Tárgy értelemben nem hozták nyilvánosságra
Ez sem a francia, sem a török vagy kínai humor, de az angol kiemelkedik ebben a kozmopolita társaság bolygó vihogás.
- „- Mi az, piros és nevetve a strandon?
- - Ó, ez a mi Manya és Ványa szórakoztató.
- - Ki az, hogy melléjük olyan sápadt és sovány?
- - Ó, ez angol humor ".
Valami nevetni?
Elvileg a természet nevetés elég egyszerű. Ez egy formája az emberi reakció meglepni vagy sokk. „Ha-ha” azonnal csökkenti a stresszt, ami abból adódott egy félreértés, félelem, zavar, vagy bármilyen más negatív érzelem, és okoz azonnali enyhülést, amit mi, mint kellemes. Tehát kellemes, hogy megtanultuk, hogy mesterségesen serkentik nevetés, könnyen szórakozás még ha nem is nagyon fél, feszült vagy ideges, *.
* Megjegyzés Phacochoerus'a Funtika.
„Az elmúlt években, az úton, tényleg kifejezetten merész kijelentés, hogy Isten a legjobb az univerzumban humorérzéke. Személy szerint én kétlem. Mert akkor el kell fogadnod, hogy Isten - a hírhedt és öntudatos lény, amely hébe-hóba van kénytelenek egy jó adag humor megbirkózni minden félelmek és szorongások. "
Abszurd humor is - a veterán a műfaj. És ezer évvel ezelőtt, egyértelmű volt, hogy egy ilyen jó vicc: ez az, amikor torokszorító ruhákat kifordítva és vissza a közönség előtt teker előre, a részeg kecske, néha kiabálva „Ass!”. Önműködő: sokkolt és zavarba a közönség egy pillanatra trance, amit látott, majd igénybe megtakarítás nevetés.
De a terjedését műveltség és könyvek a humor lett átalakítva. Vysokouchenomu és jól képzett ember nevet, tudja, nem is olyan egyszerű. Úgy jött ki, hogy a bájos lelkiállapot, ha az üzenet, hogy a tehén azt mondja: „Ku-ka-re-ku”, kábító. És egyfajta csupasz heverők zavarta sokkal több, mint vicces. Ezért a könyv humor kellett megváltoztatni. Megfordult a kíméletlen szatíra bichuyuschuyu satu az emberiség, a finom irónia ellen mindegy satu, de sokkal elegánsabb módon. Vissza a XVI-XVII században intelligens közönség szórakoztatásáról segítségével vizelés és Gullivers blyuyuschih Pantagruel (vizelet és blyuyuschih, természetesen a legtöbb szatirikus, nemesítő módon), de a végén a XVIII században, az ár csak egy vékony megcsúfolása Dzheyn Ostin vagy gonosz ravasz szövegei Voltaire.
A nevetés a repülő medve és sertések a cipő megfelelő volt egy helyen - a gyerekszobában. Azt hitték, hogy a felnőtt mindez ostobaság gusztustalan.
Két férfi, két brit, képes volt meggyőzni az emberiséget, hogy képtelenség - ez a legszórakoztatóbb dolog a világon, nem számít, hogy milyen az oktatás. És ha Lyuis Kerroll és az ő „Alice Csodaországban” is szórakoztatta a közönséget rendkívül bonyolult matematikailag tökéletes, logikailag kifogástalan nonszensz (ingyen, talán ő volt a matematika professzora?), The Edvard Lir kezelni vele ötvözetlen értelmetlen, mentes minden akármi volt értelmetlen.
A tolmácsok eleinte nem is tudja, hogyan kell lefordítani az egészet: Nos, sőt, lehetetlen, hogy készítsen a nyomtatás ilyen ostobaságot. Ezeket gyötri bűntudat, de hozzáfűzi, hogy a Lear limerick vonal „erkölcs”, tette hozzá önmagában, itt-ott egy okos következtetést történet helyébe értelmetlen szavak egy kicsit ésszerűbb. Kiderült prezhalostno.
Azóta a brit humor, és szerzett hírnevet, mint a „furcsa”. Paradox módon, az emberek, híres ésszerűség, a következetesség és a szeretet a szabályokat, titokban kényeztetni abszurd. Míg a másik viszont, talán csak a szigorú viktoriánus környezet és nőhet egy ilyen műfaj? Mégis, kevésbé szervezett országokban ebihalak, táncolt egy négyest, úgy tűnik, egészen triviális dolog, mint a szokásos oszlop tartalmát a hírek a megyei újságban.
Húsz lesz az első
Általában beszél valaki, meg kell tölteni egy csomó a szavak és írásjelek rajta, hogy elmondja az életrajzát a karakter által választott, és hozzon létre egy többé-kevésbé hasonlít a portré. Író, költő, „nonszensz apa” Edvard Lir szerencsére mentett meg minket e kötelezettség, így a leszármazottai részletes és hiteles leírása. Ennyi.
Milyen jó, hogy van egy Mr. Lear!
- Milyen jó, hogy van egy Mr. Lear,
- Írtak fél tonna könyvet.
