de nem kell túlzásba vinni, mert vigasztalhatatlan sírás „elárasztott” a halott a túlvilágon. Cikk olvasása nem lehet a gyerek és a hajadon lányok (kivéve a néhai lánya).

Sírás lánya apja:
Kedves kedves!
Te olyan mélyen alszik,
Alvás, nem ébred fel?
Rövid idő van egy párt a vendégeket.
Nem egy év, vagy nedelyushku -
Last minute veled egy órát.
Hova mész el?
Egyes távoli útvonal Dorozhen'ka?

katona baj

Toborzás panaszkodik sokkal fiatalabb temetési szertartás. Úgy tűnt bevezetése után I. Péter 1699-ben a kötelező katonai szolgálatot. Levy ünnepségen nagyon egyszerű volt. Feszített boldogtalan sok orvosi vizsgálatnak alávetni, ami után a katonák, mielőtt elküldik, hogy néhány nappal „Toborzás”: végre elindult, szórakozás, lovagolni egy lovas át a falun, elköszönt a rokonok és ismerősök. Ezt kísérte sírás és jajgatás rokonok serviceman vagy speciálisan bérelt voplenitsy.

Voplenitsa jajgat nevében újoncok:
És mi horomnogo stroenitsa,






Hogyan alakult ki ez a veranda peronogo,
Mivel ebben a bejegyzésben igen Shaped
Öt ló illik olyan gyorsan -
És nekem, hanem a szerencsétlen jó ember!
És fülkék - az összes gazdag parasztok,
És igen homlokát megvert-ka ítél istentisztelet
És kívánok nekik jó egészséget!
És mint korábban hosszú godushka
És én nem tudom, az ilyen jellegű lyudushki,
És apai Nem hívtalak,
És ne verte a homlokát, nem engedett alacsony!
És csak azért, hogy tudja, de ezek lettek a jó lyudushki,
És vegye észre lett bíró helyesen -
És hogyan, hogy vigyen a szolgáltatást a szuverén!

Toborzás panaszkodik közel a temetésen. Az a tény, hogy az indulás a katonák a nép azonos volt a halál. Ez nem meglepő, hiszen a XVIII században. Szolgáltatás határozatlan. Rendelet 1793-ben határoztuk meg huszonöt évvel, 1834-ben g.- húszéves élettartama. Pont a katonák, egy ember, sőt, örökre elváltak a saját családjától. Otthoni vagy nem jön vissza, vagy jön egy törött öreg, és egy nyomorék. És panasz megállapította nyíltan, hogy sorozás nem csak hasonlít a halál, de még rosszabb, mint a halála nem azonnali, és fájdalmas, feszített sok éven át, egy életen át.

Voplenitsa jajgat nevében újoncok:
És ohti nekem, de jó emberek, toshnoshenko!
És fog adni valamit, megítélni helyesen,
És hadd ka-te, a hatalom az irgalom
És így tovább horomnomu stroenitsu,
És az udvaron át, Burlacu, egy széles,
És némi megy olyan magas, hogy:
És én búcsúzni horomnym a stroenitsem,
És az udvaron -, de kedvelt a skotinushkoy,
És Konyushenko búcsút a jó ló.

És még egyszer megjelenik a siralmai egy nő: legalább egy jelentős része a sírás és mesél a nehézségeket egy katona életében, mégis nagy figyelmet fordítanak az anya, és a sorsa a felesége és a nélkül maradt kenyérkereső. Katona, mint egy özvegy, várja a backbreaking fizikai munka és a kirívó szegénység. Katona gyerekeknek lesz mezítláb, enni szánalmas alamizsna.

Sírás felesége toborozni:
És azt gondoltam, elégedetlen az agyában:
És hová tegye, tegye szívük detushek?
És Rabotnicki l adnak - a gyerekek kicsik,
És e, hogy a pásztorok - gyerekek buta.
Magam inkább inkább boldogtalan szertelen vezetője
És én svatushkam Bratz istenadta,
És meghódítsa a buzgó serdechushko.
És én aranyos szél nevestushkam,
Rólam Valeri Goryushev a szegények nem hagyta el,
És nem engedte meg az én detushek balesetek,
És mielőtt a világ szegény, vándorolni.

Esküvői siralmai

Siralmai vesz fel több helyet az esküvőt. Ők végzik a összejátszás a leánybúcsú, a menyasszony során a rituális látogatás a fürdő elhagyása előtt, együtt a menyasszony az oltár. Az esküvő után siránkozás nem volt hely. Ezek azonban nem volt eszményítésével a menyasszony és a vőlegény: nincs kép a vagyonukat, és a „kórus magas” vagy szeretet mutatnak közötti kötődés a menyasszony és a vőlegény. A téma az esküvő siránkozás eltávoztak egy fiatal család, a szülők és a barátok, vagy leírni a jövőben örömtelen életet „idegenek”.

Bride énekli:
Adj egy fiatal,
Ahhoz, hogy valaki másnak az oldalán,
Mert Chuzhov chuzhenina.
Meg kell élni-obzhivatisya,
For robotku főemlősök
Mert robotku nehéz.
Az ellenfél storonushke,
A Chuzhov chuzhenina
Meg kell kényszeríteni a vadállat,
Lehet a ló,
Mivel a jelenlegi igen toperechi
Abban Mami drágám,
Saját kenyér pall,
Artels prihlebalisya.

Műfaj panaszkodik, kezdetben eltemették, talált egy másik élet ünnepén. Ez magyarázza a képviseletet az esküvőt, mint egy „hagyományos temetés”, amelynek alapja az ötlet a „halál”, mint egy menyasszony a megújulás és a többi.

Menyasszony saját siránkozással címzett barátai kérve őt sétálni, hogy emlékezzen, és feleségül testvére, aki elmondja neki, hogy hogyan kell élni a „idegenek”. De gyakrabban siralmai fordult a szülei, akit többször kérte, hogy ne adja férjhez:

Ne hagyja, hogy kenyérkereső apa,
Rendelkezik egy jobb oldali
Azt hiszem, valami rosszat vorogov,
Ne fény egy perc, kedves anyám,
Gyertya viasz Yarov
Nem sgublyayte leánykori szépség.

Előestéjén az esküvő az akció a házban a menyasszony minden bizonnyal rendezett leánybúcsú, miközben menyasszonyt a siránkozás, és csatlakozott a barátai. Ez együtt járt a rendkívül fontos rituális: leendő felesége felbomlik és copf a haja eltávolítják a szalagot, a továbbiakban „lesz”, ami aztán megadta magát házas húga vagy barátnője. Ezután a fiatal voltak előre istoplennuyu fürdő „mosni az akarat.” A fürdő utáni fiatal fésült a haja, de egy-egy fonat fonott már: most a menyasszony viselhet csak két zsinórra, mint egy szimbólum a házasság.

Mivel te édes én podruzhechka,
Mivel vystan tölgy Ławica,
Mivel fésű a russes igen volosochki,
Nagyon szövött szalag alu igen,
Oh perecheshi a régi
Igen, még mindig.
Mivel teszel valamit volyushku freestyle,
Bright igen Svetlitsa
Road igen devyu szépség
Khazov povyazochku igen!