Bilet№3 - studopediya

Miért kortársak „nyugatiak” és „szlavofilok” „barátok-ellenség”?

A fordulat 30-40-es években. Oroszországban az általunk kifejlesztett és belépett a ideológiai harc két áramlat a gondolat - a nyugatiak és a szlavofilok. Az alapja az ideológia nyugatiak (TN Granovsky, Kavelin, VP Botkin, PV Annenkov et al.) Már a felismerése közösség Oroszország és a Nyugat-fejlesztés. Nyugatiak felismerik a jelentőségét és hasznosságát a sikeres európai civilizáció, figyelembe véve, hogy meg kell kölcsönkérni a tapasztalat Oroszországban. Persze, hogy nem nyújtott nettó hitelfelvétel és újrahasznosítási eredményeit a West szerint az orosz feltételeket és hagyományokat. A jövőben szerint a nyugatiak, Oroszország kell kialakulnia a burzsoá módon elismert egyetemes. Nyugatiak nagyra értékelik a munkát, I. Péter, a reformok fordult Oroszország az utat az európai fejlődés. Hívei a területen kedvelt szükség van egy alkotmányos monarchia, a politikai szabadságjogok - a beszéd, sajtó, gyülekezési, stb













Egy másik nézet a történelmi utat Oroszország tartott szlavofilok (AS Khomyakov, YF Samarin, Kireevskys testvérek Aksakov, stb.) A fő eleme a koncepció szlavofilok (natív talaj) a felismerés volt a posztulátum, amely szerint minden nemzetnek megvan a maga történelmi sors, és Oroszország fejlődik (és kell is fejleszteni) az úton, más, mint az európai. Szerintük, Oroszország és a Nyugat két speciális világ, az élet különböző elvek és életmódjához. Ez azonban nem emeli a szlavofilok rangra támogatói a kormány ideológiáját: ők ellenzik a fennálló politikai rendszert bírálta despotizmus bürokratikus rendszert. Szlavjanofilok szemben a fejlesztési Oroszország kapitalista utat, tekintve, hogy ellentétes a közösség alapelveit.

Barátok és nyugatiak, és szlavofilok támogatta a gyors jobbágyfelszabadítás; Egyetértettek, hogy forradalmi változást a jelenlegi rendszer nem elfogadható. Hosszú ideig a két áram tévesen jellemezhető liberális, bár nyugati és különösen a szlavofil ideológia jelentősen eltér a rendelkezések a klasszikus liberalizmus.




Kapcsolódó cikkek