- Bizonyos - ez majdnem a bálvány,
- Másoknak - ez egészségtelen szem előtt.
- A józan ész nem akadály neki,
- Ő ogromadneyshy orr,
- Beard, mint egy seprű prémből,
- Mi-szembe véletlenszerűen gyökérrel.
- A fül, egy pár szem, tíz ujja
- (Két, ne feledd, ugyanakkor nagy).
- Korábban volt egy énekes és vándor,
- De megnyugodott jelentősen.
- Ő ül az szekreter
- Körülvett könyvek száma,
- Alkoholfogyasztás kemény Madeira,
- Józan lélek és a test nagy.
- Ő egy barátja a laikusok és apátok,
- És a macska becenevén Foss,
- És roppant hasa
- A henger - okruglyakovooz *.
* Megjegyzés Phacochoerus'a Funtika.
- Az ő hófehér Mackintosh
- Úgy sétál - és hallja a környéken:
- „A női ruha ruha helyett
- Barangolás régi angol tökfilkó! "
- Goes gyakran panaszkodnak, hogy az óceán,
- És látva vásárlás istálló
- Megveszi ott kenőcsök, Panama
- Rákfélék csokoládé táska.
- Ő hallgat spanyol bájos,
- Utálja gyömbér elem,
- És míg ő nem ment lenyomozhatatlan -
- Milyen jó, hogy van egy Mr. Lear!
Kimerítően marad hozzá csak néhány különleges. Lear született 1812-ben, és volt a huszadik gyermek a családban - még a viktoriánus korszak vége. Így azt is, hogy a baba azonnal átadta az oktatás az ő nővére, a 22 éves Anne, akit 15 éves korában, és elhagyta a családját, és telepedett együtt ugyanabban a házban. Apjuk volt tőzsdeügynök, de nem ügynöki számos utód nem elég, és mire Anne és Edward elhagyta szülőföldjét, ő két évvel ül egy adósok börtönébe, és úgy gondoljuk, élveztem szokatlan neki, hogy pihenjen. Edward őszintén próbált pénzt, hanem azért, mert ő volt szerencsés, hogy született félig vak asztmás és epilepsziás, akkor a karrier a Navy sem, sem a hadsereg, sem a kereskedelmi vállalkozás soha nem is álmodott. De hála a húga, aki megkímélte nem ceruzák és akvarellek, tudta jól rajzolni. És most, 18 évvel az első alkalom, Edward tartja saját könyvét - „papagájok Illustrated Guide” *.
* Megjegyzés Phacochoerus'a Funtika:
„Pontosabban, 12 saját könyveket, mert a gyűjtemény 12 kötetek kiadása 176 példányban - az azonos számú urak és hölgyek, csatlakoztak. Abban az időben gyakori volt, album és egyéb illusztrált kiadásban drága. "
A hercegi kenyerek
Foglalja szörnyű, mint minden szerelmeseinek papagájok, és mivel Edward - elismert állat művész. Van egy hatalmas pártfogója - Lord Stenli, a tizenharmadik Earl of Derby, aki magán kívül volt mindenféle egzotikus darab, kezdve az orchideák és végződik, természetesen, papagájok. A birtok gróf Edward él közel négy éve, vázlatokat gazdag gyűjteménye és több dicsőítő magát felülmúlhatatlan festő (ez lesz a vége, hogy felkérik, hogy művészeti órákat Queen Victoria magát, és ő lesz túlságosan elégedett a tanító).
Először is, a művész, az ember alázatos, tartják a munkavállalók száma. Vele, ő felszállt, beszélt - és volt elégedve az ő helyzetét. Azonban a régi Earl of Derby volt a sok gyerek és unokái, akik viszonylag hamar kiderült, hogy a szikár, nagy orrú, és nagyon különös, Mr. Lear nem csak felhívni a levelek borbolya. Még mindig felhívja vicces képek - gyors, száz darab a sorban, az egyik viccesebb, mint a másik: öregek táncolni, csókolózás krokodilok, vízforraló szembe szigorú nevelőnő -, de amit akarsz! És azonnal komponálja versek és vidám történeteket.
A fiatalabb generáció Lordok Stanley úgy kapaszkodott Lear, a régi Earl of Derby volt érdekelt is, amit ő vonzotta a gyermekeknek. Miután néhány informális beszélgetések Lear kapott meghívást vacsorázni a gróf asztal és most élt a birtokon jogairól szóló nemcsak a béres, mint egy barát és vendég. Lear elismert varázsát mindenki, aki valaha is találkozott vele. Még mindig érdemes megjegyezni, hogy azokban a napokban, epilepsziások, hogy mondjuk a legkevésbé félni. Ők tartottak igazi őrült, „hátborzongató” ezt a betegséget az úgynevezett „undorító”, ez okozta szinte babonás félelemmel. És sok detektív és romantikus művek akkori épült intrika körül mi tisztességes család arra kényszerül, hogy elrejtse a natív epilepsziás mint egy szörnyű szégyen. És Lear volt epilepszia: Egy jó hónap, felnyúlt, hogy húsz görcsök - az eszméletvesztés, hab, görcsök, minden a várakozásoknak. Mindazonáltal ez nem akadályozta meg abban, váljon a drága társadalomban. Bejárja Britannia és Írország a fiatal Earl Stanley, Lier többet kap ismerősök között nemesek körében nagyobb helyet az egyház, a tudósok között. Azt kell mondani, hogy a nők az ő baráti köre egy kicsit: Lear félnek a társadalomnak. Ő megérti, hogy nem romantikus kapcsolat teszi őt nem. Még ha lenne egy bátor lány, aki képes volt látni a belső szépség egy félig vak pénz nélkül asztmás orral, a szavai Lear „amely valószínűleg az irigység minden elefánt” házasság epilepsziás nem volt lehetséges a törvény alatt.
Tehát, ha Lear volt figyelmetlen volt ahhoz, hogy szerelmes, edinst¬vennoe, hogy ő volna csinálni, mint egy úriember, és razum¬ny ember -, hogy azonnal hagyja el az ő kedvese a szemközti oldalon a világon, és soha nem találkoztak többet, annak érdekében, hogy elkerüljék a legrosszabb .
Nos, hogy az élet még inkább, ha úgy tűnt, Lear egyszerű és kellemes dolog, elkezdett a haladást, még az ő két veleszületett betegségek: asztma és myopia. Hamarosan a művész szomorúan viccelődött: „Egy kicsit - és az egyetlen madár, hogy én is úgy, hogy egy strucc.” Világossá vált, hogy a karrier-naturalista zarisovschika kell búcsúzni: azokban a napokban, a legtöbb ezek a számok értékes pontosság ropogós részletező és színek. Ezért úgy döntött, Lear átképzését a táj: mindegy táj - valami egy kicsit több hangerőt, mint a vénák verébszerű csőr. És még egyszer úgy döntött, hogy tisztelegni a tudomány, nem művészet, lesz egy profi illusztrátor topografistom felvázolt városok, falvak és vad területek földrajzi kiadványok.
Lear hozott hírnevet elsősorban limericks - vicces pyatistishiya szigorú ritmust és nem kevésbé szigorú, mint halandzsa tartalommal. Most azt feltételezzük, hogy ez az ő saját és kitalált, de ez nem igaz. A név „limerick” származik az ír város Limerick, ez a műfaj előtti Lear, de ismeretlen volt a nagyközönség számára. Ezen túlmenően, az eredeti limericks - humoros vers, ez értelmes, mint például ez limerick nyúlik vissza, a végén a XVIII században:
- Jenny sertéstápot reggel,
- Tidalam-ott-ott tidalam.
- És ha nem lenne azok számára, pata lábakon
- Ha nem lenne a sapka, nem szalag, nem fibulák -
- Akkor nem kellene megkülönböztetni a két hölgy.
- Egyszer volt egy szűz Galíciában,
- Kinek néni szerette viselni,
- És miután tett, hogy így negyven mérföldre
- Ugrás volt a kerítés,
- Ahhoz, hogy a nagy öröm, a Virgin Galíciában.
- Fiatal lány Magyarországon *
- Egész nap a szív szavazatok:
- Yell ebéd előtt,
- És csak, hogy befejezze szerdán.
- Általában van valami hallgatni közé tartozik.
- Az öreg, akinek a hazája - Nepal,
- Ha egy rossz esés
- És darabokra tört.
- De egy jó ragasztó, szerencsére -
- Ez az, amit büszke Nepál!
* Megjegyzés Phacochoerus'a Funtika.
Azonban a „geografichnost” - nem előfeltétele a jó limerick.
- Wanted vidám hölgy
- Ride egy medve.
- Nos, mint a véletlen,
- Amely hirtelen a hölgy eltűnt -
- Ez lett vidámabb viseli.
- Egyszer volt egy asszony, akinek orra
- Észrevétlenül nőtt.
- Ahogy érett a küszöböt,
- adók szigorú
- Felvettem én viselni az orr.
- Madarak ült egy idős asszony panama,
- De ő csak úgy szép motyogta:
- „Semmi sem fog történni,
- Még ha az összes madarat
- A világ ül a panama! "
- Egy idős férfi egy dob
- Dobol, mint jégeső vihar,
- Két vagy három év,
- Amíg el nem jött neki
- És nem pontszámot a dobot.
- Élt egy fa öregúr
- A dongók, aki nem volt probléma.
- Kiáltotta alulról:
- „Mi a méhek - nem morog?”
- Azt kiabálja: „Ez a probléma!”
Persze, Edvard Lir - nem csak limericks. Ez és más versek (köztük a híres verset sinerukih dzhamblyah, amelyre szükség van, hogy menjen - Ó, igen! - a szitán át a hullámok), és szellemes úti jegyzetek, és amit ma mondanánk a képregény - jelentések Képekben Ország profilok eseményeket az élet a brit utazó, aki nem habozott nyomtatni a legsúlyosabb magazinok.
Voltak is volt összehasonlító vizsgálatok a „Book of nonszensz” a Szentírás és arra a következtetésre jut, hogy a Lear, senki nem tudta, hogy megjelenjen a válság vallási tudat Európa XIX.
Szöveg Tata Oleinik